gömöri kerámia

kezdetei a középkorig nyúlnak, s minden korai, jelentősebb földrajzi leírás említi. Előállításának helyei elsősorban Melléte, Gice, Lice, Ozsgyán, Rimaszombat, Süvéte, Zsaluzsány helységek voltak; mestereinek társadalmi helyzetére a félig paraszti, félig iparos sor volt a jellemző. A Gömörből származó edényeknek két nagy csoportja van: a tűzálló főző-sütő edények és a nem tűzálló agyagból készült, főleg tárolásra és étkezési célokra használható edények. A tűzálló edények legjelentősebb csoportja a → fazék, a → lábas és a lábas serpenyő vagy a lábas lábas Rimaszombatban, váltakozó színekben, barna, sárga és zöld mázzal bevonva készültek. Jellemző termék továbbá a korongolt, majd kettévágott → tepsi, a víz hordására és tárolására szolgáló mázas és mázatlan → korsók és kanták. A mázatlanokat azonban belül mindig mázolták, kívül pedig vörös vagy barna földfestékkel, egyszerű vonalas, geometrikus díszítménnyel látták el. A mázas korsóknak és kantáknak legarchaikusabb darabjai zöld mázasak és a felületre füzérszerűen vagy elszórtan agyagkorongra nyomott rozettával díszítettek. Igen dekoratívok azok a víztároló edények, amelyeknek külső felületét váltakozó ritmusban barna, sárga és zöld mázzal, függőlegesen, széles sávokban öntöttek le. – A gömöri kerámia legnagyobb piaca az Alföld volt, de ismerték és használták Abaújban, Sárosban, Zemplénben, Borsodban, Hevesben, Szabolcsban, Bihar, Szolnok, Ung, Bereg és Pest megyében is. Az ország határain túl, D-Lengyelo.-ban, Cseho.-ban is kedvelték. – Irod. Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas. Néhány szempont fazekasközpontjaink kutatásához és összehasonlításához (Ethn., 1960); Kresz Mária: Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban (Népr. Ért., 1961); Domanovszky György: Magyar népi kerámia (Bp., 1968); Szanyi Mária: Adatok a gömöri népi fazekassághoz (Irodalmi Szle, 1977).

Sorminták az előbbivel azonos ácsolt ládáról

Sorminták az előbbivel azonos ácsolt ládáról

Stilizált emberalakokból összetett motívum

Stilizált emberalakokból összetett motívum

Emberfejű korsó (20. sz. eleje, készítőhelye: Süvéte, v. Gömör m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Emberfejű korsó (20. sz. eleje, készítőhelye: Süvéte, v. Gömör m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Lakodalmi kásafőző nagy fazék (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Gömöri kerámia
Lakodalmi kásafőző nagy fazék (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Lábas serpenyők (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Lábas serpenyők (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Gyertyamártó edény. Szövege: „Dobos István Uramnak Betsülete ké(szült)”. (18. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum

Gyertyamártó edény. Szövege: „Dobos István Uramnak Betsülete ké(szült)”. (18. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum

Boroskancsók (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Boroskancsók (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Vizeskorsó (készült Süvétén, v. Gömör m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Vizeskorsó (készült Süvétén, v. Gömör m.) Bp. Néprajzi Múzeum