koldulórendi kolostorok, soproni ferences kolostor

Ferences kolostor 3
Ferencesek
Domonkosok
Sopron - kolostor 1
Sopron - kolostor 2
Sopron - templom 1
koldulórendi kolostorok

A 13. században alapított koldulórendek - a ferencesek, domonkosok, karmeliták és az ágostonrendi remeték - a 14. század legkedveltebb szerzetesrendjei voltak. Főleg városokban építették kolostoraikat, általában a település szélén, a szegénynegyedekben. Fő feladatuknak a szegények gondozását, az eretnekséggel folytatott harcot tekintették. Ennek megfelelően maguk is szegénységben éltek, építészetükben is kerülték a fényűzést. Fontos volt számukra a tömegnek szóló prédikáció, ezért templomaik nagy, tagolatlan belső terek, ahol a szónok minél több emberhez szólhatott. A szerzetesek zsolozsmáik egy részét a templom hosszú szentélyében felállított stallumokban állva végezték. Mivel közben néha harangozni is kellett, a harangtornyot a ferencesek és a domonkosok általában a szentély mellé építették. Más zsolozsmák színtere a kápolnaként használt káptalanterem volt. A ferenceseknél fontos liturgiai szerepet kapott a nagyméretű, szintén kápolnának berendezett sekrestye, amelynek emeletén gyakran oratórium is helyet kapott. Nagy gondot fordítottak a tanulásra, rendtartományi központjaikhoz így iskolák is csatlakoztak. A szerzetesek általában önálló cellákban laktak, eltérően a korábbi rendeknél általános közös hálóteremtől.

BG


soproni ferences kolostor

A soproni ferences szerzeteseket először 1278-ban említették. Rendházuk építését a 13. század utolsó harmadában kezdték meg a város főterén. Elsőnek a templom szentélye készült el, majd 1300 körül a négyzetes hosszház - egyelőre pillérek és boltozatok nélkül - egy csúcsíves, bélletes nyugati kapuval és a diadalív előtt egy árkádos szerkezetű szentélyrekesztővel. A templom déli oldalához kapcsolódó kolostorban az 1330-as évek körül kétpilléres, eredetileg egy keleti kápolnával bővített káptalanterem épült. A templomhajó északi oldalához a 14. század utolsó negyedében a Geissel-család építtetett tornyot, amelyet saját kecskés címerükkel díszítettek. Bár a hosszház négy pillérének és keresztboltozatának kora vitatott, az egyik pillér szoborkonzolán feltűnő Geissel-címer arra vall, hogy ezek is a toronnyal egyidősek.

BG