káptalanterem, sekrestye
káptalanterem (capitulum, a latin "fej" szóból)
Kolostorokban, székesegyházi és társaskáptalanokban a papság (szerzetesek) gyűlésterme vallásos szövegek közös felolvasására, közös ügyek intézésére. Rendszerint a kolostorok kerengőjének keleti szárnyán helyezték el. Általában a középkorban kéthajós csarnok vagy centrális elrendezésű tér. A kolostorok egyik legdíszesebb épületrésze.
Felhasznált irodalom:
Gerő László: Magyar műemléki ABC. Budapest, 1984.
Zádor Anna: Építészeti szakszótár. Budapest, 1984.
SGY
sekrestye (latin: sacristia)
A templomok szentélyéhez többnyire észak felől csatlakozó helyiség, a liturgikus ruházat és felszerelés őrzőhelye, papi öltöző és a felkészülés színtere.
Felhasznált irodalom:
Gerő László: Magyar műemléki ABC. Budapest, 1984.
SGY |