tulipán

1. (lat. Tulipa) dísznövény. A tulipán nemzetség Eurázsia mérsékelt égövében honos és ezen a területen sok faj képviseli. Ázsiában az ókortól becsülik ehető hagymájáért és szép virágjáért. Első termesztett fajtái az oszmántörökök közvetítésével jutottak Európába a 16. sz. derekán. A következő század folyamán hódították meg az európai kerteket, háttérbe szorítván a népszerű középkori dísznövényeket (rózsa, liliom, szekfű stb.) és szenvedélyes virágdivatot, ún. tulpomániát keltettek. Különösen Hollandiában állítottak elő sok ezer új fajtát és változatot, itt volt hosszú ideig az európai tulipán-kereskedelem központja. Népszerűsége később sem csökkent, a 19. sz.-ban sokfelé nemzeti virággá lett (Franciao., Belgium, Németo.). A mo.-i főúri kertekben a 17. sz.-ban jelent meg, de a falusi kertekben csak a múlt században tűnt föl. A múlt század végén, midőn az útját kereső magyar iparművészet a népművészet felé fordult, a tulipánt tévesen nagymúltú nemzeti virágnak vélték. – 2. A díszítőművészet gyűjtőelnevezése a 3, esetleg 5 hegyes szirmú, oldalnézetű, különböző eredetű virágokra. A tulipán-motívumok igen régi kialakulásúak, az előképek a közel-keleti antik növénytermelő birodalmakban mutathatók ki, az i. e. 3. évezredtől. Így a lant alakú forma, külön megrajzolt, csepp alakú belső maggal Mezopotámiából ismert, a pálma virágát ábrázolva. A különálló hegyes szirmokból alakított változat a lótuszra, a belső szélén csipkézett szirmú az akantuszra vezethető vissza. Míg a lant alakú tulipán eredeti megfogalmazásában került át Európába (keleti tulipán), a többi változat Európában nyerte el végleges formáját, kiformálódásuknál nagy szerepük volt a keresztes háborúkat követően divatbajövő → gránátalmás és egyéb virágos selymeknek, brokátoknak. A tulipán elnevezés kései, a Közel-Keleten a középkor elején kitermesztett és Európában a 16. sz.-tól terjedő kerti tulipán népszerűségének köszönhető. – A magyar parasztságnál a stilizált → virágtöveket, indákat alkalmazó → növényi ornamentikával vált kedveltté, a parasztság számára dolgozó kézművesek révén. A 18. sz. első felében már paraszti alkotók faragásain is kimutatható. Igen elterjedt, vannak műfajok, ahol egyes vidékeken egyeduralkodóvá válik (→ tulipános láda), általában azonban másodrendű szerepű a → rózsával szemben. Néhol a tulipán-motívumot vagy némely változatát más virágként értelmezik, leggyakoribb a liliom elnevezés; Székelyföldön az akantuszból alakult változat neve hándur (magvas kender virága); Szeremlén a díszes pünkösdi leányevező tulipán-ábrázolása: vízitökrózsa. – Irod. Balogh Jolán: Kolozsvári reneszánsz láda 1776-ból (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára, Kolozsvár, 1957); K. Csilléry Klára: A magyar népművészet városi és mezővárosi gyökerei (Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. II. Szerk. Hofer Tamás– Kisbán Eszter–Kaposvári Gyula, Szolnok, 1974).

Kiskapu „szárazkapu”. Készítette Balogh Zsigmond 1846-ban (Tiszakóród, Szabolcs-Szatmár m.) Nyíregyháza. Sóstói Falumúzeum

Kiskapu „szárazkapu”. Készítette Balogh Zsigmond 1846-ban (Tiszakóród, Szabolcs-Szatmár m.) Nyíregyháza. Sóstói Falumúzeum

Kapubálvány, tulipános gombbal (Nagyar, Szabolcs-Szatmár m., századforduló) Nyíregyháza, Sóstói Falumúzeum

Kapubálvány, tulipános gombbal (Nagyar, Szabolcs-Szatmár m., századforduló) Nyíregyháza, Sóstói Falumúzeum

Templomi famennyezet két kazettája (Vilonya, Veszprém m., ref. templom, 1728) Bp. Néprajzi Múzeum

Templomi famennyezet két kazettája (Vilonya, Veszprém m., ref. templom, 1728) Bp. Néprajzi Múzeum

Pálinkás butella, oldalain egy-egy szál tulipánnal (Hódmezővásárhely, 1873) Bp. Néprajzi Múzeum

Pálinkás butella, oldalain egy-egy szál tulipánnal (Hódmezővásárhely, 1873) Bp. Néprajzi Múzeum

Pálinkás butella hármas tulipánnal (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 1844) Bp. Néprajzi Múzeum

Pálinkás butella hármas tulipánnal (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 1844) Bp. Néprajzi Múzeum

Kútágas, tulipán alakú gombbal (Gulács, Szabolcs-Szatmár m., 1905)

Kútágas, tulipán alakú gombbal (Gulács, Szabolcs-Szatmár m., 1905)

Mázolatlan kályhacsempe (Kalotaszeg, v. Kolozs m., 19. sz. második fele)

Mázolatlan kályhacsempe (Kalotaszeg, v. Kolozs m., 19. sz. második fele)