Küküllei János, Mügelni Henrik, Szepesi Jakab, Uzsai János
Küküllei János
A családnak nevet adó Tótsolymos birtokot Küküllei János apja, Tótsolymosi Apród Miklós szerezte I. Károly király melletti elkötelezettségével. Fiát taníttatta, aki a birtok elvesztése után világi írástudói pályára lépett, a királyi kancellária különböző tagozatain lett jegyző. Az 1350-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben aradi és egri olvasókanonok, 1353-ban zágrábi és székesfehérvári kanonokság tulajdonosa, s haláláig erdélyi kanonok és küküllei főesperes lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól esztergomi kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) esztergomi érseki helynök volt. Lajos király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös káplánjává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években Visegrádon telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója nápolyi hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki Chronicon de Ludovico rege címen számontartott művét, mely az első világi életrajz a magyarországi irodalomban.
SZK
Mügelni Henrik
Heinrich von Mügeln latin és német nyelven író szász mesterdalnok, író és fordító. Vélhetőleg az Elba mentén 1300 körül született polgári családból, később teológiai doktori fokozatot szerzett. Mecénása volt az 1340-es években János cseh király, 1355 után IV. Károly császár, 1358-ban Rudolf osztrák herceg, 1359-1362 között pedig I. Lajos király. A prágai és a budai udvarban is megfordult. Írt Nicolaus de Lyra nyomán zsoltárkommentárt, tankönyvet, szerelmi és tanító célzatú költeményeket. Költeményei közül fő műve a Szűz koszorúja, melyet 1355 körül IV. Károly császárnak ajánlott. Rudolf osztrák hercegnek ajánlotta német nyelvű Chroniconját, amely a magyar történetet mondja el 1333-ig, ehhez forrásul használta a Károly-kori Budai Minorita és Hartvik püspök munkáját. A latin nyelvű Chronicon Rhytmicum négy részben, különböző ritmusképletű, hangsúlyos-rímes szakaszokban adja elő a magyar történelmet 1072-ig.
SZK
Szepesi Jakab országbíró
Azon világi írástudók egyike, akik iskolában szerzett tudásukkal a 14. században igen magas hivatalt szereztek maguknak. 1346-tól Nagymartoni Pál országbíró ítélőmestere, majd országbírói jegyző, 1360-1372 között nádori ítélőmester lett. Ezt követően pályája magasra ívelt: 1372-től több ízben lett országbíró, közben Lajos király városainak bírája, országos zsidóbíró és tárnokmester is. Fiát itáliai egyetemen taníttatta, aki később papi pályára lépett, s zágrábi püspökség és esztergomi érsekség után Nápolyi László híveként Nápoly érsekeként fejezte be életét.
SZK
Uzsai János
A Zala megyei Uzsáról származó Domonkos ispán fia, aki 1330-ban esztergomi kanonok volt, majd Bolognaban tanult és az egyetem rektora is lett. Az egyetemet baccalaureusi fokozattal fejezte be. Hazatérése után a Bolognaban megismert Guillelmus a Iudice bíboros (VI. Kelemen pápa unokaöccse) magyarországi és lengyelországi megbízottja lett. 1345-től olvasókanonokként vezette az egri káptalani iskolát és hiteleshelyet, melynek a használatára jogi és retorikai tankönyvet írt, melynek az utókor az Ars Notaria címet adta (munkája kódexe a bécsi Nemzeti Könyvtárban van). A tankönyv célja az volt, hogy a hallgatókat az oklevélfogalmazás mind alaposabb ismeretébe vezesse be. 1351-ben halt meg, utóda az olvasókanonokságban Küküllei János lett 1355-ig.
SZK |
|