barchent, cserépkályhák
barchent
Vegyesen len- és gyapotfonalból készült szövet.
TI
cserépkályhák
A tapasztott kemencéket Svájcban néha már a 12-13. században pohár- és hagyma alakú korongolt kerámia szemekkel látták el, hogy hőleadófelületüket megnöveljék. Ezek a szemeskályhák a jelek szerint a 13. században Magyarországon is megjelentek. Fejlettebb változatuk a cserépkályha, mely szintén svájci eredetű. Magyarországon a 14. század második felében terjedt el. Ez olyan kemence, amely teljes egészében égetett, sokszor mázas kerámiacsempékből épült. A csempék lehettek zárt előlapúak, vagy a hőleadó felület megnövelése miatt áttört, nyitott előlapúak, homorú háttal. A gótikus kályhák toronyformát utánoztak: a tűzteret magába foglaló, nagyjából kocka alakú alsó rész felett sokszögű, később kerek fölépítmény emelkedett, kupolával vagy sisakkal lezárva. Az I. Lajos-kori kályhák igen változatosak és színesek voltak, némelyiket egyedi formálású kerámiaszobrok is díszítették. A Zsigmond-korban a formai változatok egyszerűsödtek, a leggyakoribbak a mérműves és címeres csempék lettek, de készültek lapos relief-jelenetekkel díszítettek is.
BG |
|