sapkatánc

a mutatványos–ügyességi tánctípusoknak az egész magyar nyelvterületen elterjedt egyik változata (→ eszközös táncok, → ügyességi táncok). A leglényegesebb formai sajátossága az, hogy a sapkát vagy valami más eszközt (pl. kendőt, botot) a táncos a lábai alatt az egyik kezéből a másikba átkapkodja (→ kendős tánc, → söprűtánc). Gyakran takácstáncnak is nevezik (főleg Dunántúlon), mivel azt tartják a táncról, hogy a láb alatt átkapkodott eszköz a szövőszék vetélőjének a mozgását utánozza. Változatait Európa-szerte ismerik. – Irod. Wolfram, R.: Die Volkstänze in Österreich und verwandte Tänze in Europa (Salzburg, 1951); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958); Pesovár Ferenc: Kanásztánc és seprűtánc – mutatványos táncaink két típusa (Tánctud. Tanulm., 1967–68., Bp., 1969).