taksa, taxa

olyan állandóra szabott pénz-, ritkábban → terményszolgáltatás, melyet bizonyos úrbéri terhek megváltása fejében adtak földesuruknak a → kuriális jobbágyok. A 17. sz. második felétől vált szokássá, hogy taksafizetéssel mentesíthették magukat a jobbágyok kötelezettségeik alól. A taksát rendszerint megállapodás, szerződés (contractus) alapján és nem a jobbágytelek arányában szolgáltatták. Az ilyen módon adózó úrbéres személy a taksás, helyenként → árendás. A taksások a többi jobbágyhoz képest kedvezőbb helyzetben voltak, a földesúrhoz lazább viszony fűzte őket, gyakran költözési szabadsággal is rendelkeztek. –Taksásnak nevezték még a birtoktalan, más földesúr földjére telepedett, kizárólag pénzzel (taxa) szolgáló nemeseket, valamint a kisnemesek legalsó, állami adófizetésre kötelezett rétegét is. (→ még: kontraktualista, → libertinus) – Irod. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767 (Bp., 1969).