Jegyzetek
19

(1868. december 7.)
7/12 868.

   Kedves fiam!

   A Volkszeitung cikke, melyet soraid kíséretében küldesz, már idevaló lapok által is lenyomatott, s így nem új előttem, de megvallom, soha annyi örömet nem szerzett, mint ma, midőn az, általad küldve, egyszersmind az öreg Welcker barátságának jeleként jutott kezembe. Mondd az öregúrnak köszönetemet rokonszenvének ezen jeléért, s mondd neki, hogy ezt levélben magam tettem volna, ha a sok munka által kimerülve nem érezném magamat, s ha nem lennék elhalmozva még most is foglalatosságokkal, melyek minden percemet annyira igénybe veszik, hogy néha késő estéig még családomat sem látom. - Ha az utolsó törvényhozásra visszatekintek, mely holnapután végzi üléseit, csaknem megijedek a bevégzett tárgyak száma és fontossága előtt. Elvonatkozva közjogi törvényeinktől, melyek által a régi, Ausztriai birodalom helyébe egy új állam lépett, melynek még címe is megváltozott, mert a birodalom ezentúl a diplomácia körében is a Magyar-Osztrák Birodalomnak fog neveztetni - de elvonatkozva ettől, csak saját minisztériumomat tekintve, egyes kisebb törvényen kívül
    a zsidóemancipációt
    a görögkeleti egyház újjászervezését
    a protestáns és katolikus egyházak teljes jogegyenlőségét minden viszonyaiban és népnevelési törvényeimet vittem keresztül, azaz mind a vallások egymás közötti viszonyait, mind a népnevelést illetőleg egészen új állapotokat. - Jó törvények magokban véve még nem elégítik ki a népek szükségeit, s bármi helyesek azon elvek, melyek népnevelési és interkonfesszionális törvényeimben felállíttattak, sok időre s munkára lesz szükség, míg a törvények gyümölcseiket megteremhetik. De annyi bizonyos, hogy törvényeimben egy szebb jövőnek alapjait raktam le, s evvel beérheti egy ember, főleg koromban. - Nincs ezen fontos kérdések között egy, melyen harminc év óta nem dolgoztam. Sok idő ez, és sok keserű emléket hagyott maga után; de hogy mindemellett e kérdések megoldását elértem, sőt hogy azok mind az általam felállított elvek szerént, sőt általam formulázott és keresztülvitt törvényekben oldattak meg, ez oly ritka szerencse, melyért az isteni gondviselésnek nem mondhatok elég hálát. -

   Országgyűlésünk 10-én végződik, ugyane napra híttam össze a zsidó kongresszust, mely 13-án tartja első ülését, s így ismét nagy munka áll előttem, de ez is véghetlenül érdekes, már azért is, mert egy oly probléma megoldását kísérti meg, melyet eddig ily úton meg senki nem próbált. - A lapokból, melyek, reménylem, eddig rendesen járnak hozzád, látni fogod, mit csinálok, s hogy írásra legalább egy ideig még nem lesz időm. Azonban, hogy sokszor gondolok reád, azt tudod, s azt is, hogy örülni fogok, ha gondolataimra te néha egy-egy bármi rövid levélben felelsz. Anyád s nővéreid csókolnak. Ég áldjon meg, kedves fiam

Eötvös  


Loránd válaszlevele: 868 Dec.l5 keltezéssel íródott.

Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra