gabonatárolás

1. a szálas (kévébe kötött) gabona rövidebb-hosszabb ideig való eltartása szabad ég alatt (rakodó, szérű, szérűskert)asztagban, ill. zárt vagy félig nyitott épületben (→ csűr, pajta); – 2. a kicsépelt, szemes gabona huzamosabb elraktározása saját felhasználás (táplálkozás, takarmányozás, újratermelés) vagy értékesítés céljából. A szemes gabona tárolására évszázadok során a legkülönfélébb tárolási módok alakultak ki a magyar nyelvterületeken, melyek tipológiailag a következőképpen osztályozhatók: a) föld alatti tárolás (→ gabonásverem); b) edényben való tárolás: kivájt fatörzs (dudu, buduc, faköpű), szalmából kötött edény (kópic), vesszőkas (→ gabonáskas), szegelt vagy ácsolt láda (ferslóg,hombár, szuszék), feneketlen hordó (kád), zsák; c) speciális különálló épület (hombár, életes ház,szántalpas hombár, boglyakemence alakú → gabonás, → magtár); d) több célú különálló kamraszerű épület kamra,gabonás, kástu); e) kamrába épített deszka rekeszték (hombár); f) lakóház padlásán kupacban (csomó, garmada, rakás) vagy elterítve való tárolás. Az a–b) és részben a c) típusok a jobbára önellátó jobbágygazdaságokban (19. sz.-ig), a c–f) típusok a kisárutermelő parasztgazdaságokban (19–20. sz.) voltak uralkodók. – Irod. Nagy Gyula: A gabona szemtermésének tárolása Orosházán (Ethn., 1963); Füzes Endre: A magyarországi szántalpas hombár (Ethn., 1964); Ikvai Nándor: Földalatti gabonatárolás Magyarországon (Ethn., 1966); Erdész Sándor: Gabonatároló építmények a szatmári Erdőháton (A nyíregyházi Jósa András Múz. Évkve, 1967), Füzes Endre: A gerendavázas gabonás (Ethn., 1970).

Gabonatartó kas (Szalafő, Vas m.)

Gabonatartó kas (Szalafő, Vas m.)

Gabonatároló hombár és „kas” (Apátfalva, Csongrád m.)

Gabonatároló hombár és „kas” (Apátfalva, Csongrád m.)

Fonott, belülről tapasztott gabonatartó rekeszek a gabonásból (Kovászna, v. Háromszék m.)

Fonott, belülről tapasztott gabonatartó rekeszek a gabonásból (Kovászna, v. Háromszék m.)