bacsó, bács

a számadó juhász neve a magyar nyelvterület északi részén. Rendszerint idősebb házasember, aki a → bojtárok munkáját irányítja. A juhtartók a bacsóval szerződnek juhaik őrzésére. A tejfeldolgozást felesége segítségével a bacsó végezte. Rendszerint saját juhállománnyal is rendelkezett. A Közép-Tisza vidékén a fejős juhot nevezik bacsusnak, ami a bacsó tejfeldolgozó tevékenységével kapcsolatos. A bacsó szó a kárpátivlach juhászat műszókincsébe tartozik, s genetikus kapcsolatban áll a bács (= juhász) szóval. A bacsó szó alakváltozata a szlovák, lengyel és cseh nyelvben is otthonos. Szlovák származtatásának lehetőségét gyengíti, hogy a bács szó a 17. sz. óta elterjedt helynév Háromszékben. – Irod. Bogáts Dénes: Háromszéki helynevek (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múz. ötvenéves jubileumára, szerk., Csutak Vilmos Sepsiszentgyörgy, 1929); Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása (Műveltség és Hagyomány, 1965).