Dubnici Krónika, Thuróczy-krónika

Szent László 5
I. Lajos király 2
Dubnici Krónika

1476-ban Váradon, a Drágffyak környezetében íródott latin nyelvű krónika, mely a Budai Krónika családjához tartozik. Címe szerint Cronica de gestis Hungarorum. A Károly-kori budai minorita krónikája szövege mellett kisebb elhagyásokkal tartalmazza Küküllei János Lajos király-életrajzát, és részeket vesz át a Névtelen Minorita krónikájából, melynek töredékei egyedül ebben a kódexben maradtak fenn.

SZK


Thuróczy-krónika

Az 1435 körül, Túróc megyei birtokos családból született Thuróczy János világi írástudói pályát futott be: 1467-től az országbírói irodában, majd 1470-től a sági hiteleshelyen, 1475-től újra az országbíró mellett volt jegyző, végül 1486-1488-ban Drági Tamás ítélőmestere lett. Hivatali főnökei (Hásságyi László és Drági Tamás) bíztatására krónikaírásba kezdett, előbb megírta II. (Kis) Károly történetét Monaci Lőrinc művéből merítve, majd (főleg nyelvileg) átdolgozta a 14. században létrejött krónikaszerkesztményt, hozzácsatolta Küküllei János munkáját I. Lajos királyról. Az 1386-1458 közötti esztendők történéseit önállóan dolgozta fel, s az így létrejött szöveghez függelékül hozzácsatolta Rogerius mester Siralmas énekét. Művét, mely a Chronica Hungarorum címet viselte, 1488-ban Brünnben és Augsburgban fametszetekkel illusztrálva kinyomatta (a Budai Krónika után ez a második nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja). Az első kiadást Drági Tamásnak, a másodikat Mátyás királynak ajánlotta. A magyar krónikákon kívül okleveleket, középkori és humanista szerzőket használt forrásul, de emellett bőven merített a szóbeliségből is: szemtanúk elbeszéléséből és népi epikus művekből. Kézirata elveszett, csak nyomtatásból ismert. Forrásértékén kívül jelentős a szerepe kisebb történeti művek (Rogerius, Küküllei) átmentésében is.

SZK