búcsújárások, zarándoklatok

Róma
Aachen
Szent László-herma
Remete Szent Pál 1
Idősebb Jakab apostol 2
Jeruzsálemi Sziklamecset
búcsújárások

A búcsú a katolikus egyház által előírt cselekedetek elvégzése után a bocsánatos bűnök elengedése, valamint a tisztítótűzben töltendő idő megrövidülésének elnyerése. Az a hívő, aki e célra kijelölt templomot, búcsújáróhelyet keres fel és ott elvégzi az előírt cselekedeteket (meggyón, áldozik, bizonyos imákat elmond stb.) meghatározott számú napi búcsút nyer. Az eredeti fogalom átvitelével búcsúnak nevezik a búcsújáróhely látogatását, a búcsújárást éppúgy, mint a templom címének ünnepét, a templomi búcsú napját.

CSE


zarándoklatok

A szent helyek felkeresése búcsú vagy más kegyelem elnyerése céljából. A keresztény zarándoklatok közvetlenül Krisztus halála után megindultak Jeruzsálembe, de az igazi fellendülés a 4. században, a kereszténnyé lett Nagy Konstantin császár uralkodása alatt vette kezdetét. Az évszázadok folyamán a felkereshető kegyhelyek száma folyamatosan tovább bővült. A vértanúk tiszteletéhez kapcsolódva alakult ki az a szokás, hogy a hívek sírjukhoz zarándokoltak és bűneik bocsánatához közbenjárásukat kérték. A legjelentősebb zarándokhelynek a Szentföld mellett Róma számított Péter és Pál apostolok és számos más vértanú sírjával, valamint a spanyolországi Compostella Szent Jakab apostol vélt sírjával. A magyar zarándokok elsősorban Rómába és a legismertebb német zarándokhelyre, Aachenbe jutottak el nagy számban. A hazai zarándokhelyek közül elsősorban Szent István és Imre székesfehérvári és Szent László váradi sírja vált országos jelentőségűvé, valamint a 14. századtól Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírja.

CSE