kétközháló, gyalogháló, húzóháló

2–15 m hosszú, 1–2 m mély, fent és lent ínre szedett, esetleg parázott és súlyozott háló, két végén egy-egy karóra erősítve. Két ember a karóknál fogva a vízben gázolva húzza, a partra kerítenek vele vagy lapjára fordítva emelik ki. Alkalmi halászok eszköze, amellyel kanálisokban, kiöntésekben halásznak. A → kerítőháló primitív formája. – Irod. Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Jankó János: A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig, 1900).