debreceni kerámia

A közép-tiszai kerámia stíluscsoport kialakítója Debrecen volt. A debreceni kerámia alapszíne többnyire a fehérnek és a sárgának különböző színárnyalata, de van barna és zöld alapszínű edény is. A díszítőelemek között leggyakrabban stilizált virágok szerepelnek madárral vagy emberi figurával párosítva. A díszítmények színezése az alapszíntől függően zöld, sárga, vörös, barna, ritkán kék. E stíluscsoport motívumai, alap- és díszítményszínei a → mezőcsáti kerámiának is alkotóelemei. A stílusról és a mesterség magas színvonaláról tájékoztatnak a debreceni Déri Múz.-ban őrzött rangos, évszámmal is ellátott tárgyak: egy 1763-ból származó kancsó; 1792-ből boroskancsó; 1830-ból egy tányér; 1832-ből korsó; 1844-ből tál; 1851-ből kancsó. – A legújabb kutatások szerint Debrecenben már a 17. sz.-ban önálló fazekascéh működött. Első céhszabályuk 1715-ből való, s 1765-től 1920-ig ismerjük a céhben dolgozó mesterek nevét is. A korai céhalakításnak valószínűleg az lehetett az oka, hogy a környező falvakhoz képest Debrecen iparossága kevesebb kárt szenvedett a török hódoltság alatt, és gyorsabban megindult a fejlődése. Bár a központ hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza, meglepően kevés a tárgyi emlék, és e viszonylag kevés tárgy nem tanúskodik egységes stílusról. Ez egyben képet adhat a tárgyakat elsősorban felvásárló debreceni polgárság összetettebb ízléséről is. – Irod. Domanovszky György: Magyar népi kerámia (Bp., 1968).

1. Tányér (1830)

1. Tányér (1830)
Debrecen, Déri Múzeum

2. Tányér (19. sz. első fele)

2. Tányér (19. sz. első fele)
Debrecen, Déri Múzeum

3. Tányér (19. sz. első fele)

3. Tányér (19. sz. első fele)
Debrecen, Déri Múzeum

4. Kancsó, „orros” (1851)

4. Kancsó, „orros” (1851)
Debrecen, Déri Múzeum

5. Tányér (19. sz. második fele)

5. Tányér (19. sz. második fele)
Bp. Néprajzi Múzeum

1. A bárándi ref. egyház úrasztali boroskancsói (1793)

1. A bárándi ref. egyház úrasztali boroskancsói (1793)
Debrecen, Déri Múzeum

2. Nagytál, Tóth Bálint céhremeke (1864)

2. Nagytál, Tóth Bálint céhremeke (1864)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Kancsó ásatásból (17. sz.)

3. Kancsó ásatásból (17. sz.)
Debrecen, Déri Múzeum

4. Nagy butykoskorsó (1823)

4. Nagy butykoskorsó (1823)
Bp. Néprajzi Múzeum

5. Nagyméretű fedeles borosedény (19. sz. második fele)

5. Nagyméretű fedeles borosedény (19. sz. második fele)
Bp. Néprajzi Múzeum

6. Nagy pálinkásbutykos korsó (19. sz. második negyede)

6. Nagy pálinkásbutykos korsó (19. sz. második negyede)
Debrecen, Déri Múzeum

7. A 4. sz. butykoskorsó oldalnézete

7. A 4. sz. butykoskorsó oldalnézete

Nagyméretű fedeles boros kanta. Déri Múzeum, Debrecen.

Debreceni kerámia
Nagyméretű fedeles boros kanta. Déri Múzeum, Debrecen.

Nagyméretű butykos korsó, 1819. Néprajzi Múzeum, Budapest

Debreceni kerámia
Nagyméretű butykos korsó, 1819. Néprajzi Múzeum, Budapest