sárközi bútor

összefoglaló megnevezés a Tolna m.-i Sárközben használt népi → asztalosbútorra. Ide szokás számítani a 19. sz. első feléig divatozó komáromi ládát (→ komáromi bútor), melynek nem egy példánya utólagosan alátoldott fiókrésszel nagyobbítva, ill. helyileg átfestve maradt fenn. A 19. sz.-ban Sárköz fő bútorközpontja Szekszárd és Baja (→ szekszárdi bútor, → bajai bútor). Kedveltek voltak a Hartán készülő ágyak. Tágabb értelemben a sárközi bútorhoz sorolják a részben itt is használt → faddi bútort, → váraljai bútort. – Irod. Katona Imre: Sárköz (Bp., 1962); Andrásfalvy Bertalan: A Sárköz népművészete (Bp., 1967); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).

Téka, színes virágozással, esztergályozott csüngőkkel. Szekszárdon készült (Decs, Tolna m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum

Téka, színes virágozással, esztergályozott csüngőkkel. Szekszárdon készült (Decs, Tolna m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum

Menyasszonyi láda, magas lábra állított és helyi ízlésben átfestett komáromi láda (Decs, Tolna m., 19. sz. harmadik negyede) Bp. Néprajzi Múzeum

Menyasszonyi láda, magas lábra állított és helyi ízlésben átfestett komáromi láda (Decs, Tolna m., 19. sz. harmadik negyede) Bp. Néprajzi Múzeum