visegrádi királyi palota, visegrádi vár

Visegrád - palota 2
Visegrád - palota 4
Díszkút
Visegrád - fellegvár 2
Visegrád
visegrádi királyi palota

I. Károly visegrádi városi házát az 1330-as Záh Felicián-merénylet helyszíneként említi a Képes Krónika. Ebben az időben a mai palota területén több nagy kúriaépület állt, közülük az egyik nyilván az uralkodóé. A 14. század közepén lebontották az épületek egy részét, a többit átépítették, és egy tágas udvar köré csoportosított palotát hoztak létre. I. Lajos az 1370-es években kezdte kibővíteni a palotát, a munkákat Zsigmond már új tervek szerint fejezte be 1400 körül. A négyszögletes, falakkal övezett terület középtengelyében, a kaputoronnyal átellenben épült a kápolna, tőle északra a királyi lakóépület középudvarán emeletes kútházzal. Felette kis díszkertet vágtak a hegyoldalba pompás falikúttal. Az alsó udvar északi felét a nagyterem és más reprezentatív terek foglalták el. A kápolnától délre állt a kamaraház, tárnokház és a palota elöljárójának lakrésze. Az udvar déli felén a bajvívótér terült el. A palota szabályos épülettömbjeinek előképe elsősorban az avignoni pápai palota lehetett, de a diósgyőri és a zólyomi vár is hatottak tervezőjére.

BG


visegrádi vár

Az 1249-1265 közötti időszakban Mária királyné és IV. Béla által építtetett vár két része: az elsőnek felépült, öregtoronnyal és kaputoronnyal védett fellegvár, illetve a hozzá őrtornyokkal erősített völgyzárófallal kapcsolódó alsóvár. Ebben állt a hatszögletű lakótorony. I. Károly a lakótorony köré egy belső várfalövet építtetett, amelynek felső teraszán pénzverőház volt található. A torony szintjeit válaszfalakkal több helyiségre osztották. Talán itt állt az 1325-ben elkészült Keresztelő Szent János- kápolna. A fellegvár keleti, háromszintes palotaszárnya szintén a 14. század elején épült. A század harmadik harmadában készült el a fellegvár két másik palotaszárnya, sziklaárka és második falöve. Zsigmond újabb külső várfalat és a belsővár öregtornya mellé a női lakosztályt magába foglaló épületet építtetett.

BG