[1]   Psychologische Typen, 1921. Gesammelte Werke, VI.

[2]   Grundzüge der physiologischen Psychologie, 1873.

[3]   L'automatisme psychologique, 1889; Névroses et idées fixes, 1898.

[4]   Die Suggestion und ihre Heilwirkung, német kiadás: S. Freud 1888

[5]   Du sommeil et des états analogues, 1866. 17

[6]   Breuer und Freud: Studien über Hysterie, 1895.

[7]   Die Traumdeutung, 1900. (Álomfejtés, 1935, 1985)

[8]   Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie, 1905.

[9]   Érzéketlenség, gyengeség, bénaság, emlékezetkiesés.

[10]   Természetadta tág jelentésében, amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. Az erotikus zavar lehet másodrendű, és mélyebben rejlő okoktól meghatározott. Van más lehetősége is a neurózis keletkezésének.

[11]   Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok, mint a gránátsokk, a "railway spine" stb.

[12]   Vö. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien, 1906-1910. I-II.

[13]   Jung: Allgemeines zur Komplextheorie, Eidg. Techn. Hochschule, Kultur- und Staatswissenschaftliche Schriften, 1934.

[14]   Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung, in: Psychologische Abhandlungen, IV. 119. old. és köv.

[15]   Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól, dr. S. Spielreintól származik. (Vö. Die Destruktion als Ursache des Werdens, in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen, 1912. IV. 1. füz. 465. old. és köv.) Freud megemlíti e művet. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. műve 5. fejezetében vezeti be.

[16]   Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemről), 1910.

[17]   A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. (4. kiad. 1941.) művemben találhatja az olvasó.

[18]   Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. A különbségek további kritériumai: kor, nem, tevékenység, ingerlékenység és fejlődési fok. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés, gondolkodás, érzés, intuíció. Vö. Psychologische Typen, 490. old. és tovább.

[19]   Über die Energetik der Seele, 1928. c. könyvemre utalok e helyen.

[20]   A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. Ma már csak "statisztikai valószínűség" létezik. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára, amit annak idején erősen nehezményeztek. Vö. Collected Papers on Analytical Psychology, 1920. 2. kiad. X. és XV. old.

[21]   Die Philosophie der Werte, 1913. 312. old. és tovább.

[22]   Azt hiszem, az olvasó már észrevette az eddig mondottakból, hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat, mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel, sokkal tágabb értelemben használom, mint ő. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent, amely azonos értelmű a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. Freud a libidót, elméleti feltevésének megfelelően erósszal azonosítja, s különválasztja az általános pszichikai energiától. Így ír erről: "A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erőt határoztunk meg, amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. A libidót megkülönböztetjük az energiától, amely minden lelki folyamatnak általában alapja..." (Gesammelte Schriften. V. 92. old.) Más helyütt megemlíti Freud, hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára "egy, a libidónak megfelelő kifejezés". Mivel azonban az ún. pusztítási ösztön is energetikus jelenség, azt hiszem, egyszerűbb, ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk, tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. Vö. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. kiad. 120. old. és tovább, valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. old. és tovább.

[23]   Pragmatism. 1911.

[24]   Grosse Manner, 1910.

[25]   Psychologische Typen, 1936. 67. old. és tovább.

[26]   Vö. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typen -ben, 239. old. és tovább.

[27]   Lásd: Psychologische Typen, 646. old. és tovább.

[28]   Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be, a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére.

[29]   Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyőződve arról, hogy "az orvosra való átvitel" szabályszerű és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. Az indulatátvitel kivetítés, s e kivetítés vagy megtörténik, vagy sem. Semmi esetre sem szükséges. Semmi esetre sem lehet "mesterségesen létrehívni"; hiszen per definitionem, csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak, vagy sem. Semmi sem biztosít arról, hogy a páciens libidója természetes lejtésű; nagyon könnyen lehetséges, hogy egy sokkal jelentősebb kivetítési tárgy lebeg a szeme előtt. Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést, mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az előtérbe kerülhetnek.

[30]   Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci, 1910. (L. d. V egy gyermekkori emléke, 1982.)

[31]   3. kiad. 1938.

[32]   Wandlungen und Symbole der Libido, 1938.; Psychologische Typen, 8. definíció, 596. old.; Über die Archetypen des kollektiven Unbewussten, in: Eranos-Jahrbuch, 1934. 179. old. és tovább; Über den Archetypus, mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes, in: Zentralblatt für Psychoterapie IX. 5. füz. 1936.; Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus, in: Eranos-Jahrbuch, 1938.; Kerényi und Jung: Das göttliche Kind, 1940.; Kerényi und Jung: Das göttliche München, 1941.; Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte, 1929.

[33]   A kollektív tudattalan az objektív, míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli.

[34]   "Árnyék"-nak nevezem az egyéniség "negatív" részét, vagyis a rejtett, előnytelen tulajdonságok, a hiányosan kifejlődött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. Összefoglaló tárgyalását I. T. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie, 107. old. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie, 1935.)

[35]   E fogalomhoz vö. Allgemeines zur Komplextheorie, in: Kultur- und Staatswissenschaftliche Schriften, XII. köt. 11. old. és tovább.

[36]   Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung, 1898. 20. old.

[37]   Ez az ún. mana. Vö. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens, 1916.

[38]   The Monist, XVI. köt. 361. old.

[39]   Vö. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. kötetemben, Psychologische Abhandlungen III. köt. 1931. 144. old.

[40]   Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban; valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen, in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. 4. köt. 1912. 504. old.

[41]   E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. Meghagytam eredeti formájában, mivel olyan igazságot tartalmaz, amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam. Mint napjaink eseményei mutatják, nem kellett sokáig várnunk az előbbi kijelentés bebizonyosodására. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés.)

[42]   E fejtegetéssel vö.: Die Lebenswende, in: Psychologische Abhandlungen III. köt. 248. old. és tovább.

[43]   Az olvasó nyilván észrevette, hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett, új elem járul. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza, hanem az archetípus szándékos kibővítése, az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. Anélkül, hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk, létezését mindenesetre meg kell említenünk. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. Minden további nélkül megengedem, hogy e fogalom vitatható, és nem csekély zavart okozhat. Azonban igen érdekel, hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot?

[44]   Vö. Paracelsica, 1942. c. írásomat és Psychologische Abhandlungen, V. köt.: Psychologie und Alchemie, 1944.

[45]   Vö. Bruder Klaus, in: Neue Schweizerische Rundschau, 1933. aug.

[46]   Csak utólag fedeztem fel, hogy a "transzcendentális" funkció fogalma a magasabb matematikában is előfordul, mint a reális és imaginárius számok funkciója.

[47]   Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben. Psychologische Abhandlungen, V. köt.

[48]   Meghatározását lásd J. Jacobi: Die Psychologie von C. G. Jung, 1940. 100. old. és tovább.

[49]   A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái), 1914.

[50]   Aigremont: Fuss- und Schuhsymbolik, 1949.

[51]   Vö. Der Inhalt der Psychose, 2. kiad. Függelék. Más helyütt ezt az eljárást "hermeneutikus" módszernek neveztem. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology, 2. kiad. 1917.

[52]   Richard Wilhelm: J. Ging, Das Buch der Wandlungen, 1924.

[53]   Nem feledkezem meg arról a tényről sem, hogy a művésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik.

[54]   A nőben rejlő férfi lélekrészt animusnak neveztem, míg a férfiak nőies lélekrészét animának. Vö. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten, 117. old. és tovább; valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus, in: Psychologische Abhandlungen. IV. 296. old. és tovább.

[55]   Ezt 1916-ban írtam. Fölösleges megjegyezni, hogy mindez ma is igaz.

[56]   Mint már föntebb megjegyeztem, az archetípusokat megtörtént események effektusa- és lecsapódásaként is felfoghatjuk, de éppúgy felfoghatók az eseményeket előidéző tényezőként is.

[57]   Lásd Seelneprobleme den Gegenwart, 169. old. és tovább

[58]   Az orvos-varázsló képzet, aki szellemekkel érintkezik, és mágikus ereje van, olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében, hogy föltételezik "doktor"-állatok előfordulását is. Az észak-kaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az "orvos-prérifarkas" között.

[59]   Vö. Archeteden des kollektíven Unbewussten. in: Eranos-Jahrbuch.

[60]   H. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepéről (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát.

[61]   Das Zeitalter des Sonnengottes. 1904.

[62]   Das Zeitalter des Sonnengottes, 1904.

[63]   Azoknak az olvasóimnak, akik az ellentétprobléma és annak megoldása, valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklődnek, ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. 3. kiad. 1938., valamint Psychologische Typen, 4. kiad. 1942; és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten, in: Eranos-Jahrbuch, 1934, 1935. c. munkáimat.

[64]   Vö. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes, in: Energetik der Seele (1928).

[65]   A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenően alkalmazta.

[66]   Psychologie und Alchemie, in: Psychologische Abhandlungen V. köt.

[67]   Vö.: T. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie; Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie, 1935.

[68]   Vö. Instinkt und Unbewusstes, in: Energetik der Seele, 1928. 185. I.

[69]   Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene, 1902.

[70]   Les lois psychologiques du symbolisme, 1895. VIII. köt. "C'est donc un devoir moral de l'homme de science de s'exposer à commettre des erreurs et à subir des critiques, pour que la science avance toujours. ...Ceux qui sont doués d'un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu'ils écrivent est l'expression de la vérité absolue et éternelle, approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant." (A tudósnak tehát a tudomány előrehaladása érdekében erkölcsi kötelessége, hogy vállalja a hibázás lehetőségét, és kitegye magát a kritikának. ...Akiknek elég komoly és hideg a szelleme, és nem hiszik magukról, hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban, azok egyetértenek azzal az elmélettel, mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi.)