dűlős tagosítás

a tagosításnak az a formája, amikor minden gazda parcelláit → dűlőnként vonták össze. A birtoktestek számának csökkenése itt jóval kisebb, mint a → fordulós tagosítás vagy → egytagos tagosítás esetén. A dűlős tagosítást általában hegyvidéki falvakban alkalmazták, ahol rendszerint a határ egyes részei között talajminőség és domborzat szempontjából jelentős különbségek voltak. A tagosításnak ez a módja nem vonta maga után a nyomásos gazdálkodás felszámolását. – Irod. Simonffy Emil: A parasztföld és a tagosítás (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, szerk. Szabó István, 1848–1914, I. Bp., 1965).