síremlékek: Stibor, Anjou, Szent Simeon
Stibor-síremlékek
Legépebben az 1434-ben elhunyt ifjabb Stibor síremléke került elő a budai Nagyboldogasszony-templom közelében. Szintén Budán, a Szent Zsigmond-templom környékén (itt állt a Stiborok budai háza is) találtak egy női fejes töredéket, valamint egy Stibor-címert, talán egy családtag síremlékének töredékeit. Az idősebb Stibor sírlapjának töredékei Székesfehérváron maradtak fenn. Mindhárom vörösmárványból faragott figurális síremlék azonos mester alkotása. E mester készítette Osztoja bosnyák király családjának, ma Szarajevóban őrzött síremlékeit is.
BG
székesfehérvári Anjou-síremlékek
I. Károlyt 1342-ben a székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templomba temették. I. Lajos ugyanitt Szent Katalin tiszteletére kápolnát alapított, és 1382-ben ebbe temetkezett. A kápolna titulusának megválasztása arra vall, hogy talán ide temették I. Lajos király Katalin nevű lányát is. Lajos király sírkápolnájának helye vitatott: Bonfini az egyetlen középkori szerző, aki helymeghatározást ad - a templom jobb oldalán említi -, ami a déli oldalt jelentheti. Ezzel szemben felmerült az északi oldalra való lokalizálás lehetősége is. Ismert egy 14. századi királyi vörösmárvány sírkő Fehérvárról, amely alighanem I. Károlyé vagy I. Lajosé lehetett. Szintén valamelyikük síremlékéhez tartozott egy vörösmárványból faragott struccos magyar királyi sisakdísz. A királyi sírlappal rokon egy vörösmárvány női sírkő alsó része, amelyet Katalin hercegnő szarkofágjának fedlapjaként szoktak értékelni. Előkerült egy 14. századi, kőrácsos, baldachinos szerkezet számos töredéke is, ám ezeknek az Anjou-síremlékekhez való tartozását egyelőre nem lehet bizonyítani.
BG
Szent Simeon zárai ezüstkoporsója
I. Lajos felesége, a bosnyák származású Erzsébet királyné megbízására, a zárai tanács megrendelésére készítette Francesco Antonio da Mediolano zárai ötvös 1377-1380 között Szent Simeon zárai ezüstkoporsóját. A fennmaradt szerződés szerint az ötvösmesternek négy segédje is dolgozott a művön. A domborműves jelenetekkel díszített ereklyetartó a velencei művészet hatását mutatja, a "Bemutatás a templomban" kompozíciója pedig Giotto padovai freskóját követi.
BG |
|