Bosznia, Dalmácia, Halics

Délvidék
Szvjatoszláv kijevi fejedelem
Kijevi Szófia székesegyház
Bosznia

Területe az ókorban a római Dalmatia provincia része volt. A 6-7. századi szláv betelepülés után a névadó Boszna folyó völgyében fejlődött ki a boszniai bánság, mely története során váltakozva a Bizánci Birodalom, Bulgária, Horvátország, Szerbia része volt. A 12. századtól a magyar királyok is igényt formáltak a Bosznia feletti uralomra - ennek jeleként viselték a Ráma királya címet, fennhatóságuk azonban többnyire csak névleges volt, s a boszniai bán hűbéri alávetésére korlátozódott. Boszniában tömeges méretekben terjedt el a bogumil eretnekség, mely a "Jó és a Rossz" örök küzdelmeként értelmezte a világot, az utóbbi művének tekintve az anyagi valóságot. A bogumilizmus felszámolására a pápa erkölcsi támogatását élvező magyar királyok több, sikertelen, kísérletet tettek.

ZSA


Dalmácia

A 6-7. századi szláv betelepülést követően a korábban nagy kiterjedésű római Dalmatia provincia az Adriai-tenger keleti partvidékére és a szigetvilágra szorult vissza. Területe eredetileg a Bizánci Birodalomhoz tartozott, 1000 után Horvátország és Velence küzdött birtoklásáért váltakozó sikerrel. Horvátország elfoglalása után a Magyar Királyság is fenntartotta igényét a gazdag dalmát kereskedővárosok - a jelentősebbek Zára, Trau, Spalato, Raguza - feletti uralomra, ami hol Velencével, hol a Bizánci Birodalommal vívott háborúkhoz vezetett.

ZSA


Halics

A Szan és a Dnyeszter folyók felső folyása mentén kialakult keleti szláv fejedelemség, mely nevét Halics városáról kapta. Területe a 10. század végén került a kijevi Rusz fennhatósága alá. A 12. század derekán önállósodott, 1199 óta a szomszédos Volhíniával (Lodomeria) alkotott közös fejedelemséget. A 12-13. század folyamán az Árpádok számos hadjáratot vezettek Halicsba, a 12. század végétől a fejedelemség meghódítására törve, ám tartós magyar uralom nem alakult ki. 1240-ben a tatárok feldúlták, majd fejedelmei a tatárok adófizetőivé váltak.

ZSA