drávaszögi hímzések

a Drávaszög községeinek a → sárközi főkötőkkel rokon jellegzetes főkötőhímzései. A drávaszögi hímzéseket is fekete muszlinon varrták fehér fonallal; a minták nagyobbak, a sárközihez képest szinte elnagyoltak. Előképeik → aranyhímzések is lehettek. Ellentétben a sárközivel, itt kisebb díszítmény jut a főkötő elejére, a nagyobb a kontyot borítja. → Laposöltéssel, nyolcas öltéssel, → huroköltéssel, → láncöltéssorral, → száröltéssel, → keresztöltéssel és → Margit-öltéssel varrták. A nagy rozetták közepét keresztekkel és a pókolásra emlékeztető laza öltésekkel töltötték ki. A főminta a főkötő kontyot borító hátsó lapjához igazodik, melyet két szimmetrikus félre tagolnak: egyik fél tükörképe a másiknak. Néha csipkesor választja el őket, máskor egybe szerkesztettek. Akad madaras, rákos minta is, de a legtöbb rozettákból, gránátalmákból, tulipánokból és leveles ágakból áll. A minták java mozgalmas, amit a kevés díszítőelem változó állásban, világos, egyértelmű kompozíció szerinti elrendezésével érnek el. – Irod. Gönyey Sándor: Drávaszögi hímzések (Bp., 1944).

1. Főkötő hátsó fele rákos mintával (19. sz. vége)

1. Főkötő hátsó fele rákos mintával (19. sz. vége)

2. A rákos minta kinagyított képe

2. A rákos minta kinagyított képe

3. Főkötő hátsó fele virágtöves mintával (19. sz. vége)

3. Főkötő hátsó fele virágtöves mintával (19. sz. vége)

4. A virágtöves minta kinagyított képe. Bp. Néprajzi Múzeum

4. A virágtöves minta kinagyított képe. Bp. Néprajzi Múzeum

1. Főkötő oldalról, virágtöves ábrázolással (19. sz. vége)

1. Főkötő oldalról, virágtöves ábrázolással (19. sz. vége)
Bp. Néprajzi Múzeum.

2. Hímzés főkötő hátsó feléről (19. sz. vége)

2. Hímzés főkötő hátsó feléről (19. sz. vége)
Bp. Néprajzi Múzeum.

3. Hímzés főkötő hátsó feléről (19. sz. vége)

3. Hímzés főkötő hátsó feléről (19. sz. vége)
Bp. Néprajzi Múzeum.

4. Főkötő hátsó fele

4. Főkötő hátsó fele
Bp. Néprajzi Múzeum.