jászok

1. É-iráni eredetű nomád nép. Nevük eredetileg ászi, amelyből az ász, jász változat alakult ki. A legkorábban ismert szállásterületük a mai Kazah SZSZK déli területén, a Kora Tau-hegység környékén volt. Időszámításunk 1. sz.-ában Európába jöttek. Egy részük a Kaukázusban a velük rokon alánokkal telepedett meg. Mo.-ra a 13. sz. folyamán jutottak el és telepedtek meg. Emléküket a → Jászság tartotta fenn. A hazai jászok nyelve, mint azt középkori nyelvemlékek alapján meg lehetett állapítani, a kaukázusi alánokkal mutat szoros kapcsolatot. A jászok mo.-i előfordulását jelzik a jász előtagú vagy jászból képzett helyneveken kívül még az Oszlár, Eszlár, Varsány településnevek is. – 2. jászok megnevezéssel illették a Jászság lakóit azután is, hogy azok nyelvi, etnikus különállásukat elvesztették, és beolvadtak a környező magyarságba. – Irod. Németh Gyula: Eine Wörterliste der Jassen, der ungarländischen Alanen (Klny. Berlin, 1958); Czeglédy Károly: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig (Bp., 1969).