Dankó Imre (Bp., 1922–)

a debreceni Déri Múz. és a Hajdú-Bihar megyei múz.-i szervezet ig.-ja (1969–), muzeológus, a történettudományok kandidátusa (néprajz, 1967). Tanulmányait a bp.-i és a debreceni tudományegy.-en végezte, tanári (1945) és bölcsészdoktori (1946) oklevelet szerzett. Gimn. tanár Hajdúnánáson, Kecskeméten, Szentendrén, ig. Túrkevén. Muzeológus, ill. múzeumig. Túrkevén, Sárospatakon, Baján, Gyulán, Pécsett. Népi építkezéssel, kerámiával, valamint a vásárok és a kereskedelem néprajzával foglalkozik, a változás-váltás folyamatát vizsgálja a népi kultúrában. Kutatási területe a Hajdúság, valamint a szomszédos bihari és békési vidékek néprajza. Néprajzi tanulmányokat folytatott a D-Dunántúlon is. Történeti kutatásai a hajdúk mint sajátos történelmi-társadalmi csoport kialakulására és térbeli elhelyezkedésére irányulnak. Széles körű tevékenységet végez a múzeumszervezésben és a múzeumok közművelődési tevékenységének kiterjesztésében. Több múzeumi kiadvány, évkönyv, helytörténeti-néprajzi tanulmánykötet szerkesztője. Cikkei jelennek meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban és évkönyvekben. – F. m. A Sajó–Hernád melléki hajdútelepek (Sárospatak, 1955); A Körösköz-bihari hajdúság (Gyula, 1960); A gyulai vásárok (Gyula, 1963); A gyulai fazekasság (Gyula, 1963).