Népmozgalmi adataok

Lélekszám:

A falu lakosságának számát a népszámlálási összeírásokból ismerhetjük meg. A 18. század végéig - az első népszámlálásig - a község adózó családfőinek számát ismerjük csupán, amely a lélekszám meghatározásához nem elegendő. Példaként megemlíthetjük, hogy 1698-ban 17, 1770-ben 52 adózó családfőt írtak össze. Az elfogadott számítások szerint, ha egy családot 5 fővel számolunk, akkor 1698-ban 80-90 főre, 1770-ben 260 főre becsülhetjük Csitár lélekszámát. A településen azonban nemcsak adózó családok éltek. Nem tartoztak az adófizetők közé a Gárdonyban lakó kommenciós cselédek, a nemesi birtokon élő jobbágyok és zsellérek, az állatokat őrző pásztorok stb. Sajnos számukat még megközelítőleg sem ismerjük, így a becsült lélekszám téves eredményeket hozna.

Mint fentebb említettük, az első magyarországi népszámlálás a 18. század végén, 1785-ben történt.^[73] Az összeírt tényleges népesség 617 fő, mely 110 családban élt. A nemek közötti megoszlás 311 férfi, 306 nő. Az 1-12 éves gyermekek száma 105 fő, a 13-17 éves korúakból 22 főt írtak össze. A családfők közül 54 fő paraszt (jobbágy), 58 fő zsellér, 21 fő az egyéb kategóriába tartozott.

A 19. század első felében, a lélekszámra vonatkozó adatok legfőbb forrásai az egyházi évkönyvek (schematizmus), amelyekből a település lakóinak vallási összetételét is megismerhetjük.^[74]

31 sz. táblázat
Csitár és Gárdony puszta lélekszáma, vallási megoszlása a 19 sz. első felében

A község lélekszáma egy emberöltő alatt (1785-1821) száz fővel emelkedett. A következő évtizedekben - lassú ütemben ugyan - de a lakosság létszáma fokozatosan nőtt.

Gárdony pusztán, a 19. század első felében, 1813-ban volt a legmagasabb (103 fő) a lélekszám. A következő években a puszta népessége a felére csökkent. A nógrádmarcali plébánián őrzött, 1737-től vezetett születési anyakönyvbe az első Gárdonyban született gyermek nevét 1751-ben jegyezték be. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a puszta benépesítése ebben az időben vette kezdetét. A halotti anyakönyvben jóval korábbi bejegyzéseket találunk. A születések gyakorisága 1775-től válik jelentősebbé, a korábbi évekhez képest. Míg 1751-1774 között 2-3 gyermek született évenként csupán a pusztán, 1775-1810 között ez a szám 6-8-ra változott. Gárdony benépesítése, uradalmi központtá történő kialakítása, kétségtelen erre az időre tehető. 1810 után átmenetileg, az évenkénti születések száma a felére csökkent, majd lassú ütemben ismét növekedett.

A táblázat adatai szerint Csitár lakosságának száma 1828-1840 között 92 fővel csökkent. A csökkenés okai 1831-ben a falun is végigsöprő kolerajárvány. Az anyakönyvek szerint ebben az évben 153 fő hunyt el, ebből 111 főnél a halál oka a kolera volt. Az első kolera megbetegedést augusztus 27-én észlelték, az utolsót október 23-án. A két hónap alatt 111 fő áldozatot követelt, az akkor még gyógyíthatatlan betegség. A falu csak a 19. század közepére érte el az 1813-as lélekszámot.

A közölt adatokból kitűnik, hogy a falu lakóinak többsége római katolikus vallású. A csekély számú evangélikus vallású lakosság a környező falvakból (Szügy, Csesztve, Mohora) költözött Csitárba. Az izraeliták a faluban és a pusztán működő kocsmák, boltok tulajdonosai voltak.

A 19. század második felétől már nem csak az egyházi összeírások, hanem az állami népszámlálási adatok is rendelkezésünkre állnak a községben lakók létszámának megállapításánál.

1870-1900 között a községben az alábbi lélekszámot írták össze: 1870: 688 fő, 1880: 583 fő, 1890: 608 fő, 1900: 822 fő.

32. sz. táblázat
Csitár és Gárdony puszta vallási megoszlása a 19. sz. második felében

A lélekszám viszonylagos gyors emelkedését nem a falu, hanem a puszta gyorsabb ütemű benépesítése okozta. Különösen 1895 után gyorsult fel Gárdonyban a kommenciós cselédek nagyobb számú alkalmazása. A létszám növekedésében a század második felében is tapasztalhatunk megtorpanást. 1870-1880 között 105 fővel fogyott a lakosság létszáma. A csökkenést az 1873. évi kolerajárvány okozta. Ebben az évben 122 elhunytat temettek el a domboldalon lévő temetőben. A kolerát csupán 30 főnél tüntették fel mint halál okot, de ez talán a pontatlan diagnózis eredménye.^[75]

Századunkban a község és a puszta lélekszáma az alábbiak szerint alakult.

A falu története során a legmagasabb lélekszámot az 1930-as évek elején érte el. A második világháború, az azt követő gazdasági-társadalmi viszonyok nem kedveztek a lakosság megtartó erejének. A munkalehetőség hiánya miatt egyre többen költöztek el a faluból és a pusztáról, elsősorban Balassagyarmatra.

Századunk első felében is római katolikus vallású és magyar anyanyelvű lakosság élt Csitárban. Ezt bizonyítja alábbi táblázatunk.

34. sz. táblázat
A lakosság megoszlása nemzetiség és felekezeti hovatartozás szerint a 20. sz. első felében

A község lélekszám változását jelentősen befolyásolta, hogy az egyes időszakokban mennyien születtek, hányan és milyen korukban kötöttek házasságot, milyen idős korukban hunytak el. Az alábbiakban az erre vonatkozó adatokat mutatjuk be. Forrásunk a nógrádmarcali plébánián őrzött 1737-től vezetett anyakönyvek.

Születés:

Az alább közölt táblázatból megtudhatjuk, hogy a vizsgált időszakokban mindig több fiú született mint leány. 1737-1920 között 71 iker (kettős) született: 1737-1750: 1, 1751-1800: 17, 1801-1850: 21, 1851-1900: 28, 1900-1920: 4. A nemek megoszlása: fiú-fiú: 19, fiú-leány: 33, leány-leány: 19.

Névadás:

Az anyakönyvi bejegyzések szerint az újszülött gyermeket általában a születése napján keresztelték meg. A késő délután vagy este születetteket másnap tartották keresztvíz alá. A leggyakrabban használt 9 leány és 13 fiú keresztnevek sorrendje az alábbi volt:

A leányoknál az Erzsébet, Rozália, Anna, Katalin, a 19. század közepétől Mária és Ilona, a fiúknál a János, József, István volt a legkedveltebb keresztnév az öt vizsgált időszakban. Az egyes időszakokban a felhasznált keresztnevek száma nem volt jelentős: a leányoknál 7, 21, 35, 42, 26, a fiúknál 20, 27, 42, 57, 26 keresztnév közül választottak a szülők megszületett gyermekeiknek nevet.

Már a 18. században az ismert, de keveset használt nevek közé tartozott a leányoknál a Gabriella, Éva, Klára, Veronika, Magdolna, Krisztina, a fiúknál a Tamás, Balázs, Ignác, Károly, Bertalan, Gábor. A 19. század elejétől ismert a Julianna, Amália, Eszter, Margit, Márta, Gizella, a Lajos, Gyula, Viktor, Gergely, Vince keresztnév. Századunk első évtizedeiben találkozhatunk először az Irén, Jolán, Lenke, Tibor, Béla, Jenő, Géza nevekkel.

A kettős névadás szokása (János István, Erzsébet Rozália) csak a századforduló tájától kezdett népszerű lenni a falu parasztságánál.

Házasság:

Az alábbiakban annak bemutatására törekszünk, hogy az első házasok hány éves korukban házasodtak, melyik hónapban és napon tartották esküvőjüket, mely településekről hoztak vőlegényt vagy menyasszonyt.

Az elsőházasok kora

Az anyakönyvek, a házasságkötésre jelentkezők korát csak 1807-től tüntetik fel, addig a nőtlen, hajadon, özvegy bejegyzésekkel találkozhatunk. (V= vőlegény, M= menyasszony)

A 19. század első felében a legények többsége 20, 18, 22 éves korban házasodott, a leányok 18, 17, 20 éves korban mentek férjhez. A század második felében a 24, 23, 26, 25 éves korban házasodtak a legények legszívesebben. A leányok 19, 18, 20, 17 éves kort tartották a legjobbnak a boldogító igen kimondására. Mindkét nemnél a házasodási kor kitolódott, főleg a férfiaknál. A legények a katonaidő letöltése előtt ritkán tartották esküvőjüket.

Századunk első felében a legények 23, 22, 21, 24 éves korukban vezették oltárhoz menyasszonyukat. A leányok 18, 19, 20, 17 évesen mentek férjhez.

Az esküvő hónapjai

Csitárban 1751-1945 között 1185 lakodalmat tartottak. Táblázatunk azt mutatja be, hogy az esküvők mely hónapban voltak.

38. sz. táblázat
A házasságkötések időpontjának havi megoszlása 1751-1945 között

A 18. század első felében a lakodalmak többségét január hónapban tartották A házasságkötések kedvelt hónapja volt még a november is, de ekkor jóval kevesebben tartották esküvőjüket. A 19. század első felében viszont a november lett a kedveltebb hónap, a január második helyre szorult vissza. A 19. század második felében továbbra is a novemberben tartották a legtöbb lakodalmat, majd ezt a január és a február hónap követte. Századunk első felében szeptember lett a lakodalmak megtartásának hónapja, a novemberben kötött házasságok száma jelentősen lecsökkent.

A házasságkötés napja

A 18. század második és a 19. század első felében a lakodalmakat vasárnap tartották. A 19. század második felében az esküvő napja a hétfő és a kedd lett. Századunk első felében a lakodalmak többségét szombaton tartották.

39. sz. táblázat
A házasságkötések időpontjának napi megoszlása 1751-1945 között

Házassági körzet

A falu lakói nemcsak a faluból, hanem a szomszédos településekről is választottak férjet vagy feleséget. Az alábbi táblázatunkban azokat a településeket tüntettük fel, amelyekből a legtöbb házastárs került a faluba.

40. sz. táblázat
Exogám házasságok számának megoszlása települések szerint 1751-1950 között

A legintenzívebb házassági kapcsolat Nógrádmarcal községgel alakult ki, ezt Őrhalom és Iliny követte. A Csitári leányok a táblázatban felsoroltakon kívül még az alábbi településekről választottak férjet: Becske, Csáb, Herencsény, Ludány, Mohora, Nagyhaláp, Szécsény, Táb stb.

A csitári legények ritkán választottak maguknak feleséget más faluból. Ezt mutatja be alábbi táblázatunk.

Halálozási adatok:

Táblázatunk az elhunytak számát mutatja be korosztályok szerint.

42. sz. táblázat
Az elhunytak megoszlása halálozási életkor szerint 1751-1920 között

A vizsgált négy időszakban a gyermekek 56.82, 51.47 , 50.15 és 48.24 százaléka az ötéves kort nem érte meg. Ezen belül a csecsemőhalandóság (0-1 éves kor) a legnagyobb.

43 sz. táblázat
A születések, házasságkötések és halálozások száma 1737-1920 között

Év	Születések száma		Házasságkötések száma	Elhunytak száma
	fiú	leány
1737	10	4	*	*
1738	3	6	4	3
1739	2	3	3	5
1740	9	5	3	6
1741	6	2	*	10
1742	9	11	4	4
1743	9	6	5	*
1744	6	10	3	2
1745	7	7	1	2
1746	7	7	3	*
1747	2	3	3	*
1748	11	16	*	*
1749	8	3	2	8
1750	5	9	*	1
1751	5	6	*	*
1752	12	15	*	5
1753	13	11	6	25
1754	9	8	3	4
1755	8	14	1	*
1756	15	8	2	7
1757	8	11	3	1
1758	*	*	1	5
1759	9	9	2	12
1760	12	12	3	1
1761	12	5	2	*
1762	7	8	*	15
1763	17	8	2	*
1764	15	15	*	*
1765	13	12	6	1
1766	11	13	1	7
1767	18	10	*	18
1768	10	15	*	*
1769	7	5	1	11
1770	12	11	8	4
1771	11	19	*	*
1772	21	10	1	14
1773	15	12	6	*
1774	11	14	7	*
1775	19	20	4	19
1776	15	17	4	19
1777	15	5	6	9
1778	12	20	*	11
1779	14	15	11	10
1780	9	15	4	17
1781	12	13	6	13
1782	12	20	7	27
1783	17	8	6	21
1784	11	12	6	20
1785	13	14	3	17
1786	20	8	7	27
1787	20	16	12	27
1788	16	19	4	24
1789	18	11	8	30
1790	16	8	12	20
1791	21	14	7	27
1792	20	17	10	48
1793	13	20	7	21
1794	27	25	18	66
1795	15	14	5	45
1796	27	18	12	18
1797	20	18	17	24
1798	12	15	2	*
1799	23	23	10	*
1800	20	25	1	22
1801	17	20	2	24
1802	26	22	11	23
1803	18	18	17	24
1804	12	17	5	70
1805	7	20	13	*
1806	14	16	2	23
1807	15	18	8	35
1808	24	21	12	16
1809	18	27	4	*
1810	17	13	8	41
1811	20	23	13	41
1812	24	17	7	42
1813	16	27	7	28
1814	19	11	2	23
1815	20	16	8	35
1816	35	23	*	24
1817	12	16	12	14
1818	25	18	7	30
1819	26	13	7	33
1820	18	20	2	13
1821	19	19	18	15
1822	25	22	6	14
1823	20	13	5	51
1824	24	19	14	20
1825	26	20	2	14
1826	20	16	5	53
1827	19	22	7	33
1828	19	12	10	38
1829	10	12	17	45
1830	15	16	4	29
1831	16	13	27	153
1832	14	16	8	24
1833	24	18	15	20
1834	20	16	7	19
1835	17	13	2	25
1836	18	18	3	20
1837	11	12	17	41
1838	21	18	1	24
1839	15	22	10	18
1840	11	25	5	8
1841	18	20	9	19
1842	21	15	12	23
1843	25	18	9	32
1844	17	18	6	27
1845	27	25	6	33
1846	13	12	5	37
1847	10	10	3	40
1848	15	7	7	70
1849	24	9	11	55
1850	10	19	11	27
1851	17	13	8	21
1852	19	16	3	22
1853	23	17	5	28
1854	13	10	3	22
1855	18	16	5	29
1856	16	10	7	20
1857	13	16	8	19
1858	13	25	2	38
1859	17	18	8	34
1860	15	20	2	30
1861	11	15	18	47
1862	16	10	5	26
1863	18	8	6	32
1864	14	10	6	55
1865	14	13	4	13
1866	13	17	5	21
1867	11	15	11	28
1868	18	10	20	35
1869	8	8	9	32
1870	14	24	5	28
1871	9	23	4	22
1872	10	17	2	41
1873	10	11	11	122
1874	12	15	12	31
1875	21	14	10	29
1876	11	21	5	39
1877	17	10	9	27
1878	17	13	10	13
1879	13	12	6	13
1880	18	13	3	31
1881	13	12	6	20
1882	14	10	5	19
1883	15	18	5	17
1884	15	13	4	9
1885	13	12	7	17
1886	20	10	4	10
1887	12	14	*	26
1888	12	18	5	19
1889	23	10	3	17
1890	15	9	7	26
1891	13	18	4	18
1892	15	11	9	20
1893	12	14	11	20
1894	13	18	20	29
1895	18	11	7	18
1896	27	16	4	17
1897	12	19	3	23
1898	10	13	2	23
1899	16	12	8	23
1900	15	15	6	33
1901	17	17	5	9
1902	15	11	13	10
1903	11	27	11	22
1904	24	17	6	19
1905	25	9	5	23
1906	16	24	2	11
1907	17	17	1	16
1908	11	23	12	23
1909	21	15	*	20
1910	11	15	*	20
1911	18	18	*	13
1912	19	13	*	11
1913	15	10	*	15
1914	21	19	3	19
1915	10	7	1	12
1916	7	9	1	15
1917	12	15	6	18
1918	7	11	7	15
1919	16	17	17	21
1920	18	13	11	19

	Csitár	Gárdony	Összes
Év	fő
1910	570	270	840
1920	629	232	861
1930	603	297	900
1941	635	260	885
1949	645	239	884
1960	582	194	776
1970	581	133	714
1980	540	106	640
1990	513	92	605
1996	384	116	500

Év	Fiú	Leány	Összes
	száma
1737-1750	94	92	186
1751-1800	708	661	1369
1801-1850	943	871	1814
1851-1900	743	713	1456
1901-1920	356	355	711
Összes	2844	2692	5536

1737-1750	1751-1800	1801-1850	1851-1900	1901-1920
Erzsébet	Erzsébet	Rozália	Katalin	Ilona
Anna	Anna	Erzsébet	Mária	Mária
Katalin	Rozália	Katalin	Erzsébet	Erzsébet
Borbála	Katalin	Teréz	Rozália	Rozália
Ilona	Borbála	Ágnes	Teréz	Katalin
Rozália	Ágnes	Borbála	Anna	Teréz
Mária	Mária	Anna	Ilona	Anna
Ágnes	Ilona	Mária	Ágnes	Borbála
Teréz	Teréz	Ilona	Borbála	Ágnes

János	János	József	István	István
István	József	János	János	János
Mihály	István	István	Ferenc	József
György	Mihály	András	József	László
Pál	András	Imre	Mihály	Ferenc
András	Pál	Mihály	György	Mihály
József	Imre	Pál	Márton	György
Antal	György	Ferenc	Antal	Pál
Mátyás	Mátyás	György	András	András
Márton	Ferenc	Antal	Imre	Imre
László	Antal	László	Pál	Antal
Imre	Márton	Mátyás	László	Márton
Ferenc	László	Márton	Mátyás	Mátyás

	Csitár			Gárdony			Összesen
Év	Rk.	Ev.	Izr.	Rk.	Ev.	Izr.
	fő
1813	614	16	2	100	2	1	735
1821	730	6	-	43	13	10	802
1822	747	5	-	55	7	5	814
1825	766	2	-	83	-	10	861
1828	780	2	8	85	-	4	879
1840	592	1	7	82	1	3	687
1850	636	1	4	89	2	3	735

Év	Népesség összesen	Magyar	Német	Szlovák	Rk.	Ev.	Izr.
	Fő
1900	822	813	-	6	785	18	16
1910	840	839	-	1	818	10	12
1930	900	892	-	8	887	1	12
1941	885	874	-	11	875	2	8

Kora	1870-1850		1851-1900		1901-1945
	V	M	V	M	V	M
15	-	3	-	2	-	4
16	2	15	-	10	-	14
17	8	28	-	27	1	26
18	32	62	6	38	2	57
19	11	13	17	42	12	49
20	42	23	14	29	28	38
21	4	1	21	22	34	28
22	20	3	19	23	38	22
23	6	-	38	16	42	12
24	8	-	49	8	31	8
25	7	2	23	4	24	7
26	7	-	26	-	23	6

Év/hónap	1751-1800	1801-1850	1851-1900	1901-1945
január	164	124	54	17
február	16	17	27	12
március	-	4	1	4
április	7	11	14	10
március	6	14	21	14
június	1	9	17	6
július	1	3	10	9
augusztus	1	2	10	24
szeptember	4	4	11	100
október	-	12	15	36
november	43	194	183	48
december	-	-	-	5
Összes	243	394	363	285

Év/nap	1751-1800	1801-1850	1851-1900	1901-1945
	házasság kötések száma
hétfő	25	64	147	26
kedd	7	5	82	21
szerda	7	10	50	14
csütörtök	5	9	34	9
péntek	4	11	9	12
szombat	14	13	14	185
vasárnap	181	282	27	18

Év/életkor	1751-1800	1801-1850	1851-1900	1901-1920
0-1	248	407	410	94
1-5	160	342	244	30
6-10	38	83	97	14
11-20	40	87	46	7
21-30	23	90	84	13
31-40	45	74	57	9
41-50	54	73	103	9
51-60	48	123	119	18
61-70	39	100	92	34
71-80	10	69	37	24
81-90	9	-	14	5
91-100	4	6	1	-
101-	-	1	-	-

Év	1751-1800		1801-1850		1851-1900		1901-1950
Település neve	V	M	V	M	V	M	V	M
Cserhátsurány	1	2	1	-	1	-	9	1
Hugyag	2	1	2	-	-	-	1	-
Iliny	3	6	3	2	7	3	8	5
Nógrádmarcal	16	10	5	2	4	3	12	4
Őrhalom	7	1	4	3	4	2	-	2
Rimóc	3	-	1	2	1	-	2	-
Varbó	1	-	1	-	3	-	3	-
Varsány	1	-	2	-	2	-	3	1