Budai jogkönyv , Budai Krónika

Budai Krónika
Budai jogkönyv
Budai jogkönyv

Prológusból és három részből álló német nyelvű joggyűjtemény, mely német városok joggyűjteményei, saját oklevelei és a budai városi szokásjog alapján keletkezett. A 15. század közepétől a 8 szabad királyi város fellebbviteli bíróságának, a tárnoki széknek hivatalos jogkönyve lett. Feltehetőleg Siebenlinder János (1392-1439) litterátus, többször volt budai bíró szerkesztette össze.

SZK


Budai Krónika

Chronica Hungarorum címen 1473-ban Hess András budai nyomdájában, napvilágot látott latin nyelvű történeti mű, egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv, melynek a költségeit Karai László budai prépost fedezte. A 14. században létrejött krónikaszerkesztmény egyik változata, mely az I. Károly-kori budai minorita szerző művét tartotta fenn hívebben, s a Képes Krónikához képest rövidebb szövegezésű. Róla nevezték el a közel azonos szöveget tartalmazó kódexeket a Budai Krónika krónikacsaládjának (legkorábbi kódexei az Acephalus-kódex és a Zsámboki-kódex). A budai minorita szerző művéhez a szerkesztő hozzáillesztette Küküllei János munkáját, majd 1382-1468 közti esztendőkre vázlatos ismertetéssel egészítette ki az így létrejött szövegállagot. A krónika vége kétségtelenül Hess András munkája.

SZK