virágozás

a túlnyomórészt → növényi ornamentikát, elsősorban virágokat alkalmazó síkdíszítés közkeletű elnevezése. A virágozás kifejezés az ilyen díszítés uralkodóvá válása idején születhetett s már az 1585-ös Calepinus-féle szótár magyar értelmezései közt szerepel a „cifrázás” szinonimájaként a virágozás. Ennek megfelelően említik a korabeli források az ötvösmunkák egyik, főként virágokkal díszített csoportját virágos műnek. Alkalmazták a virágozás kifejezést a templomi berendezések növénydíszes festésére is, így a kalotadámosi ref. templom 1774-ben készült famennyezetén az áll, hogy „virágozódott” Asztalos Umling János által. Ezen szóhasználat szellemében jelzi a szentsimoni r. k. templom 1650-ben emelt mennyezetén az ott működött két asztalos neve mellett egy szekercét tartó karral szemben egy virágcsokrot fogó kéz azt, hogy egyikük az épületasztalosi munkát, a másik a díszítőfestést végezte. A paraszti vevőkör számára, a hagyományos népművészeti motívumkinccsel dolgozó iparosok körében, így a fazekasoknál, asztalosoknál a közelmúltig élő maradt a virágozás kifejezés.

Széktámla (Erdőfüle, v. Udvarhely m., 1864) Bp. Néprajzi Múzeum

Széktámla (Erdőfüle, v. Udvarhely m., 1864) Bp. Néprajzi Múzeum

Ref. templom mennyezettáblája (Noszvaj, Heves m. 1734. Miskolci Asztalos Imre műve) Eger, Dobó István Múzeum

Ref. templom mennyezettáblája (Noszvaj, Heves m. 1734. Miskolci Asztalos Imre műve) Eger, Dobó István Múzeum