Zselicség, Zselic

Somogy és Baranya megyék között elterülő erdős dombvidék, É-ra a Kapos völgye, D-en a Sziget vidék határolja. Neve honfoglalás-körüli szláv lakosságára utal, de végső soron összefügg a környék korai vasművességével, amire magyar helynévi adatok is utalnak, mint pl. a közeli Vasas. Lakossága a 18. sz.-tól magyar, német, horvát. A németek száma a II. világháborút követően erősen csökkent. A horvátok elsősorban a németségbe olvadtak be. Extenzív állattartásáról, archaikus paraszti kultúrájáról vált ismertté, bár paraszti polgárosulása az utóbbi 80 esztendőben jelentősen előrehaladt. Nevezetes magyar községei Szilvásszentmárton, Patca, Zselickisfalud, Szenna. – Irod. Ébner Sándor: Adatok a Zselicség tárgyi néprajzához, különös tekintettel a faépítkezésre (Népr. Ért., 1931); Nyíri Antal: A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása (Kaposvár. 1939); Varga Károly: A délkeleti Zselic (Kaposvár, 1941); Hofer Tamás: Déldunántúl településformáinak történetéhez (Ethn., 1955).