bokály

karcsú, egyfülű, körte alakú, cserép borosedény. Hasa alacsony, nyaka elszűkül, majd újra kiszélesedik. Függőleges füle oldalt indul ki, lejjebb, mint a száj széle. Feneke keskeny, néha kis talpa van. Szája kerek, kiöntője nincs. Ritkán mázatlan. Mázatlan bokály ismeretes a Jászságból Jászapátiból; a Duna–Tisza közéből Kecskemétről; a Dunántúlról a Baranya megyei Molványról. Néhol kancsó, korsó a neve. A habán fazekasok, ill. azok kései leszármazottai → ónmázas bokályokat készítettek (→ habán kerámia). → Ólommázas bokályokat főleg Erdély magyar fazekasközpontjaiból ismerünk. A bokály szó az itáliai származású ’kancsó’ értelmű bocal szóból származik. Magának a formának az elterjedése általánosabb, mint az elnevezésé. A parasztság a formát csak a Székelyföld dél-keleti vidékén nevezi így, Kalotaszegen pl. kancsónak mondják. A szó Ny-mo.-i változatai (bokála, bokálla, bokállo, bokora) nincsenek közvetlen kapcsolatban a K-mo.-i bokállyal. Ny-Dunántúlon a szó olyan borosedényt jelent, amely rendszerint összenyomott kiöntőjű, csöcsös szájú, itteni szóhasználattal korsó, boroskorsó. Bokálla a kancsóforma neve Sümegen. Ettől keletebbre a Dunántúlon már nem fordul elő. A jáki, mázatlan bokálából forralt bort ittak. Lehet azonban a bokála ónmázas, valódi bokályforma, mint pl. a csornai. Fő készítési helyén, a felföldi habán telepeken nem ismerik ezt a szót, és a formát krügelnek, szlovákul dŀbannak nevezik. – A bokály szó, mint melléknév, csakis Erdélyben fordul elő, ahol az ónmázas edényt vagy más néven a fajanszot nevezték bokály edénynek. Mindezek mellett vonatkozott az elnevezés az ugyancsak fajansz kályhacsempékre vagy falicsempékre is, függetlenül attól, hogy helyben készültek vagy esetleg importálták. Erdélyben már a 16. sz.-ban ’fajansz’ értelmet is nyert, amikor a gyulafehérvári, gyalui, sárospataki fejedelmi bokályos ház csempéit, vagyis bokályait Konstantinápolyból fajanszedényként megrendelték. Bokály jelzővel illették az 1621-ben Bethlen Gábor fejedelem által Szobotisztről a Gyulafehérvár melletti Alvincre telepített habánok fajansz edényeit is. B. Nagy Margit szerint a Mátyás korában Itáliából importált fajanszkészítmények behozatalával maga a bocal szó is ismertté vált. Később alkalmazták mindazokra a majolika kancsókra és hozzájuk hasonló edényekre, amelyeket a kivitel finomsága és a mintakincs rokonsága révén kapcsolatba lehetett hozni. A kutatás legújabb eredményei azt mutatják, hogy a mázatlan bokályok vörös festésű mintakincse a mázas bokályok néhány csoportján továbbél. A sgraffiato (→ karcolt díszítés) technika és a sárga-zöld színezés, amely főleg a székely bokályok sajátossága, bizánci hatást mutat. A szintén székely, ún. „cserelapis” (tölgyleveles) díszítményű bokályok esetében viszont a 14–15. sz.-i orvietói tölgyleveles kancsókkal való rokonság feltételezhető. A magyar virágos reneszánsz mintakincse is fellelhető az erdélyi és székely bokályokon. Nagyvárad, Ny-Erdély – Kolozsvár, Torda, Zilah – a 18. sz. második felének mintakincsét, az ún. „győri bokály” díszítményeit vették át és őrizték meg. – Irod. Herepei János: A bokályos ház (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára, Kolozsvár, 1957); Herepei János: Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez (Ethn., 1961, 1962); Katona Imre: A habán kerámia néhány kérdése (Az Iparművészeti Múz. Évkvei, 1964); B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben (Bukarest, 1970); Kresz Mária: Illusztrációk az erdélyi fazekasság történetéhez különös tekintettel a késő-habán kerámiára (Ethn., 1972).

1. Székely bokályok, sárga–barna–zöld színnel írókázott dísszel (19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

1. Székely bokályok, sárga–barna–zöld színnel írókázott dísszel (19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

2. Székely bokályok 1842-ből. Bp. Néprajzi Múzeum

2. Székely bokályok 1842-ből. Bp. Néprajzi Múzeum

3. Székely bokály 1845-ből. Bp. Néprajzi Múzeum

3. Székely bokály 1845-ből. Bp. Néprajzi Múzeum

4. Székely bokály „cserelapis” mintával. Bp. Néprajzi Múzeum

4. Székely bokály „cserelapis” mintával. Bp. Néprajzi Múzeum

5. Székely bokály karcolt díszítéssel (4–5. 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

5. Székely bokály karcolt díszítéssel (4–5. 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

6. Bokály, kék írókázott díszítéssel (19. sz. második fele, Torda) Bp. Néprajzi Múzeum

6. Bokály, kék írókázott díszítéssel (19. sz. második fele, Torda) Bp. Néprajzi Múzeum

7. Bokály kék díszítéssel (Századforduló, Homoródalmás, v. Udvarhely m.) Bp. Néprajzi Múzeum

7. Bokály kék díszítéssel (Századforduló, Homoródalmás, v. Udvarhely m.) Bp. Néprajzi Múzeum

8. Bokály karcolt díszítéssel (19. sz. második negyede, Tiszafüred Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum

8. Bokály karcolt díszítéssel (19. sz. második negyede, Tiszafüred Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum

9. Az előbbi tárgy oldalról

9. Az előbbi tárgy oldalról

1. Bokályok kék és zöld színnel írókázva (Századforduló, Zilah) Bp. Néprajzi Múzeum

1. Bokályok kék és zöld színnel írókázva (Századforduló, Zilah) Bp. Néprajzi Múzeum

2. Bokályok írókázott díszítéssel (19. sz. második fele, Zilah, v. Szilágy m.) Bp. Néprajzi Múzeum

2. Bokályok írókázott díszítéssel (19. sz. második fele, Zilah, v. Szilágy m.) Bp. Néprajzi Múzeum

3. Bokály, színesen írókázott (19. sz. Bereck, v. Háromszék m.) Bp. Néprajzi Múzeum

3. Bokály, színesen írókázott (19. sz. Bereck, v. Háromszék m.) Bp. Néprajzi Múzeum

4. Bokály, ónmázas. Késő habán munka, lelőhely Kalotaszeg, itt „győri bokály” a neve (19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

4. Bokály, ónmázas. Késő habán munka, lelőhely Kalotaszeg, itt „győri bokály” a neve (19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

5. Bokály, ónmázas. Késő habán munka, lelőhely Kalotaszeg, itt „győri bokály” a neve (19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

5. Bokály, ónmázas. Késő habán munka, lelőhely Kalotaszeg, itt „győri bokály” a neve (19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

6. Bokály, sötét alapon tarkán írókázott (Századforduló, Siklós, Baranya m.) Bp. Néprajzi Múzeum

6. Bokály, sötét alapon tarkán írókázott (Századforduló, Siklós, Baranya m.) Bp. Néprajzi Múzeum

7. Bokályok, fehér alapon színes írókázással (Az első 1839-ből, a másik közel egykorú, Mórágy, Tolna m.) Bp. Néprajzi Múzeum

7. Bokályok, fehér alapon színes írókázással (Az első 1839-ből, a másik közel egykorú, Mórágy, Tolna m.) Bp. Néprajzi Múzeum

8. Bokályok, sötét alapon tarka írókázással (19. sz. második fele. Bal oldali: Baja, a jobb: Szekszárd) Bp. Néprajzi Múzeum

8. Bokályok, sötét alapon tarka írókázással (19. sz. második fele. Bal oldali: Baja, a jobb: Szekszárd) Bp. Néprajzi Múzeum

Bokály székely határőrkatona alakjával. Kézdimartonos (v. Háromszék m.) Néprajzi Múzeum, Budapest

Bokály székely határőrkatona alakjával. Kézdimartonos (v. Háromszék m.) Néprajzi Múzeum, Budapest

Fehér és fekete bokály Siklósról (Baranya m.). Néprajzi Múzeum, Budapest

Fehér és fekete bokály Siklósról (Baranya m.). Néprajzi Múzeum, Budapest