bekerítés

a magyar népi hitvilág egyik alapvető → mágikus eljárása, de ritkán fordult elő önállóan, inkább más eljárásokkal összefonódva jelentkezett. Az eredeti elgondolás feltehetően az, hogy valamit el kell zárni a → rontás veszélye elől; vagy éppen ellenkezőleg: a rontó lényt kell bezárni, hogy ne fejthesse ki hatását. Ez a régi hit a bekerítés sokféle változatát hozta létre Európa-szerte, amelyek azonban ma már általában csak hiedelemtartalom nélküli, hatásfokozó kísérő elemek, ill. ünnepi rítusok részei. Fő alkalmazási területei a népi hitvilágban: a háznak és lakóinak, az állatállománynak és istállónak a védelme rontástól, → boszorkánytól. (Pl. sok helyütt Szent György napján vagy tehénellés alkalmával körülszórták az istállót kásával, mákkal; e napon vagy pünkösdkor, Lucakor körülfüstölték.) Vetés óvása rontástól vagy madaraktól (pl. a kender- és kölestáblát bevetés után néhol meztelenül körülfutották.) A féregűző (→ féregűzés) eljárások több változatában szerepelt a ház körülfutása, körüljárása (gyakran → zajkeltéssel együttesen), a tűzvész elhárítása céljából pedig néhol meztelenül vagy kézbe vett kenyérrel futották körül a házat. A bűvös kör húzása leginkább a boszorkányság tanulásához, ill. a boszorkány felismeréséhez kapcsolódott: mindkettő inkább → hiedelemmondai motívum. A bekerítés mindezeken kívül gyakori tartozéka volt a szerelmi és haláljósló eljárásoknak. A gyógyászatban alkalmazott kerekítés is igen elterjedt volt, főleg → ráolvasás vagy más gyógymód kísérőjeként, leginkább a bőr felületén jelentkező, látható bajok esetében: a gyógyító személy mutatóujjával kerítette körül (gyakran háromszor) a beteg helyet (árpa, kelés, szemölcs, tyúkszem stb.). Szórványosabb a körülfüstölés (szemverés, tehén betegségei stb.) és a → körüljárás (pl. nehezen szülő nőt a férje, farzsábás beteget a gyógyító járta körül háromszor). (→ még: ekehúzás, rituális) – Irod. Szendrey Zsigmond: A magyar népszokások ősi elemei (Ethn., 1940).

Daganat, kelés kerítése tojással (1940. Dercen, v. Bereg m.)

Daganat, kelés kerítése tojással (1940. Dercen, v. Bereg m.)

Kelés kerekítése kígyókővel (Debrecen, v. Bereg m.)

Kelés kerekítése kígyókővel (Debrecen, v. Bereg m.)