Zsigmond, Erzsébet, Albert osztrák herceg, V. László, I. Ulászló

Zsigmond császár
Albert és felesége
V. László és jegyese
lovagszentek és uralkodók
V. László 2.
Zsigmond

IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet második fiaként 1368-ban született. Idősebb féltestvére, Vencel a cseh és német trónt örökölte, ő a brandenburgi őrgrófságot kapta a vele járó választófejedelemséggel, amit 1388-ban elzálogosított unokatestvérének, Jodok morva őrgrófnak. 1386-ban Magyarország főkapitánya, 1387. március 31-én magyar királlyá koronázták. 1410-től német-római király, 1420-tól cseh király, 1433 és 1437 között német-római császár. Első felesége Mária, a második Borbála, Cillei Hermann gróf leánya. Tőle egy leánya, Erzsébet született 1409-ben. 1437. december 9-én a morvaországi Znaimban halt meg, Váradon temették el.

TI


Erzsébet

Zsigmond magyar király és Cillei Borbála egyetlen gyermekeként 1409 körül született. 1421-ben kötött házasságot. V. Albert osztrák herceggel, akitől három gyermeke született. Férje halála után fiát, V. (Utószülött) Lászlót királlyá koronáztatta, majd III. Frigyes gyámságára bízta. Sikertelenül próbálta megszerezni a Magyarország feletti uralmat és visszaszerezni az egykoron Burgundiának elzálogosított Luxemburgot. 1442. december 13-án békét kötött I. Ulászlóval, azonban az egyezség után röviddel, december 17-én Győrött meghalt.

TI


V. Albert osztrák herceg (magyar és cseh királyként I., német királyként II.)

IV. Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő fiaként született 1397-ben. Apja halála után, kiskorúsága idején nagybátyjai voltak gyámjai. 1411-ben nagykorúnak nyilvánították, és osztrák herceg lett. 1421-ben kötött házasságot Erzsébettel, Zsigmond magyar király lányával, kitől két lánya: Anna és Ezsébet, majd halála után pedig fia, (Utószülött) V. László született. 1437. december 18-án magyar, 1438. május 6-án cseh királlyá választották. 1438 újév napján magyar királlyá koronázták, március 18-án egyhangúlag német királlyá választották, koronázására azonban már nem került sor. 1439. október 27-én, Neszmélyen halt meg, Székesfehérváron temették el.

TI


V. László

I. Albert magyar és cseh király, német király és osztrák herceg és Luxemburgi Erzsébet egyetlen fiaként, apja halála után 1440. február 22-án Komáromban született, ezért kapta az Utószülött melléknevet. 1440. május 15-én magyar királlyá koronázták, november 22-én III. Frigyes német király vette át nevelését. 1452. szeptember 4-én került ki a gyámság alól. 1453. október 28-án cseh királlyá koronázták, ott a nevében azonban továbbra is Podjebrád György kormányzó vitte az ügyeket. Eljegyezte VII. Károly francia király lányát, Magdolnát, de a házasságra nem került sor, mert 1457. november 23-án Prágában búbópestisben meghalt. A megmérgezéséről szóló hírek alaptalanok voltak. Prágában temették el.

TI


I. Ulászló

Jagelló (II.) Ulászló lengyel király és Zsófia hercegnő fiaként 1424-ben született. Apja halála után, 1434-ben III. Ulászló néven lengyel királlyá koronázták. Kiskorúsága ideje alatt a királyi tanács kormányzott helyette. I. Albert magyar király halála után felmerült, hogy feleségül veszi Erzsébet királynét, amelyet azonban az özvegy visszautasított. 1440. március 8-án magyar királlyá választották, július 17-én egy alkalmi koronával megkoronázták. 1444. november 10-én a várnai csatában halt meg, lengyel királyként ezért kapta a Várnai melléknevet.

TI