bukaresti Magyar Színház

a kolozsvári Magyar Színház 1925-ös, 1926-os nagysikerű bukaresti vendégjátéka adta az ötletet a bukaresti Magyar Színház megalapítására. A Bukaresti Magyar Újság 1930. máj. 26-i száma adta ki a jelszót: „Magyar színházat Bukarestnek!” Egyes becslések szerint az ekkori román fővárosnak 600 000 lakosa volt, ebből több mint 100 000 m. A színház érdekében hónapokon keresztül folyt az agitáció. Kovács Imre, erdélyi színig. kért és kapott játékengedélyt. Kibérelték és átlakították az Alhambra Színház termét, amelyet végül is nem kaptak meg, helyette a szűk Amicitia Teremben kezdték el a játékokat 1930. dec. 24-én. Főleg könnyű fajsúlyú operetteket játszottak. A társ. tagja volt Zöldhelyi Anna, Karácsonyi Ili, Ferenczi Marianne, Tihanyi Jutka, Sárvár Rózsi, Márkus Lajos, Hetényi Ferenc, Halmay Vilmos, Oshanitzky Richárd karnagy, Izsó Miklós rend., később Kőszegi Margit és mások. 1931. febr. 18-tól a Bulevard Elisabetán levő Transilvania Teremben folytatták az előadásokat. A színház márc. második felében anyagilag tönkrement. Több ízben történt sikertelen kísérlet a bukaresti Magyar Színház feltámasztására. 1934-ben a fővárosi Majestic és a Roxy Teremben három hétig játszottak színészek Vigh Ernő vezetésével. 1935. febr. 27-én kezdte meg működését a negyedik m. színház Indig Ottó Ember a híd alatt c. darabjával. A kezdeményezés sikertelen volt, mint Salgó Andor színész-rendezőé is, aki ez idő tájt a műkedvelők részvételével próbálkozott.