Szapolyai János, Nagy (I.) Szulejmán, mohácsi csata

Szapolyai János 1.
Szapolyai János 2.
II. Szulejmán 2.
Szulejmán sátra
mohácsi csata 3.
mohácsi csata 4.
Szapolyai János

Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fiaként 1487-ben született. 1511-től erdélyi vajda, 1526. november 10-én királlyá választották, a következő nap megkoronázták. 1528-ban Ferdinánd párthíveivel szemben kiszorult az országból, és Lengyelországba menekült. 1529-ben meghódolt Nagy Szulejmánnak, ezután az ország egy része felett uralkodott. 1538-ban kiegyezett Ferdinánddal: mindegyik megtartotta királyi címét és a kezén lévő területeket. 1539. március 2-án feleségül vette I. Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát, akitől egy fia született, János Zsigmond. 1540. július 17-én Szászsebesen halt meg.

TI


Nagy (I.) Szulejmán

I. Szelim szultán és Hafsza Hátun fiaként 1494-ben született. 1520. szeptember 30-án meghalt apját ő követte a szultáni székben. 1521-ben bevette Nándorfehérvárt, 1525-ben csapatai elfoglalták Rodoszt, 1526-ban megverték a Magyar Királyság hadait. 1529-ben Bécset ostromolta, 1541-ben elfoglalta Budát, 1551-1552-ben kiterjesztette magyarországi hódításait. Elfoglalta Irakot, Kurdisztán és Örményország egy részét, 1534-ben Tuniszt, 1551-ben Tripolit. Az 1540-es években következett be életének vallásos fordulata: felvette az iszlám padisahja címet, a birodalom törvényeit iszlamizálta. 1566. szeptember 6-án, Szigetvár ostroma közben Magyarországon halt meg.

TI


mohácsi csata

Nagy (I.) Szulejmán szultán 1526-ban a magyar hadsereg megsemmisítése céljából indított háborújának döntő csatája. A szultáni sereg április 23-án indult Isztambulból, összlétszáma kb. 150 ezer lehetett, ebből reguláris 60 ezer fő. Július 8-án érték el Nándorfehérvárt; Pétervárad, Újlak és Eszék elfoglalása után átkeltek a Dráván. A kb. 25 ezer fős magyar seregben ott volt II. Lajos magyar király is, aki a parancsnokságot Tomori Pálra és Szapolyai Györgyre bízta. Augusztus 28-án mindkét sereg felsorakozott a mohácsi mezőn; 29-én délután három órakor kezdődött a csata a két szárnyon történt magyar támadással. A roham sikertelen volt, a középen elhelyezkedő gyalogság hosszú ellenállás után felmorzsolódott. A csata csupán másfél-két óráig tartott, a törökök teljes győzelmével ért véget, a menekülőket nem üldözték. A magyar veszteség kb. 10 ezer gyalogos és négyezer lovas volt, köztük a király, hét püspök és 28 főúr.

TI