szublogikus tudatállapot

komplex tudatállapot, amelyben az emberi tudat ösztönös-érzelmi síkja (a logikus tudatállapot) és oksági racionális síkja (logikus tudatállapot) sajátosan esik egybe anélkül, hogy az alogikus vagy a logikus síknak alárendelődne. A fogalmat Marót Károly alkotta annak a tudatállapotnak a jelölésére, amely az embert képessé teszi vallási és művészeti alkotsára és befogadásra. Ez a tudatállapot nem korlátozódik az emberiség történetének valamelyik korszakára, az ember általánosságban és az egyes ember speciálisan magában hordozza, nemcsak az alkotó géniuszok, hanem a művészetet és vallást befogadók, átélők is magukénak mondhatják. A szublogikus tudatállapotnak a megismerését csak átéléssel tartja lehetségesnek Marót. – A szublogikus tudatállapot fogalmának kritikai elemzését még nem végezték el a magyar néprajztudományban. Marót gondolatrendszerében elfoglalt helyét és szerepét Ortutay Gyula világította meg. Véleménye szerint Martó túlságosan nagy jelentőséget tulajdonít az alkotás pillanatának alkotáspszichológiai és közösségpszichológiai hatásának. Ezzel az attitűddel elfeledteti a történetileg meghatározó tényezőket, amelyek e folyamatok mögött munkálkodnak, és elfedi azt a tényt, hogy a teremtő „szublogikus” pillanat és a vissza nem térő egyéni történés jelentőségének túlhangsúlyozásával magyarázat nélkül marad a balladáknak és meséknek generációkon keresztül alapjában véve változatlan továbbadása. – Irod. Marót Károly: A költészet lényege és formája (Bp.-i Szle, 1927); Ortutay Gyula: The Science of Folklore in Hungary, between the Two World Wars and during the Period Subsequent to the Liberation (Acta Ethn., 1955).