Aquila János, Gaal Konrád

Keresztelőmedence
Aquila János 2
Mária 1
Krisztus 1
Johannes Aquila

A stájerországi Radkersburgból származó festő. Legkorábbi ismert műve a veleméri templom 1378-ban készült kifestése. Itt önarcképét is megfestette. Bántornyán a templom freskóit 1383-ban, 1389-ben és talán 1393-ban is szignálta. Mártonhelyen a freskók szignatúrája mellett egy másik felirat az 1392-ben épült templom mesterének is nevezi. Itt is megfestette önarcképét. A stájerországi Fürstenfeld ágostonrendi remetéinek templomában szintén előkerültek freskóinak töredékei szignatúrájával együtt. Szülővárosában, Radkersburgban a Fő tér 30-as számú házban találtak az ő stílusával kapcsolatba hozható falfestményeket. Nagytótlak rotundáját pedig feltehetően műhelye, tanítványai festették ki. Stílusát a cseh és az észak-itáliai festészet hatása határozta meg. Önarcképei a legkorábbi ismert európai művészportrék közé tartoznak.

BG


Gaal Konrád

1357-ben I. Lajos Konrád harangöntő mesternek és két testvérének a visegrádi nagyharang készítéséért adómentességet biztosított. Konrád mester ezután a szepességi Iglón telepedett meg - adománylevelét 1364-ben Lőcsén átíratta - és 1369-ben a szepesi káptalan előtt végrendelkezett. Ez utóbbi okmányból ismerjük teljes nevét. Konrád mester műhelyét valamikor 1379 után tanítványa, az iglói Weygel János vette át, akit 1386 és 1426 között emlegetnek. A 15. század második negyedében Gaal Konrád egyik unokaöccse, Gaal Miklós folytatta a harangöntést. A műhely 1516-ig biztosan működött. Konrád mester egyetlen azonosítható műve az 1357-es oklevélben említett visegrádi nagyharang, amelynek öntőgödre és öntőformájának töredékei a visegrádi alsóvárban kerültek elő. A műhely későbbi, szepességi alkotásain megtaláljuk a visegrádi harangöntőforma mintáinak rokonait.

BG