Más közgazdasági díjazott

 

Harsányi János 1920. május 29-én született Budapesten. A híres Fasori Gimnázium diákjaként 1937-ben az országos középiskolai matematikai verseny első helyezettje lett. Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait, melyek befejeztével 1942-ben vette át gyógyszerészi oklevelét. A háború alatt munkaszolgálatra hívták be, de nem sokkal később, a nyilas rémuralom alatt, rákerül a deportálandók listájára. A pályaudvarról sikerül megszöknie, de egészen a felszabadulásig bujkálni kényszerül. A háború után beiratkozik a bölcsészkarra, ahol filozófiából is doktorátust szerzett 1947-ben. A filozófiai tévedések logikai alkata című disszertációját az Atheneum folyóirat is leközölte. A szociológiai tanszéken tanársegédi állást kapott, de a kommunisták politikai kurzusával szemben gyakorta hangoztatott véleménye nem sokáig maradt megtorlatlan. Le kellett mondania állásáról, és amikor tudomására jutott, hogy a tulajdonában lévő patikát is hamarosan államosítják, úgy döntött, hogy elhagyja Magyarországot. 1950 áprilisában, a zöld határon át a Fertő-tó mocsárvidékén, háromnapi bolyongás után sikerül Ausztriába jutnia. Néhány hónapos menekülttábori kényszertartózkodás után menedéket kapott Ausztráliában. Magyarországi diplomáit nem ismerték el, így Sydneyben kétkezi munkásként dolgozott. Egy váratlanul felkínálkozó alkalmat kihasználva beiratkozott a sydneyi közgazdasági egyetemre, ahol a négy évre szóló stúdiumot két év alatt végezte el. Megjelentek első publikációi, majd megkapta a Rockefeller-ösztöndíjat, és 1956-ban Amerikába utazott. A kaliforniai Stanford Egyetemen közgazdaságtanból megszerezte a Ph. D. tudományos fokozatot. Kenneth Arrow, Nobel-díjas professzor mellett dolgozott, aki ismervén kollégája matematikai adottságát, rábeszélte, hogy foglalkozzon matematikai statisztikával is. Ösztöndíjas évei után visszatért Ausztráliába, és Canberrában elfogadta egyetemi tanárrá történő kinevezését. 1961-ben újból, de már véglegesen, Amerikába utazott, a berkeleyi Business Schoolban tanított és végezte kutatásait egészen nyugdíjba vonulásáig. Itt kérték fel, hogy vállaljon szerepet annak a kutatócsoportnak a munkájában, amely az USA leszerelési és fegyverkorlátozási tárgyalásait segítené. Mindez Johnson elnöksége idején, a kubai válságot követően történt, amikor a két szuperhatalom között rendkívül feszült volt a viszony.
Harsányi, eleget téve a felkérésnek, a taktikai-stratégiai csoporton belül foglalkozni kezdett a Neumann (Neumann János)-Morgenstern matematikusok által kidolgozott klasszikus játékelmélettel. Állítólag ennek az elméletnek a megszületéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy mindketten lelkes pókerjátékosok voltak. A póker bonyolult kártyajáték, melyet ők matematikai úton leegyszerűsítettek és elemezhetővé tettek. A klasszikus játékelméletre talán mégis a legegyszerűbb példa a sakk, melyben eleve meghatározott szabályok, logikai rendező elvek, feltételek (pl. megnyitás) és taktikák érvényesülnek. Harsányi János korlátozott információjú játékelméletében a legmarkánsabb különbség az, hogy a vetélkedő játékos csak korlátozott mértékben ismeri ellenfele célját és a rendelkezésére álló stratégiai eszközeit. Az elmélettel, amely olyan stratégiai helyzeteket elemez, ahol az egyes résztvevők nem vagy csak korlátozott mértékben ismerik egymás szándékait, éppen a szovjet-amerikai tárgyalások jelentettek analóg helyzetet. A szovjet tárgyalódelegáció stratégiai céljain és taktikáján kívül még az sem volt ismert, hogy milyen emberekből áll maga a küldöttség. Olyan modellt kellett tehát kidolgozni, amelynek minden eleméhez hozzá lett rendelve egy valószínűségi érték. Ebből azután matematikai módszerekkel, az alaphelyzet meghatározása után egzakt módon lehet a problémát megoldani. Ma már a gyakorlatban igen elterjedt Harsányi korlátozott információjú játékelmélete, leginkább a gazdasági életben. Az amerikai állam például az olajkutak árverésein alkalmazta sikerrel. Az elmélet alkalmazásával a korábbiakhoz képest az állam nyeresége megtízszereződött.
Harsányi Jánosnak a Svéd Tudományos Akadémia a Svéd Állami Bank Alfred Nobel-emlékdíját a közgazdasági tudományok területén Dr. John Nash és Dr. Reinhard Selten professzorokkal megosztva 1994-ben ítéli oda „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis terén végzett úttörő munkásságáért”. Harsányi Jánost a Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben tiszteleti tagjává választotta. Az ekkor adott nyilatkozatában a következőket mondta: "A magyarok általában nem tisztelik a tudományok határait... A magyar iskola nagyon jó volt, remélem, most is jó. Amikor én jártam iskolába, mindenkinek kellett latint, matematikát, fizikát tanulnia. Budapesten volt egy speciális intellektuális tradíció, a kávéházi kultúra. Ennek volt a terméke Karinthy Frigyes is, akit sok minden érdekelt, sok mindenben volt tájékozott. Ha az ember egy magyar mérnökkel vagy orvossal beszél, nem meglepő a zenei vagy filozófiai érdeklődése. Amerikában az ilyen nem fordul elő. Az általános műveltség Magyarországon sokkal magasabb. Szerencsém volt, hogy pesti gimnáziumba jártam..."