Szapolyai János, Nagy (I.) Szulejmán, mohácsi csata
Szapolyai János
Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fiaként 1487-ben született. 1511-től erdélyi vajda, 1526. november 10-én királlyá választották, a következő nap megkoronázták. 1528-ban Ferdinánd párthíveivel szemben kiszorult az országból, és Lengyelországba menekült. 1529-ben meghódolt Nagy Szulejmánnak, ezután az ország egy része felett uralkodott. 1538-ban kiegyezett Ferdinánddal: mindegyik megtartotta királyi címét és a kezén lévő területeket. 1539. március 2-án feleségül vette I. Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát, akitől egy fia született, János Zsigmond. 1540. július 17-én Szászsebesen halt meg.
TI
Nagy (I.) Szulejmán
I. Szelim szultán és Hafsza Hátun fiaként 1494-ben született. 1520. szeptember 30-án meghalt apját ő követte a szultáni székben. 1521-ben bevette Nándorfehérvárt, 1525-ben csapatai elfoglalták Rodoszt, 1526-ban megverték a Magyar Királyság hadait. 1529-ben Bécset ostromolta, 1541-ben elfoglalta Budát, 1551-1552-ben kiterjesztette magyarországi hódításait. Elfoglalta Irakot, Kurdisztán és Örményország egy részét, 1534-ben Tuniszt, 1551-ben Tripolit. Az 1540-es években következett be életének vallásos fordulata: felvette az iszlám padisahja címet, a birodalom törvényeit iszlamizálta. 1566. szeptember 6-án, Szigetvár ostroma közben Magyarországon halt meg.
TI
mohácsi csata
Nagy (I.) Szulejmán szultán 1526-ban a magyar hadsereg megsemmisítése céljából indított háborújának döntő csatája. A szultáni sereg április 23-án indult Isztambulból, összlétszáma kb. 150 ezer lehetett, ebből reguláris 60 ezer fő. Július 8-án érték el Nándorfehérvárt; Pétervárad, Újlak és Eszék elfoglalása után átkeltek a Dráván. A kb. 25 ezer fős magyar seregben ott volt II. Lajos magyar király is, aki a parancsnokságot Tomori Pálra és Szapolyai Györgyre bízta. Augusztus 28-án mindkét sereg felsorakozott a mohácsi mezőn; 29-én délután három órakor kezdődött a csata a két szárnyon történt magyar támadással. A roham sikertelen volt, a középen elhelyezkedő gyalogság hosszú ellenállás után felmorzsolódott. A csata csupán másfél-két óráig tartott, a törökök teljes győzelmével ért véget, a menekülőket nem üldözték. A magyar veszteség kb. 10 ezer gyalogos és négyezer lovas volt, köztük a király, hét püspök és 28 főúr.
TI |
|