CÍMLAP
A. Szála Erzsébet
Sopron tudomány- és technikatörténetéből

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom



Előszó

E tanulmánykötet az OTKA támogatással végzett kutatásaink alapján készített tanulmányok, cikkek gyűjteménye.

A kutatás alapvető forrásaiként a Soproni Evangélikus Levéltár és a Soproni Városi Levéltár dokumentumai szolgáltak.

Az 'Alapkutatások a nyugat-magyarországi tudomány- és technikatörténet tárgyköréből' című projekt keretében foglalkoztunk a 18. századi szellemi áramlatok hatásával, amely elsősorban az oktatásban, nevelésben érvényesült. Az ország egyik legrégebbi oktatási intézménye az evangélikus líceum (1557), ahol a külföldi egyetemeken megszerzett tudásukat kamatoztató tudós tanárok, lelkészek honosították meg a felvilágosodás eszméit. Munkásságuk eredményeként már a 18. század elején magas színvonalra emelkedett a reáliák oktatása.

A peregrináció során a modern európai szellemi áramlatok és az azokat képviselő tudósokkal megismerkedő diákok hazatérve tanárként már az új, haladó szellemet honosították meg, új tanterveket készítettek, maguk is kutató tudósok lettek, akik mind a humán tudományok, mind a természettudományok művelésében a modernitást képviselték. A történettudomány, az aritmetika, a geometria, a földrajz, a természetrajz és a fizika gyakorlatra, kísérletezésre orientáltan jelent meg az akkori oktatásban. A 18. század végére már a fizikaszertár is a líceum diákjainak rendelkezésére állt, és ugyanitt működött - az országban elsőként - diák önképzőkör. A még diák, a későbbi szuperintendens Kis János - az önképzőkör életre hívója - éppúgy a polgárváros szellemi életének felvirágoztatásán fáradozott, mint a templomépítő, felvilágosult pap, Torkos József, aki maga is írt történelmi és természettudományi tárgyú műveket egyaránt.

A külföldet járt rektorok vezetése alatt korszerűsödő iskola neveltjei közül került ki a 18. század több neves soproni orvosa és botanikusa, mint pl. Liebezeit Zsigmond György, vagy a botanikus Deccard János Kristóf és Loew Károly Frigyes. Ők készítették el az első - kéziratban maradt - növényenumerációt.

Neuhold János Jakab soproni orvos, a járványok elleni küzdelem egyik jeles képviselője - Bél Mátyás hatására - orvosi társaság és folyóirat alapítását kísérelte meg 1732-ben, Fischer Dániellel közösen.

A peregrinus diákok ránk maradt albumai (album amicorum) híven tanúskodnak arról, hogy a számos - lelkészek és polgárok által létrehozott - ösztöndíj-alapítvány milyen módon segítette a leendő értelmiségieket tanulmányaik elvégzésében. Ezek az emlékalbumok hitelesen szólnak a tudományos kapcsolatok alakulásáról, és a korabeli Sopron szellemiségéről is.

A város szellemi fejlődésének hátterét a gazdasági és társadalmi változások jelentették. A 17-18. század fordulóján Sopron az ország legiparosodottabb városai közé tartozott. A kereskedelem és a szolgáltatóipar fejlettsége lehetővé tette azoknak az újtípusú vállalkozóknak (Rupprecht cukorgyáros, Seltenhofer harangöntő stb.) a megjelenését, akik a kulturális élet mecenaturájában is szerepet vállaltak: ösztöndíj-alapítványokat tettek, templomot és iskolát, hitet és tudományt támogattak.

A 19. századi magyarországi iparosodás alapját jelentő bányászat megindulása is Sopronhoz kötődik: 1753-ban indult meg a brennbergi szén bányászata, amely a 19. század folyamán e terület kiemelkedően fontos üzemévé vált.

Végezetül: az iparfejlődés komolyan hatott a város társadalmának alakulására, s ezzel együtt jelentősek az iparfejlődés kulturális hatásai is, mert az egyes iparosok mecenaturáján, kultúrapártoló tevékenységén túl hozzájuk kötődik az Iparegylet felállítása, a rajziskola működése, az ipari kiállítások rendezése, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének összehívása 1840-ben stb.

A nyugat-magyarországi tudomány történetében jelentős szerepet játszottak azok a természettudósok, botanikusok és orvosok, akik a 16-17. századi Magyarország főúri birtokain működtek, mint pl. Beythe István, Carolus Clusius, Frankovith Gergely. Az általuk megkezdett munkát folytatta Deccard és Loew, akiknek 'Flora Semproniensis'-ét dolgozta fel Csapody István. Frankovith Gergely 'Az fölöttébb zikseges könyv (...)' című orvosi munkájáról aránylag kevesen szóltak eddig, érdemes hát rá is egy pillantást vetni a soproni tudomány és technika történetében tett kalandozásunk során.