ágostonos kanonokrend, karthauzi remeték

Kolostor
Pápóc - kápolna
Szent Ágoston
Lechnic - kolostor
Siklós - templom
ágostonos kanonokrend

Szent Ágoston (354-430) az észak-afrikai Hippo püspöke segítő papságának életét szerzetesi közösségekhez hasonlóan szervezte meg. Írásaiban megfogalmazott elveit Chrodegang (†766) metzi püspök regulává szerkesztette saját székesegyháza papsága számára. Később e szabályzatot a lelkipásztorkodással is foglalkozó papi közösségek alapszabályaként alkalmazták. A 11. században ezek a közösségek renddé szerveződtek. Az ágostonrendi kanonokok fontos feladatuknak tekintették a lelkipásztorkodást. Kolostoraik hazánkban általában nem túl igényesek, sokszor kisméretűek. Nem azonosak a szintén ágostoni regula szerint élő 12. századi eredetű remeterenddel, az ágostonos remetékkel, akiktől megkülönböztetésül "karinges ágostonosok"-nak nevezték őket.

BG


karthauzi remeték

A kölni származású Szent Brúnó 1084-ben alapította meg Grenoble melletti Chartreuse remete közösségét. A kolostor ötödik perjele, Guidó (1121-1127) foglalta írásba először a rend szokásait Miután több közösség is felvette a szokásokat cisztercita mintára, 1142-ben generális káptalant tartottak. A szokásokat 1259-ben, 1368-ban és 1509-ben módosították. A rend a 14. században élte virágkorát. Magyarországon a korai ercsi alapítási kísérlet (1238) után négy rendházat hoztak létre: Menedékkő (1307), Lehnic (1319), Felsőtárkány (1330 körül), Lövöld (1360-1369). A karthauziak a legszigorúbb rendnek számítottak. Templomaik jellegzetes hosszú, egyhajós épületek, a szentély mellett általában két mellékkápolnával. A kolostorok két kerengő köré szerveződtek. A templom melletti kis-kerengőről nyíltak a közösségi helyiségek: sekrestye, káptalanterem, refektórium. A nagy-kerengő a temetőt övezte, róla nyílottak a szerzetesek különálló, kis kertecskékkel ellátott házai. Minden rendházhoz ciszterci mintára laikus testvérek, conversusok is tartoztak.

BG