ékrovás, rovás, rovátkolás, kristálymetszés

a fafaragásban használatos díszítőeljárás. Eredetileg késsel készült; a faragvány felülete élben találkozó síkokra bontott, ill. ék alakú bemetszésekből áll. A díszítés ennek megfelelően elsősorban mértanias jellegű. Legegyszerűbb változata a tárgyak peremén húzódó bemetszéssor, ill. az ún. → vízfolyás. Alapdíszítményei között jellemző a különféle, körzővel szerkesztett → rozetta és → svasztika. A 18. sz.-tól a közép-európai munkákon gyakori a megjelenésében az ékrovás technikájának megfelelő, bár részben már véséssel kivitelezett szabadabb rajzú díszítés is, főleg virágmotívumok és levéldísz, így pl. a kalotaszegi faragásban és a → komáromi bútoron. – Az ékrovás emlékei a bronzkorig vezethetők vissza, de téves és nem igazolható az az elterjedt vélekedés, hogy ősgermán eredetű lenne. Valószínűbb a kisázsiai eredet, a díszítménykincs túlnyomórészt innen származtatható. Az idők folyamán az európai parasztságnál általánosan elterjedt. A magyarságnak valószínűleg ez a legrégibb díszítő célú faragásmódja, ezzel magyarázható az ékes szó ’díszes, szép’, ill. az éktelen, ’csúf’ jelentése. Az újkorra már inkább csak a céhen kívüli faragók alkalmazták, így, → mestergerenda, → mosósulyok, → mángorló, → borotvatok stb. díszítésére. A magyar népi faragásban a 18. sz.-ban még túlsúlyban volt, s csak a 19. sz. folyamán szorult háttérbe. Ahol megmaradt, ott a népművészet általános alakulásának megfelelően, a századfordulóra az ékrovásos díszítmények egészen elaprózódtak, így Kalotaszegen. – A fafaragás hatására az ékrovásnak megfelelően alakított díszítés megtalálható kő-, fém- és cseréptárgyakon is, az utóbbiaknál főleg a fa nyomódúccal előállított → kályhacsempéken. – Irod. Rütimeyer, L.: Ur-Ethnographie der Schweiz (Basel, 1924); Hofer Tamás: Magyar népi faragások (Bp., 1963); Szabédi László: Ékes (Magy. Nyelv, 1966).

Ékrovás kinagyított rajza

Ékrovás kinagyított rajza

Borotvatartó ékrovásos díszítéssel (19. sz. első fele, Kecskemét) Bp. Néprajzi Múzeum

Borotvatartó ékrovásos díszítéssel (19. sz. első fele, Kecskemét) Bp. Néprajzi Múzeum

1. Orsókarika (19. sz. vége, Kalotaszeg, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum

1. Orsókarika (19. sz. vége, Kalotaszeg, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum

2. Doboz négy kihúzható fedelű rekesszel (1774., Dunántúl)

2. Doboz négy kihúzható fedelű rekesszel (1774., Dunántúl)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Mángorló, geometrikus rozetták között tulipános indákkal (19. sz. eleje, Nyugat-Dunántúl)

3. Mángorló, geometrikus rozetták között tulipános indákkal (19. sz. eleje, Nyugat-Dunántúl)
Bp. Néprajzi Múzeum

4. Vetélők (19. sz. vége, Kalotaszeg, v. Kolozs m.)

4. Vetélők (19. sz. vége, Kalotaszeg, v. Kolozs m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

5. Mángorló (1770., Nyugat-Dunántúl)

5. Mángorló (1770., Nyugat-Dunántúl)
Bp. Néprajzi Múzeum