trepanáció

a kergeség néven ismert juhbetegség gyógyítása. A kutyában levő pántlika-(galand-) féregtől megfertőződik a birka, a fejében hólyag képződik, a hólyag felett a koponyacsont elvékonyodik (Coenurus cerebralis). A kergeséget a mai juhász radikális műtéttel gyógyítja. Az országszerte azonos és fejlett technika bizonyos múltat tételez fel. Erdély egyes részein (pl. Borsa-völgye) a kergeség műtéti gyógyítását nem ismerik, de általában itt kevesebbet értenek a pásztorok a birka gyógyításához, mint pl. a Dunántúlon. Műtétkor a birka feje tetején, ahol a csont a hólyag felett megpuhult, a bőrt lefejtik, a csontot késsel kikerekítik a megfelelő nagyságban, miközben a vérzést kékkővel állítják el. A lyukba egy gombos végű fát vagy gyufaszálat bedugnak és addig forgatják benne, amíg a hólyag a lyukon kidudorodik. Közben az állatot hanyat fektetik, orrát, száját összenyomják, s aztán hirtelen kieresztik, hogy erős légvételre a hólyag kibukjék a lyukon. Utána a csontot visszahelyezik, a bőrt rátolják, összevarrják, faggyus ruhát tesznek rá, az egészet szurkos ruhával leragasztják. Különböző egyéb fogások is ismertek műtét közben a hólyag eltávolítására. – A lovaknál a trepanációt ismerték már a 17. sz.-ban. A műtétet végzik a román, szlovák, bolgár juhászok is, de ismeretes Ny-Európában (Németo., Belgium), É-Afrikában is. – Irod. Vajkai Aurél: A szentgáli juhászat (Bp., 1943); Dunăre. N.: Trepanácie oviec ako l’udová liecebná praktika v Karpatskom pastierstve (Slovenský Národopis, IX., Bratislava. 1961).