Kammerhof, dénár, forint, garas, pénzláb
Kammerhof
A budai kamaraudvar, azaz pénzverde. Másik neve a latin Magna Curia arra utal, hogy ez volt eredetileg a budai királyi ház. Már a 13. századból van adatunk királyi házra a városban, de nem tudjuk, hogy az hol állt: a későbbi helyén vagy másutt. A Kammerhofot I. Károly építtette a várhegy északkeleti, legmagasabb pontján. Központi részén, a városfal sarkán egy saját kaputornya volt. Ehhez egy hosszú, a városfalra támaszkodó épület csatlakozott. Később ehhez az épülethez egy újabb rövid szárnyat toldottak. A tágas udvar többi oldalán is lehettek talán épületek, de ezekből alig maradt valami. Az udvar átellenes végén építtette Erzsébet anyakirályné a Szent Márton- kápolnát 1349-ben. Ehhez is csatlakozott egy épületszárny. A Kammerhof szabálytalan elrendezésű, középső udvar köré csoportosított épületei feltűnő hasonlóságot mutatnak a cseh királyok Kutna-Horai kamaraudvarával. I. Lajos 1382-ben, feltehetően az új déli királyi palota elkészülte miatt a budaszentlőrinci pálosoknak adományozta. Később magántulajdonba került. Területén Zolnay László és H. Gyürky Katalin végzett ásatásokat
BG
dénár
Kis értékű ezüstpénz. Ezen a néven az ókori Rómában használták először, neve a latin denariusból származik.
TI
forint
Először 1252-ben Firenzében kibocsátott aranypénz, Latin neve, a florenus a város címerképére, a liliomra (flos) utal. Később Európa más országaiban is verték. Magyar forintot először 1326-ban említ egy morva forrás. Súlya 3,56 g, 2 g-mal súlyosabb a firenzeinél, mivel finomsága alacsonyabb volt. I. Károly forintjai a firenzei mintát követték: előlapjukon a liliom, hátlapjukon Keresztelő Szent János állt. I. (Nagy) Lajos 1354-ben az előlapra az Anjou-magyar címert helyeztette, majd 1358-tól a hátlapra Szent László került. E formáját 1468-ig megőrizte.
TI
garas (olasz grosso)
Nagyméretű és nagyértékű ezüstpénz, melyet először a 12. század végén Itália városaiban vertek. Csehországban 1300-tól ismert, Magyarországon I. Károly 1329 és 1337, I. (Nagy) Lajos 1345 és 1369 közt bocsátott ki garasokat. Előlapjukon a király, hátlapjukon az Anjou-magyar címer állt, Lajos utolsó garasának előlapjára került a címer, hátlapjára Szent László.
TI
pénzláb
Az a számérték, mely azt mutatja, hogy egy meghatározott finomságú súlyegység-nemesfémből hány darab pénzérmét vernek.
TI |
|