Halász Géza

(Bp., 1919. febr. 4.–Bp., 1957. okt. 19.): színész. A SzAk-n végzett, 1942-től a Víg-, majd a Művész Színház, 1949–1955 között a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja. Ekkor feleségével, Bara Margittal együtt visszatért Budapestre. A Petőfi Színházhoz szerződött. 1957-ben öngyilkosságot követett el. Kiváló fizikai adottságaihoz nagy átélőképesség és könnyed játékosság társult. Nemcsak szerelmes szerepeket keltett életre magával ragadóan, hanem kompozíciós készségét, jellemformáló erejét is gyakran csillogtatta. F.Sz. Rómeó (Sh.); Buttler János (Mikszáth K.–Örkény I.–Gyárfás M.: Különös házasság); Posa márki (Schiller: Don Carlos); Dr. Harry Trench (Shaw: Szerelmi házasság); Christian (Rostand: Cyrano de Bergerac); Haben István (Zilahy L.: A szűz és a gödölye); Tipătescu (Caragiale: Az elveszett levél); Kovács (Molnár F.: Olympia).