Eszterháza színészete

Esterházy Miklós herceg 1762–1764-ben kezdte építtetni a süttöri vadászlak helyén, Fertődön új főúri rezidenciáját. Az épületegyüttesben 1768-ban nyílt meg egy operaszínpad, 1769-ben egy „muzsikaház”, a bábszínház pedig 1773-tól működött. Az opera épülete elpusztult; alaprajza, keresztmetszete, néhány díszletrajza fennmaradt. Befogadóképessége kb. 400 fő volt. Színpadnyílása 8x8 m, mélysége majdnem 14 m. Színpadán 6–8 pár kulisszakeretet lehetett elhelyezni. Süllyesztőrendszerrel működött. A bábszínházat Mária Terézia királynő látogatásakor nyitották meg, és 1803-ig játszottak benne. Az operaépület leégése után a nagy zenés produkciók is odakerültek. A német vándortárs.-ok főként német klasszicista darabokat és vj.-okat adtak elő; az állandó operaegyüttest, amelyet Kismartonból (Eisenstadt) helyeztek át, Joseph Haydn vezette, aki a színház számára több operát és báboperát írt. A színház kiemelkedő képességű, európai hírű szcenikusa Piero Travaglia volt egészen 1798-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Fennmaradt egy 1775-ös opera-előadás színes díszletképe, valamint a színház 1778–79-ben készült szervezeti szabályzata. Bessenyei György Eszterházi vigasságok c., 1772-ben írt nagy költeményében számolt be a Rohan herceg látogatása alkalmából rendezett sokféle teátrális szórakozásról. – Ir. Horányi M.: Eszterházi vigasságok (1959).