Jókai-kódex, Koncz-kódex, Müncheni-kódex

Jókai-kódex
Müncheni kódex 2
Szent Ferenc 2
Jókai-kódex

A legkorábbi fennmaradt magyar nyelvű kézirat Assisi Szent Ferenc és társai legendájának és csodáinak fordítását tartalmazza. A fordítás 1370 után készült, a kódex ennek 1440 körüli másolata. Forrásai az Actus beati Francisci et sociorum eius (Szent Ferenc és társai cselekedetei) és a Speculum perfectionis (A tökéletesség tükre) című ferences legendák, valamint Bonaventura Szent Ferenc életrajza. A fordítás tele van latinizmussal, nehezen érthető, a másolat is romlott, a kódex mégis egyik legbecsesebb nyelvemlékünk. 1851-ben bukkant fel a nyitrai gimnáziumban, Ehrenfeld Adolf itt szerezte meg diákként. Először róla nevezték el, de örökösei 1925-ben Londonban elárverezték, ahol a magyar állam csak nagy anyagi áldozatok árán tudta megvásárolni. Mivel éppen ekkor ünnepelték Jókai születésének 100. évfordulóját, a kódex új nevét a nagy íróról kapta. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Budapesten.

A kódex hasonmás-kiadása: Jókai-kódex. Codices Hungarici I. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete és a Stockholmi Magyar Intézet kiadása. Budapest, 1942. Irodalom: Jókai-kódex. XIV-XV. század. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva közzéteszi P. Balázs János. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981, Bevezetés 9-13.

ME- SHA


Koncz-kódex

Latin nyelvű, a 14. századból származó hártyakódex. Az egész Biblia szövegét tartalmazza, Dávid király Zsoltárainak kivételével. A kódexet Koncz József marosvásárhelyi tanár fedezte fel 1860-ban, és a marosvásárhelyi kollégium könyvtárának ajándékozta. Irodalom: A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák. Bevezetéssel, jegyzetekkel közzéteszi: Farczády Elek és Szabó T. Attila. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973, 11-12.

SHA


Müncheni-kódex

Az 1416 után keletkezett és 1466-ban másolt Müncheni kódex egyik birtokosa talán Nádasdy Tamás lehetett. A kódex még 1575 előtt a bajor hercegi könyvtárba került. 1834-ben fedezték fel. Jelenleg Münchenben, a Bajor Állami Könyvtár tulajdonában van, nevét őrzési helyéről nyerte. Tudományosan először Jászay Pál foglalkozott vele, ezért Jászay-kódexnek is nevezik. Hasonmás-kiadása: Der Münchener Kodex. Herausgegeben von Julius von Farkas. Wiesbaden, 1958. Mai, betűhív kiadása: A Müncheni-kódex 1466-ból. Szerkesztette Nyíri Antal. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. Irodalom: Molnár József - Simon Györgyi: Magyar Nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976, 78-85.

SHA