kassai és kolozsvári plébániatemplom
kassai Szent Erzsébet-plébániatemplom
A 13. századi háromapszisos, háromhajós templomnak először a főszentélyét építették át a 14. században. Ezzel egyidőben épült mellé a Szt. Mihály kápolna. Az új gótikus hosszházat valószínűleg csak a 15. század elején kezdték el építeni. Az öthajós, keresztházas templom térszerkezete valójában inkább centrális jellegű volt. A mellékszentélyeket átlós tengelyre szerkesztették. E sajátos alaprajzi megoldás 13. századi francia példák, rajnavidéki és a prágai Parler műhelyen át érkező közvetítéssel jutott el Kassára. A prágai mellett meghatározó szerepű volt a kassai stílus kialakításában a délnémet elemeket is magába olvasztó budai gótika is, ami különösen a kapukon mérhető le. A templom boltozatai még 1440 előtt elkészültek, de ezek mesterei már inkább Bécs felől érkezhettek. A nyugati homlokzat két tornya közé csak az északinak épült meg a karcsú nyolcszögletű felső szintje a 15. század első felében. A mai szentély és a déli torony felső szintje Mátyás-kori. A 19. század végén Steindl Imre neogótikus átépítése jelentősen megváltoztatta a templom térszerkezetét.
BG
kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplom
A ma álló templom elődjét csak írott forrásból ismerjük: egy 1349-es búcsúengedélyben szerepelt. A 14. század végén épült fel az új, három sokszögű apszissal zárt csarnokszentély. Ennek a boltozatát és felső részét egy építési hiba miatt hamarosan visszabontották és újjáépítették. A hosszházat csak a 15. század elején építették át. A szentélynél jóval szélesebb csarnokterében erősen tagozott pillérek hordják a csillagboltozatokat. A templom falait keskeny ablakok és három pompás, kassai típusú kapuzat töri át.
BG |