Rajeczky Benjamin (Eger, 1901–)

népzenekutató, zenetörténész, Erkel Ferenc-díjas (1978). Tanulmányait az innsbrucki egy.-en végezte (1926). Ciszterci rendi gimnáziumi (1926–), majd főiskolai tanár Bp.-en (1945–). Muzeológus, tudományos kutató a bp.-i Néprajzi Múz.-nál (1950–), az MTA Népzenei Kutatócsoportjának tudományos osztályvezetője (1960–70) nyugalomba vonulásáig. Szűkebb kutatási szakterülete a magyar népzene és zenetörténet. Számos cikke, tanulmánya jelent meg a zenetudományi szakfolyóiratokban. – F. m. Kis zenetörténet (Bp., 1948); Melodiarium Hungariae Medii Aevi (Bp., 1956); A csángó népzene (Domokos Pál Péterrel, I–II., Bp., 1956, 1961); Rajeczky Benjamin Írásai (műjegyzékkel, válogatta és szerk. Ferenczi Ilona, Bp., 1976); XVI–XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben (társszerzőkkel, I–II., Bp., 1979).