Thuróczy János, Werbőczy István, Tatai Antal

Mátyás király címere
Werbőczy: Tripartitum 2.
Thuróczy Krónika
Thuróczy János

1435 körül született a felvidéki Túróc megyében köznemesi családban. Írástudása révén korán a királyi udvarba került, ahol 1467-től már az országbírói iroda jegyzője volt. 1470-től a sági konvent hiteleshelyi jegyzője lett, majd Hásságyi István országbírói ítélőmester mellett jegyzősködött. 1486-1488. közt Drági Tamás személynök kisebb kancelláriáján ítélőmester. 1475-1488 között folyamatosan dolgozott történeti munkáján, melynek megjelentetése után nem sokkal valószínűleg meg is halt. A kész mű 1488. március 20-án Brünnben jelent meg először Drági Tamásnak szóló ajánlással, majd még ugyanabban az évben, június 3-án Feger Theobald budai könyvkereskedő megrendelésére Augsburgban Mátyás királynak szóló ajánlással. Az augsburgi kiadás két változatban készült, egyikből a szerző kihagyta a Mátyás király osztrák alattvalóinak érzékenységét sértő részeket. A Chronica Hungarorum átmenetet képez a középkori történetírásból a humanista historiográfia felé.

SzK


Werbőczy István

Bereg megyei köznemesi család sarja, 1460 körül született és 1542-ben halt meg. A családi hagyományoknak megfelelve a prókátori pályán indult. Báthori István országbíró familiárisaként került a személynök vezetése alatt álló kisebb kancelláriába, melynek 1483-ban levéltári őre lett. 1492 körül iratkozott be a krakkói egyetemre, ahol alapos humanista műveltséget szerzett; megtanult latinul, görögül és biztosan beszélt németül. Irodalmi érdeklődésére mutat, hogy foglalkozott Janus Pannonius költeményeinek kiadatásával, illetve a bécsi egyetem humanistáival jó kapcsolatokat ápolt. Műveltsége, szónoki érzéke és politikai ügyessége révén - származását tekintve - káprázatos pályát futott be: 1512-ben ítélőmester lett, 1514-ben személynök, 1525-ben az ország nádora. A Jagelló-kori politikában a köznemesi (nemzeti) párt vezéralakja. Kérlelhetetlen ellenfele volt a lutheri reformációnak, 1521-ben kísérletet tett arra, hogy Luthert magát rávegye tanainak visszavonására. Nevéhez szokták kötni a Dózsa-féle parasztháború után hozott törvényeket. 1526-tól Szapolyai János kancellárja lett, 1541-ben a törökök által megszállt Buda főbírája. Latin nyelvű Hármaskönyvét ('Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae') Bécsben 1517-ben saját költségén adta ki, mivel a főurak megakadályozták, hogy a király törvényerőre emelje azt.

SzK


Tatai Antal

1467-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, ahol magiszteri fokozatot szerzett. A budaszentlőrinci kolostor hitszónoka, majd 1487-ben a rend vicarius generalisa lett.

SzK