kazári viselet

a korábban közös anyatemplomú és közigazgatású Kazár és Vizslás Nógrád m.-i községek ruházkodása, amely kapcsolatot mutatott a Maconka környéki falvak öltözködésével is. – Az 1920-as évektől a salgótarjáni szénmedence bányáiban dolgozó férfilakosság a vászon testi ruhákon viselt bőr és szűrposztó felsőruhákat, a posztóruhát szinte fel sem véve, polgári szabású szövet-, ill. kordbársony nadrágra és kabátra cserélte fel. A csizmához viselt nadrágot piros posztó szívvel és halcsontgombokkal díszítették. – A női viselet számtalan archaikus vonást megőrzött. A leányok haját fekete bársonyszalag, a bodros szorította le, az új asszonyok arany-, ezüstcsipke → főkötőjét tüllkendő, sejteskendő borította. Az ingváll használt változatai között szerepelt a korábbi mellévarrott ujjú, bő nyakú bundaingváll is az újabb bevarrott, szűk ujjú szukaingváll mellett. A → pendelyre, az alsó szoknyák fölé lajbitos szoknyát öltöttek, amelyet derékhoz felszúrva is viseltek, eléje keskeny vagy széles vászon gangát (→ kötény) kötöttek. Öltözetükhöz a csizma illett. A múlt század végéig a menyasszonyt rókaprémes → mente illette meg. – A kazári viseletet a férfiak a nagyméretű iparosodás következtében már a két világháború között, a nők csak napjainkban hagyták el. – Irod. Gönyey Sándor: A Zagyva felső völgyének palóc népviselete (Népr. Ért., 1938); Dajaszászyné Dietz Vilma–Manga János: Nógrád megyei szabadrajzú hímzések. Magyar Népművészet, XIX. (Bp., 1954).

Férfi és nő Kazár környéki hétköznapi viseletben

Férfi és nő Kazár környéki hétköznapi viseletben

 (Nógrád m.)

Kazári viselet (Nógrád m.)
Fiatalasszonyok nagyünneplőben (20. sz. második fele).