{80.} 14.

HADNAGYOKNAC TANVSAG MIKOR TERECKEL Szömbe akarnac öklelni.
SEregöc kößt kic vattoc hadnagyoc
Kerößtien hitöt az kic vallotoc
Igyetökben nyerni ha akartoc
Halgassatoc eßt megtanulyatoc.

HADNAGYOKNAK TANUSÁG, MIKOR TEREKKEL SZÖMBE AKARNAK ÖKLELNI.
(1550)*RMKT. III. XIX. és 451. l. Horváth C. A régi magyar irodalom tört. 1899. 489. l. Ferenczi Zoltán: A régi magyar költészet, 1904. I. 10. és 86. l. Dézsi L.: Tinódi, 1912. 84. l. (1550. v. 1551.)

h 2 b)

Seregök közt kik vagytok hadnagyok, Kerösztyén hitet az kik vallotok,
Igyetökben nyerni ha akartok, Hallgassátok, ezt meg tanuljátok.

{81.} RMKT. III. 251. l. Mátray 106–7. l. – Az ének egykorú kéziratos másolatának (a pécsi püspöki levéltárban, közölte Tud. Gyűjt. 1817. X. 76. l., újabban Beöthy Képes Irod. Tört. I. [2. kiad. 1899.] 224. l. és Dézsi Lajos Tinódi-életrajzának [1912.] 83. lapján [irodalmát l. uo. 84. l. és Dézsi bevezetésében Tinódi „Jason király széphistóriájá”-hoz, Magyar Irodalomtört. Értekezések X. 1913. 44. l.]) eltérései a dallamban:

1. sor 9. hang: 2. sor 6. hang: Utolsó előtti hang

Figyelemreméltó, hogy a kéziratban nincs nyoma a b előjegyzésnek. (Vö. még Mátray i. m. 72–73. l.)

Erre a dallamra utal Bogáti Fazekas Miklós 20. zsoltára („Tw szen nepek igi efedezzetek”; nótajelzése: „Seregek közt hadnagiok kik uattok” [a Jancsó-kód.-ben helyesen]). – Ritmusa középkori latin himnusz-ritmus; 1. RMKT. I. (1921.) 244–45. és 503. l. Horváth János: A középkori magyar vers ritmusa. 1928. 66–70. Irodalomtört. Közl. 1928. 111–12.

E ritmusforma fontosabb későbbi dokumentumai:

l. Cantus Cath. 1651. 106. l. – Egyúttal középkori rotrouange-ritmus: l. P. Verrier: Le vers français III. (1932) 29., továbbá uo. II. 133–134., 154–157., II. 247. s köv. („lírikus tizes”, az alcmanium leszármazottja).

Cantus DE B. V. MARIAE.
Bóldogságos Szűz
MARIAROL
Regi Enek.

Angyaloknak Nagyságos Aszszonya, Ur JESVSnak dicsősséges Annya
Menyországnak Királyné Asz szonya: Paradicsomnak megnyitott kapuja.

1) későbbi kiadásokban:
Paradicsomnak megnyilt kapuja.

A Cantus Catholici későbbi kiadásaiban: 1675: 199. l. 1703: 254. l. 1738, 1792: 226. l. – Szövege Vásárheli András Cantilenája (1508, Peer Cod. és Thewrewk Cod.; l. RMKT. I. 1921. 236. és Jénáki F.: Kájoni János énekeskönyve és forrásai, 1914. 70. l. 7.)

Átritmizáltan: Kovács Márk: A’ keresztény katolikai isteni tiszteletnek minden ágaira ki-terjedő énekes könyv I. 1842. 233. l., újabban Bogisich, Őseink buzgósága 1888. 305. l., 1897. 203. l. Zsasskovszky, Énekkönyv 1922. 381. l. stb. Átritmizáltan, más szöveggel: „Parantsolá az Augustus Tsászár”, Kolozsvár, 1751. 227. l., 1778. 113. l. Debrecen 1774. 30. sz., 1778. 238. l. stb. „Magas hegyén ím’ az olaj-fáknak” Bozóki 1797. 31. l. Régi ritmusban, más szöveggel: „Az Augustus Császár idejben”, Turóczi Cantionale 33. l.

{82.} A dallamra utal Cant. Cath. 1651. 141. l. „Edes Jesus szűzeknek virága”, Kájoni János: Cantionale Cath. 498. l. „Magyar-ország szép Nemes Csillaga” (Dankó, Vetus Hymnarium 1893. 413. l.), Múz. Quart. Hung. 1541. (1770–80. körül összeírt kétkötetes kath. énekgyűjt.) több éneke, így I. 12. l. „Az Szent Irás tesz emlékezetet” 81. b) l. „Maria Szent Háromság Leánya”, 149. b) l. „Minden szentek ma nagy vigasságban”, II. 18. l. „Dícséretes vagy Szép Szűz Mária” stb.

2. Cant. Cath. 1651. 107. l.

MAS REGI ÉNEK.
Nagy Bóldog Aszszony napjára.

Felvitetett magas Menyországban, Angyali szép őrvendetes házban,
Ez nap a Szűz, nag’ Menyaszszonyságban, Az Istennek drága Hajlékában.

A Cant. Cath. későbbi kiadásaiban: 1675: 200. l., 1703: 255.l., 1738, 1792: 227. l. Átritmizáltan: Bozóki 1797. 73. l., újabban: Bigisich, Őseink buzgósága 1888. 310. l., 1897. 207. l., Zsasskovzsky, Énekkönyv 1922. 382. l. stb.

3. Illyés István: Halottas Énekek 1693. 14. l. (1721: 14. l., 1749., 1781: 174. l. stb. [tévesen altkulcs]).

Ugyan Azonról (= Az halál eredetiről) más notára.

ILlik nékünk arról emlékeznünk, miként jutott halálra mi igyünk
Es mint lehet kimenekedésünk szabadságunk, örök üdvösségünk.

Átritmizáltan: Bozóki Jól meghalásra serkentő magyar egyházi énekeskönyv-ében 1806. 32. l. Ujfalvy-féle Halott temetéskorra való énekek 1791. 44–45. l. „Keresztyének, kik Krisztusban bíztok”; Losonczi István, Halotti énekek 1778. 154. l., „Emlékezzünk utolsó végünkről” stb.

Az „Illik nékünk” kezd. szövegre nótajelzésben utalnak: Illyés H. É. 1693. 17. l. („Emlékezzünk mi Keresztyén népek”), 21. l. („Serkeny fel már ember bűneidből”), 26. l. („Környül-vettek halálnak sérelmi”), 29. l. („Szernyű halál imé hol áll”), utóbbinak dallamára uo. 141–42. l. („Csudálkozom, ’s álmélkodom”).

{83.} 4. 1751-iki kolozsvári ref. é. k. 347. l.

223: AZ UR VATSORARÓL.

JEr ditsérjük az Istennek Fiját, A’ fzép Szüznek áldott szent Magzatját,
E’ Világnak édes Megváltóját, Bünösöknek kegyes Szószólóját.

Batizi András szöv. (Szegedi G. é. k. 1569. 130. stb.) – 1761: 388. 1774-ik debr. zsoltárfüggelék 12: „Légy irgalmas, UR ISTEN! minékünk” (RMKT. VIII. 6. [Szegedi Lajos szöv.]), némileg eltérő ritmizálásban: az 1) jegyzettel ellátott kóták itt minimák, 2) semibrevis, 3) cisz, 4) a befejezés:

1778-iki debr. é. k. 349. l. „JEr ditsérjük” stb., régi típusú ritmizálásban, b előjegyzéssel. Új ref. é. k. 207. „Kegyes Jézus! én imádságomra”. – Dallamára utal a Jancsó-kód. (Ak. M. Cod. ívr. 75.) egyik éneke (150 b, ill. 151. l.): „Emlekezel zent ur zabadicz megh”, a „Magas hegyén ím az olaj-fáknak” kezd. ének a Kecskeméti Graduál 224. lapján stb.