Gaál Károly (Bp., 1922–)

etnográfus. Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte (1946). A kiskúnfélegyházi (1946–), a keszthelyi (1952–) múz. munkatársa, majd Lundhan (Svédo.) működött (1956–), ezután a bécsi egy. docense (1969–), majd tanszékvezető tanára (1975–). Összehasonlító tárgyi néprajzzal és szociáletnográfiával foglalkozik. A burgenlandi magyarok népi kultúráját vizsgálja. Cikkei a Burgenländische Heimatblätter, Ethnologia Europaea c. folyóiratokban és különböző évkönyvekben jelennek meg. – F.m. Angaben zu den abergläubischen Erzählungen aus dem südlichen Burgenland (Eisenstadt, 1965); Spinnstublieder (München–Zürich, 1966); Zum bäuerlichen Gerätebestand im 19. und 20. Jahrhundert (Wien, 1969); Wolfau (Eisentadt, 1969); Die Volksmärchen der Magyaren im südlichen Burgenland (Berlin, 1970); Tadten (Eisenstadt, 1976).