Apor-kódex, Bécsi-kódex, Gyulafehérvári sorok kódexe
Apor-kódex
Az 1416 után fordított és a 15. század végén - 16. század elején másolt kódex a 16. század második évtizedétől kezdve premontrei apácák tulajdonában volt; ők a törökök elől menekülve Pozsonyba vagy Nagyszombatba vitték. 1700 táján jutott az Apor-család birtokába. Nevét az Apor-családról kapta. Erősen csonkult kézirat, több lapja elveszett. Jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum birtokában van. Hasonmás-kiadása: Apor-kódex, Codices Hungarici II. Bevezetéssel ellátta és hasonmásban közzéteszi: Szabó Dénes, Kolozsvár, 1942. Irodalom: Apor-kódex. Hasonmás-kiadás. Kolozsvár, 1942. Bevezetés XVIII-XX.
SHA
Bécsi-kódex
Az 1416 után lefordított és 1450 körül másolt Bécsi-kódex nem sokkal 1723 előtt a bécsi császári udvari könyvtárba került. Nevét lelőhelyéről kapta. 1932 óta az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában van. Tudományosan először Révai Miklós foglalkozott vele, ezért Révai-kódexnek is nevezik. Legújabb, betűhív kiadása a latin eredetivel együtt Mészöly Gedeontól való, az Új Nyelvemléktár I., 1916-ban kiadott köteteként. Irodalom: Molnár József - Simon Györgyi: Magyar Nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976, 74-77.
SHA
Gyulafehérvári sorok kódexe:
A harmadik legkorábbi összefüggő nyelvemléket, a Gyulafehérvári sorokat tartalmazó kódex a veszprémi egyházmegyében, feltehetően Székesfehérváron készült 1320 körül. Erre a kódexben olvasható ferences oklevélminták utalnak. A kódex prédikációs és pasztorációs segédkönyv, mely 13. századi párizsi ferencesek prédikáció-vázlatai mellett az erényekről és a bűnökről, valamint a bűnbánatról szóló értekezéseket is tartalmaz. Párizsban tanult ferencesek hozták magukkal a mintapéldányt, melyet hamarosan le is másoltak, és a hazai szükségleteknek megfelelően átszerkesztettek. A kódex jelzi, hogy a központosított ferences iskolarendszerben milyen gyorsan eljutott a legfrissebb anyag a párizsi egyetemről a legtávolabbi vidékekre. A kéziratot a gyulafehérvári Batthyány Könyvtár őrzi.
ME |
|