sárközi szőttesek

a Sárköz öt községének, továbbá Szeremlének és részben Érsekcsanádnak a → takácsszőttesek által befolyásolt parasztszőttesei. Legismertebbek a két szélből összeállított fehér pamutszőttes abroszok, melyeket szinte szőnyegszerű egyenletességgel beborítanak a mértani jellegű H elemekből szerkesztett piros-fekete-kék vagy piros-kék, piros-fekete mitacsíkok. Kivételesen szőttek madaras-csillagos mintájú abroszokat is, ezeken több színt is alkalmaztak. Korábbiak ezeknél azok a kendervászon kendők, melyeknek még csupán két keskeny végét mintázták kék-piros mértanias sávokkal. Nem kevésbé jellegzetesek, de csak kisebb számban készültek a piros, ritkábban piros-kék mintázatú párna- és dunnahéjak, melyeket beborítanak a csíkokban egymás mellé rendezett páros madarak és csillagok sorai. Hímes dunnahéjból mindössze hat darab volt ismert az egész Sárközben, ezeket s a párnahéjak javát egyetlen sárpilisi specialista szövőasszony készítette, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a takácsszőttesek karcsú madarainak és elnyújtott csillagalakjainak zömökebbre, kerekebbre formálásával és a minták zsúfolásával egy sajátos sárközi paraszti szövőstílus kialakuljon. – Ezek mellett, a részben kendervászon (kendők), részben pamutvászon (abroszok, párna- és dunnahéjak) darabok mellett készültek a Sárközben vékony, sokszor leheletfinom gyári selyemszálból vagy finom gyári pamutfonálból → bíbor, bodorvászon vagy száda nevű fodrozódó felületű vékony és könnyű szőttesek. A bíbort használták mintázás nélkül is, mint p. a tekerőző bíbor esetében és női öltözetdarabokul. Készítettek belőle sáfránnyal sárgítva szemfedelet is. Vastagabb szálú változatait csíkozták vastagabb fehér pamutfonallal, később piros, kék és arany szállal is. E vidék specialitása a kék és piros vonalakkal kockázottan szőtt, nagyméretű bodorvászon → szúnyogháló, amit nemcsak a szobákban függesztettek az ágyak, bölcsők fölé, hanem a szín vagy az eresz alá kitett ágyak fölé is. – Szeremlén a régi sárközi szövőgyakorlat vagy három évtizeddel tovább maradt eleven, mint az öt sárközi faluban. – Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (IV., Bp., 1912); Fél Edit: Women’s Clothing in the Sárköz (Folia Ethn., 1950).

Szövő asszony (Decs, Tolna m., a szövőszék 1919-ből, a vászonfeszítő 1906-ból való)

Szövő asszony (Decs, Tolna m., a szövőszék 1919-ből, a vászonfeszítő 1906-ból való)

Párnahéj (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Párnahéj (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Padtakaró részlete (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 1910) Bp. Néprajzi Múzeum

Padtakaró részlete (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 1910) Bp. Néprajzi Múzeum

Kemencepadka takaró részlete (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 1910) Bp. Néprajzi Múzeum

Kemencepadka takaró részlete (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 1910) Bp. Néprajzi Múzeum

Díszkendő részlete. Fodorvászon alapon fehér és színes csíkozással (Sárköz, századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Díszkendő részlete. Fodorvászon alapon fehér és színes csíkozással (Sárköz, századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Csillagos mintájú párna (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum

Csillagos mintájú párna (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum

Abrosz részlete, fekete, piros, fehér szőttes hímmel. Kubránczky Sára munkája (Decs, Tolna m., 20. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Abrosz részlete, fekete, piros, fehér szőttes hímmel. Kubránczky Sára munkája (Decs, Tolna m., 20. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum