6. ÁTVÁLTÁS A REFORMKORRA

A tárgyalás szokott menetét némileg megtörve, utoljára hagytuk az 1811 utáni kb. két évtized politikai történetét. Ez a két évtized látható eseményekben szegényebb az előző kettőnél: országgyűlések nincsenek, a politikai élet egészében a ferenci reakció uralkodik. S közben érlelődnek azok az erők, amelyek 1830 után az erdélyi (és magyarországi) politikai porondra lépnek.

Az 1810-es években egyetlen említésre méltó politikai eseménysorozat indul Erdélyben: az immár ötödik úrbérrendezési kísérlet. Az 1790–91. évi úrbéri rendszeres bizottság tervezetét nem vitatják meg érdemben az 1810–11-i országgyűlésen. 1813-ban azonban kezdetét veszi az ínség, a jobbágynép {1138.} szökik a román fejedelemségekbe, Magyarországra vagy Erdély kedvezőbb helyzetben lévő területeire. I. Ferenc 1813. december 31-én úrbértervezetet követel Teleki Sámuel kancellártól, s a Kancellária két hét múlva fel is terjeszti a magyarországi úrbér átdolgozott változatát. A hirtelen nekirugaszkodást több éves szünet követi, a kormányhatóságok csak azon vitatkoznak, hogy milyen ideiglenes rendszabályokat hozzanak. 1817-ben azonban I. Ferenc beutazza Erdélyt, s ott az ínség legszörnyűbb évének képe fogadja. A király megsürgeti az agg Bánffy gubernátornál az úrbérrendezést, az szervez is egy úrbéri bizottságot guberniumi tisztviselőkből és törvényhatósági főtisztekből. Ez a bizottság az 1790–91-i rendszeres bizottság munkálata alapján, országgyűlési úton vezettetné be az úrbért. Ehelyett azonban újra az államtanács kezd foglalkozni a dologgal, most már a Gubernium kikapcsolásával. 1819. május 17-én döntenek az új úrbérről. Ez egyelőre nem határozza meg a jobbágyföld mértékét; új összeírást tart szükségesnek. Kimondja viszont, hogy a földesúr meghagyhatja jobbágyának irtványát, de el is veheti (a megszabott hivatalos úton), a továbbiakra nézve viszont eltiltja a földesúri engedély nélküli irtványozást. Erdőlést elsősorban a ledőlt és száraz fából enged a jobbágynak, csak ezek hiányában élőfából. Ahol viszont addig kereskedhettek is fával, ott meghagyja ezt a jogukat. Makkoltatást csak taxa ellenében enged nekik, saját határukon olcsóbban, mint idegeneknek. Jelentős nóvuma a tervezetnek, hogy végre, fél évszázad után, meg meri kockáztatni a robotnak a magyarországi úrbér szerinti meghatározását, heti egy nap igás- vagy két nap kézi robotban. Ez nagy könnyítés lett volna, bár az erdélyi jobbágy helyzete így is kedvezőtlenebb maradna a magyarországiénál, hisz telke mindenképpen sokkal kisebb volna amazénál. Jócskán csökkentette a tervezet a hosszú fuvar mértékét (négy egész telkes jobbágy után egy, legfeljebb két napra), viszont évi három nap vadászatra kötelezte a jobbágyot. Egyéb terheit (tized, kilenced, datiák) lényegében változatlanul hagyta.

A tervezettel azonban magában Erdélyben senki se volt elégedett. Az agg Bánffy György maga sem kívánta vállalni az úrbérrendezés terhét, hiszen kormányhatósági főtisztviselőként volt részese fél évszázad kudarcainak; a Gubernium kebelében létrehozott újabb úrbéri bizottság vezetését a majdani guberniumi elnök, Jósika János kapta meg. A központi kormányzat a rendezés érdemi végrehajtására jónak látta az erdélyi rendiségen és a belőlük kikerülő kormányzati apparátuson kívül állókat, magyarországi kormánytisztviselőket küldeni Erdélybe királyi biztosokként, élükön Cziráky Antal magyar kamarai alelnökkel.

De nem volt elégedett a tervezettel a birtokos nemesség sem. A megyegyűlések tiltakozó határozataiban ott van érvül a rendezés ellen a magyar közjog minden iderángatható tétele, I. István törvényeitől kezdve a Hármaskönyvön, az Approbatae és Compilatae Constitutionesen meg a Diploma Leopoldinumon át az 1791. évi szentesített törvényekig. A harcban részt vesz a harmincas évek {1139.} erdélyi liberalizmusának néhány vezetője is: az ifjabb Wesselényi Miklós, pályája kezdetén álló politikus, Kendeffi Ádám és mások. Az urbárium körüli összecsapásban tudniillik összekeveredik birtokos nemesi konzervativizmus, amely nem hajlandó engedményekre a jobbágyokkal szemben, s egyfajta kettős értelmű rendi alkotmányvédelem, amely a kérdés országgyűlési megoldását sürgeti. Konzervatív és majdani liberális birtokos nemesek útjai egészen másfelé vezetnek 1819–20 harcaitól – az utóbbiaké, elsősorban Wesselényié oda, hogy a birtokos nemesség maga kezdeményezze a jobbágykérdés megoldását.

Másfajta elégületlenség a jobbágynépé. Parasztmozgalmak egész sora robban ki az úrbérrendezés kapcsán. A gócok: Doboka megye, Kolozs megye keleti széle, Küküllő, Alsó- és Felső-Fehér megye. A viták tárgya általában a jobbágyföld: a jobbágyok földjük felmérést követelik, korábbi határosztálykor elszenvedett sérelmeiket hányják fel. Megtörténik azonban, hogy határőrnek kívánnak jelentkezni; s még inkább az, hogy a szolgálatoknak az új urbárium mértékére való leszállítását sürgetik.

Ilyen körülmények közt az úrbérrendezési kísérlet elődei sorsára jutott: megrekedt az urbárium bevezetése előtt. A rendezés iratai 1835-ben is elintézetlenül hevertek a Kancellárián. Az ügy a kormányzatnak sem volt valóban fontos; addig pedig még hosszú volt az út, amíg a birtokos nemesség legmesszebbre látó elemeinek igazán fontossá vált.

Ennek az 1790-es évek ellenzéki elképzeléseiről talán apáitól valamennyire tájékozott, Kazinczy és Döbrentei Gábor körében a kor szellemi életében orientálódni tanult birtokos nemesi elitnek politikai kiforrása az 1820-as években megy végbe – ha politikai fórumokon, akkor inkább a magyarországi politikai élet fórumain. A legkiválóbb az ifjabb Wesselényi Miklós köztük, Kazinczy s legalább annyira Berzsenyi jóvoltából szinte gyermekkorától a két magyar haza reménysége, valóban ritka szellemi képességekkel megáldott, a kor avantgárdjának divatja szerint fizikailag is sokoldalúan edzett ifjú arisztokrata, Széchenyi legközelebbi jó barátja, s egyben az állandó „második ember” az 1820-as évekbeli magyarországi politikai vállalkozásokban, Erdélyben pedig vitathatatlanul az első. Mintagazda, közgazdasági szakíró, ritka agilitású szervező egy személyben. Mellette Kendeffi Ádámot szokás második emberként emlegetni gyakorlati politikusként, de vele egyenrangú Döbrentei egykori pártfogoltja, a székely határőrsarjadék guberniumi tisztviselő, Bölöni Farkas Sándor. Hogy az utóbbi teoretikusnak mekkora, az már 1830 után derül ki.

1830 előtti szerepük inkább csak készülődés. Wesselényi nagy szervezőkészséggel és taktikai ügyességgel 1825-ben létrehozza a kolozsvári lóvásárt az erdélyi lótenyésztés fellendítésére, Bölöni Farkas Sándorral együtt 1828-ban megteremti a kolozsvári kaszinót. Buzgólkodik a felépült, de nem nehézségek nélkül működő kolozsvári Nemzeti Játékszín ügyében. A liberalizmus felé haladó birtokos nemesség református elemei 1827-ben olyan {1140.} reformot hajtanak végre az erdélyi református egyházat irányító konzisztóriumban, amelynek révén a világiak (valójában az ellenzéki világiak) szerepe alaposan megnő az egyház vezetésében. Kezdeti lépések ezek, de ennek a kezdetnek lesz folytatása.

Az érlelődő liberalizmus erői felsorakoznak a következő majd két évtized harcaira – mögöttük azonban a derékhad még „alkotmányvédő”, gravaminális ellenzékiekből áll. A következő korszak első nagy csatája, az országgyűlés kierőszakolásáért vívott harc egy öreg rendi alkotmányvédő, Zeyk Dániel 1829-i Kolozs megyei közgyűlési beszédével indul. A birtokos nemesség modern részén s a velük tartó értelmiségieken fog múlni: milyen lesz e harc jellege, mi lesz az értelme.

{1076-1077}

310. Bod Péter. Ismeretlen festő olajképe, 1768–1769 körül

310. Bod Péter. Ismeretlen festő olajképe, 1768–1769 körül

311. Bod Péter:

311. Bod Péter: Magyar Athenas. Magyarigen, 1766

312. Magyarország és Erdély uniójának allegorikus ábrázolása, 18. század közepe

312. Magyarország és Erdély uniójának allegorikus ábrázolása, 18. század közepe

313. Unitus hitvédelmi munka. Balázsfalva, 1750

313. Unitus hitvédelmi munka. Balázsfalva, 1750

314. Inochentie Micu-Klein görög katolikus püspök, 18. század közepe

314. Inochentie Micu-Klein görög katolikus püspök, 18. század közepe

315. Petru Pavel Aron görög katolikus püspök, 18. század közepe

315. Petru Pavel Aron görög katolikus püspök, 18. század közepe

316. Misztótfalusi Kis Miklós betűivel készült balázsfalvi román kiadvány, 1763

316. Misztótfalusi Kis Miklós betűivel készült balázsfalvi román kiadvány, 1763

317. Páldi Székely István metszette cirill betűkkel készült balázsfalvi román nyomtatvány, 1763

317. Páldi Székely István metszette cirill betűkkel készült balázsfalvi román nyomtatvány, 1763

318. Balázsfalva főtere az egykori görög katolikus székesegyházzal és teológiával. Képeslap a századelőn

318. Balázsfalva főtere az egykori görög katolikus székesegyházzal és teológiával. Képeslap a századelőn

319. Falképek a fogarasi Szent Miklós görögkeleti román templomból, 18. század

319. Falképek a fogarasi Szent Miklós görögkeleti román templomból, 18. század

320. Brassó-Bolgárszeg görögkeleti román temploma, 16–18. század. A torony Erzsébet orosz cárnő segítségével épült 1752-ben

320. Brassó-Bolgárszeg görögkeleti román temploma, 16–18. század. A torony Erzsébet orosz cárnő segítségével épült 1752-ben

321. Falképek a felsőszombatfalvi görögkeleti román kolostortemplomban, 18. század

321. Falképek a felsőszombatfalvi görögkeleti román kolostortemplomban, 18. század

322. Az örmény katolikus templom Szamosújváron, 18. század második fele

322. Az örmény katolikus templom Szamosújváron, 18. század második fele

323. Horea. Ifj. Franz Neuhauser rézmetszete, 1785

323. Horea. Ifj. Franz Neuhauser rézmetszete, 1785

324. Horea és Cloşca csapataik élén. Rézmetszet, 1780-as évek

324. Horea és Cloşca csapataik élén. Rézmetszet, 1780-as évek

325. Horea és Cloşca kerékbetörése. Egykorú rézmetszet

325. Horea és Cloşca kerékbetörése. Egykorú rézmetszet

326.

326. A Supplex Libellus Valachorum címlapja, 1791

327. Erdélyi román határőr. Litográfia, 1820

327. Erdélyi román határőr. Litográfia, 1820

328. A gyulafehérvári Batthyaneum nagyterme. Épület: 1781 után, berendezés: 1820 körül

328. A gyulafehérvári Batthyaneum nagyterme. Épület: 1781 után, berendezés: 1820 körül

329. Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök. Olajkép, 1790 körül

329. Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök. Olajkép, 1790 körül

330. Teleki Sámuel. Johann Tusch olajképe, 1798

330. Teleki Sámuel. Johann Tusch olajképe, 1798

331. A marosvásárhelyi Teleki-könyvtár:

331. A marosvásárhelyi Teleki-könyvtár: 1) a könyvtár nyomtatott katalógusa, 1796
2) a nagyterem, 1799–1802

332. Nagyszeben főtere a Bruckenthal-palotával, 1778–1779. Josef Fischer felvétele

332. Nagyszeben főtere a Bruckenthal-palotával, 1778–1779. Josef Fischer felvétele

333. Samuel Bruckenthal. Martin van Meytens olajképe, röviddel 1770 előtt

333. Samuel Bruckenthal. Martin van Meytens olajképe, röviddel 1770 előtt

334. Festmények Samuel Bruckenthal gyűjteményéből:

334. Festmények Samuel Bruckenthal gyűjteményéből: 1) Antonello da Messina: Krisztus a keresztfán; 2) Hans Memling: Olvasó férfi; 3) Jan van Eyck: Ismeretlen férfi arcképe

335. Samuel Bruckenthal nyaralópalotája Feleken. Befejezve: 1768

335. Samuel Bruckenthal nyaralópalotája Feleken. Befejezve: 1768

336. Felek térképe, rajta Samuel Bruckenthal nyaralópalotája a francia kerttel, 1768 körül

336. Felek térképe, rajta Samuel Bruckenthal nyaralópalotája a francia kerttel, 1768 körül

337. Bánffy György gubernátor. Miklóssy József festménye, 19. század eleje

337. Bánffy György gubernátor. Miklóssy József festménye, 19. század eleje

338. A bonchidai Bánffy-kastély udvari homlokzata. Építette Johann Eberhard Blaumann, 18. század közepe

338. A bonchidai Bánffy-kastély udvari homlokzata. Építette Johann Eberhard Blaumann, 18. század közepe

339. A bonchidai Bánffy-kastély egykori Mária Terézia szalonja

339. A bonchidai Bánffy-kastély egykori Mária Terézia szalonja

340. A bonchidai Bánffy-kastély egykori angolkertjének részlete

340. A bonchidai Bánffy-kastély egykori angolkertjének részlete

341. A kolozsvári Bánffy-palota. Építette Johann Eberhard Blaumann, 1774–1785. Veress Ferenc felvétele, 1860-as évek

341. A kolozsvári Bánffy-palota. Építette Johann Eberhard Blaumann, 1774–1785.
Veress Ferenc felvétele, 1860-as évek

342. A kerelőszentpáli Haller-kastély, 1796–1800

342. A kerelőszentpáli Haller-kastély, 1796–1800

343. A bethleni Bethlen-kastély, 1768 körül

343. A bethleni Bethlen-kastély, 1768 körül

344. A zsibói Wesselényi-kastély, 1778–1785

344. A zsibói Wesselényi-kastély, 1778–1785

345. A kolozsvári Tholdalagi–Korda-palota. Építette Carlo Justi, 1803–1809

345. A kolozsvári Tholdalagi–Korda-palota. Építette Carlo Justi, 1803–1809

346. A gyermek Kendeffy Ádám játékaival. Olajkép, 18. század vége

346. A gyermek Kendeffy Ádám játékaival. Olajkép, 18. század vége

347. Fűződerék ezüstbetétje, Erdély, 18. század

347. Fűződerék ezüstbetétje, Erdély, 18. század

348. Kibédi Mátyus István, Marosszék orvosának műve a betegségekről. I. kötet. Pozsony, 1787

348. Kibédi Mátyus István, Marosszék orvosának műve a betegségekről. I. kötet. Pozsony, 1787

349. Aranka György. Olajkép, 1800 körül

349. Aranka György. Olajkép, 1800 körül

350. Aranka György politikai röpirata, 1790

350. Aranka György politikai röpirata, 1790

351. Aranka György röpirata az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságról. Kolozsvár, 1791

351. Aranka György röpirata az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságról. Kolozsvár, 1791

352. A kolozsvári Rhédey-ház, ahol 1792–1793-ban színielőadásokat tartottak

352. A kolozsvári Rhédey-ház, ahol 1792–1793-ban színielőadásokat tartottak

353. Színlap Pataki Sámuel kolozsvári házában tartott előadásról, 1794

353. Színlap Pataki Sámuel kolozsvári házában tartott előadásról, 1794

354. A nagyszebeni német színház hátsó része. 17. századi bástya felhasználásával épült 1787–1788-ban

354. A nagyszebeni német színház hátsó része. 17. századi bástya felhasználásával épült
1787–1788-ban

355. Német és magyar nyelvű színlap. Brassó, 1826

355. Német és magyar nyelvű színlap. Brassó, 1826

356. Német színlap. Brassó, 1829

356. Német színlap. Brassó, 1829

357. A kolozsvári egykori Farkas utcai színház. Építette Alföldi Antal, 1804–1821

357. A kolozsvári egykori Farkas utcai színház. Építette Alföldi Antal, 1804–1821

358. Kolozsvári színlap, 1827

358. Kolozsvári színlap, 1827

359. Nagyenyedi színlap, 1828

359. Nagyenyedi színlap, 1828

360. A kolozsvári református kollégium és templom a Farkas utcában

360. A kolozsvári református kollégium és templom a Farkas utcában

361. A kolozsvári egykori unitárius kollégium és templom, 18–19. század fordulója. Veress Ferenc felvétele, 1860-as évek

361. A kolozsvári egykori unitárius kollégium és templom, 18–19. század fordulója.
Veress Ferenc felvétele, 1860-as évek

362. Benkő József. Acélmetszet

362. Benkő József. Acélmetszet

363. Köteles Sámuel

363. Köteles Sámuel

364. A marosvásárhelyi református kollégium, 1777–1803

364. A marosvásárhelyi református kollégium, 1777–1803

365. Kincstári kovácsolóüzem Vajdahunyadon 1800-ban

365. Kincstári kovácsolóüzem Vajdahunyadon 1800-ban

366. Toplicai fémolvasztó, 1798

366. Toplicai fémolvasztó, 1798

367. Resicai vasmű terve, 1769

367. Resicai vasmű terve, 1769

368. A zalatnai alsó olvasztó, 1799

368. A zalatnai alsó olvasztó, 1799

369. Fedett függőhíd Tordán. Építette Kövecsi János építőmester, 1797–1804

369. Fedett függőhíd Tordán. Építette Kövecsi János építőmester, 1797–1804

370. A tordai városháza, 1795–1806

370. A tordai városháza, 1795–1806

371. I. Ferenc és felesége átkelése az Olton Felek és Szakadát között 1817-ben. Franz Neuhauser egykorú színezett rézkarca

371. I. Ferenc és felesége átkelése az Olton Felek és Szakadát között 1817-ben.
Franz Neuhauser egykorú színezett rézkarca

372. A kolozsvári Karolina-oszlop egyik domborműve. Karolina császárné alamizsnát oszt. Josef Klieber műve, 1831

372. A kolozsvári Karolina-oszlop egyik domborműve. Karolina császárné alamizsnát oszt.
Josef Klieber műve, 1831

373. Nagyszebeni vásárjelenet. Id. Josef Lanzedelli litográfiája Franz Neuhauser rajza után, 1819

373. Nagyszebeni vásárjelenet. Id. Josef Lanzedelli litográfiája
Franz Neuhauser rajza után, 1819

374. Nagyszebeni vásárjelenet. Litográfia Franz Neuhauser rajza után, 1823

374. Nagyszebeni vásárjelenet. Litográfia Franz Neuhauser rajza után, 1823

375.

375. 1–2) Erdélyi hírlapok

376.

376. 1) Az Erdélyi Muzeum második száma, 1815

376.

376. 2) Hazai Híradó, 1828

377. Erdélyi papírmalmok vízjelei:

377. Erdélyi papírmalmok vízjelei: 1) Fogaras, 1798; 2) Roskány-Déva, 1808

378. Gheorghe Şincai dákoromán nyelvtana. Buda, 1805

378. Gheorghe Şincai dákoromán nyelvtana. Buda, 1805

379. Petru Maior román története. Buda, 1812

379. Petru Maior román története. Buda, 1812

380. Gheorghe Şincai aláírása

380. Gheorghe Şincai aláírása

381. Út menti román fakereszt ikonnal, Huréz, 19. század első fele

381. Út menti román fakereszt ikonnal, Huréz, 19. század első fele

382. A kálnoki unitárius templom, 1674

382. A kálnoki unitárius templom, 1674

383. Aranyozott ezüsttál a kendilónai református templomból, 18. század

383. Aranyozott ezüsttál a kendilónai református templomból, 18. század

384. A gelencei római katolikus templom belseje. Mennyezet: 1628, oltár: 18. század

384. A gelencei római katolikus templom belseje. Mennyezet: 1628, oltár: 18. század

385. Sipos Dávid által faragott szószék Erdőszentgyörgyön, 1760

385. Sipos Dávid által faragott szószék Erdőszentgyörgyön, 1760

386. Sipos Dávid által faragott szószék Tőtörön, 18. század

386. Sipos Dávid által faragott szószék Tőtörön, 18. század

387. A homoróddaróci szász evangélikus templom. Berendezés: 17–18. század

387. A homoróddaróci szász evangélikus templom. Berendezés: 17–18. század

388. Tálas egy homoróddaróci szász házban, 1822

388. Tálas egy homoróddaróci szász házban, 1822

389. Román parasztház Alsózsukon. George Bariţ (1812–1893) szülőháza

389. Román parasztház Alsózsukon. George Bariţ (1812–1893) szülőháza

390. Székely parasztház Sepsikőröspatakon, 1820

390. Székely parasztház Sepsikőröspatakon, 1820