budai vár, Friss-palota, budai gótikus szoborlelet

Madonna 4
Buda
Zsigmond-palota
Buda - István-vár
Férfifej 2
budai vár

A tatárjárás után épített erődvárosban, Budán a 13. században is volt királyi lakóhely, de elkülönített várról nem tudunk. Ilyen városi várat először feltehetően István herceg építtetett a hegy déli végén. A négyszögletes öregtoronyból (István-torony) és a téglalap alakú udvar köré épített emeletes palotaszárnyakból álló erődített lakóhelyet I. Lajos bővítette ki az 1370-es évek végétől. Az észak felől az István várhoz csatolt udvart szárazárok vágta le a várhegy folytatásától. Az udvar keleti szárnyát egy rövid palotaszárny és az 1382 körül elkészült kétszintes palotakápolna foglalta el. A nyugati szárnyon egy nagyméretű árkádos homlokzatú, valószínűleg idomtéglákkal díszített palota épült. Feltehetően ebben volt a királynéi lakosztály. Az udvar lezáró erődítmények: a szárazárok kaputornya, az északkeleti saroktorony, az északnyugati Csonka-torony, valamint a Dunához lefutó kortinafalak már I. Lajos halála után épültek. Zsigmond az 1410-es évektől kezdte meg a várpalota kibővítését. Először észak felé egy új, másik szárazárokkal határolt udvart csatolt az együtteshez. Erre épült az L alakú Zsigmond-palota, amelynek északi szárnyát foglalta el a kétszintes nagyterem, pompás erkélyfolyosóval tagolt északi homlokzattal. A déli részen, az István-torony körül is egy új palotaszárnyat épített, amelyet kétszintes híddal kapcsolt a királynéi lakosztályhoz. A palota körül erős kétszeres falrendszer készült. Az 1420-as évekre elkészülő budai palota Európa legnagyobbszabású uralkodói rezidenciái közé tartozott.

BG


Friss-palota

Először 1437-ben, majd 1439-ben "friyczpalotahaya" néven említett budai ház a királyi palota előterében, a Szent Zsigmond prépostság közelében. 1514-ben már biztosan királyi ház volt. Talán azonos a Schedel-metszeten a vár előtt ábrázolt nagy épülettel. A 16. század első felében belefoglalták a vár újonnan kiépített északi zárófalába. A vele szemben álló egyik ház pincéjéből került elő az 1974-es budai gótikus szoborlelet, így elképzelhető, hogy a Friss-palotában működött a szobrokat készítő kőfaragóműhely.

BG


budai gótikus szoborlelet

Zolnay László 1974-ben talált rá egy középkori ház feltárása során a mai palota területén egy jelentős szoborleletre. A szobrok egy része kisméretű, finoman faragott apostolfigura, Madonna, női és férfi szentek, másrészük nagyobb méretű, világi öltözetet hordó úr és hölgy, apród, illetve püspök. Előkerült még többek között két figurális konzol, egy cseh királyi sisakdísz és egy magyar címertöredék is. Készítésüket Marosi Ernő a 15. század harmadik évtizedére datálta. Földbe kerülésük ideje és oka vitatott. A kísérő leletek alapján biztosnak látszik, hogy egy kőfaragóműhelyből jutottak "szemétre", talán soha sem voltak felállítva. Nemcsak tematikájuk és stílusuk, de méretrendjük és faragásmódjuk is olyan mértékben különbözik, hogy aligha szánhatták őket egyetlen szerkezetbe. A szentek figurái inkább belsőbe, például egy oltárra, míg az urak, hölgyek és lovagok inkább épület díszítésére készülhettek.

BG