Szabó Krisztina

(Pest, 1823. febr. 3.–Debrecen, 1909. ápr. 27.): színésznő. Az úttörők második nemzedékéhez tartozott. 1837-ben a megnyíló Pesti Magyar Színház kardalosa, apródja, szobalánya volt. De drámai szerepek után vágyott, s ezért Egressy Gábortól tanult. 1841 végén Kilényi Dávid Kolozsvárra hívta. Ettől kezdve közel öt évtizeden át, igazgatóit úgyszólván évadonként váltva járta a vidéket, szolgálta a m. színészetet. Mindvégig elsőrendű igazgatók szerződtették: Latabár Endrétől Szabó Józsefen át, Feleky Miklósig és Láng Boldizsárig, Sztupa Andortól Gerőfy Andorig. 1887-ben Somogyi Károlynál még Győrben és Sopronban is fellépett, majd nyugdíjba vonult. 1883 nyarán fejezte be színháztörténeti szempontból igen értékes emlékiratát (OSZK Kézirattár). – Ir. Báthory–Románcsik M.: Magyar színészek és színésznők életrajzai (Kassa, 1883).

M.A. 1842: Latabár Endre; 1843: Károlyi; 1844: Nemzeti Színház; 1845–46: Kolozsvár; 1846–47: Gócs Ede; 1847–48: Nagyvárad, Szatmár; 1852: Hidassy Elek; 1853: Kőszegi Endre; 1854: Hetényi; 1855–56: Láng Boldizsár; 1856–57: Kecskemét; 1857–58: Kolozsvár; 1858–59: Tóth János; 1860: Pest; 1860–61: Láng Boldizsár; 1861–1862: Tóth János; 1863: Breznay Géza; 1864–65: Szilágyi Béla; 1869–70: Jakab Lajos, Szathmáry; 1870–71: Sztupa Andor; 1872: Lászy Vilmos; 1876–79: Gerőfi Andor; 1879–82: Lászy Vilmos; 1883: Szegedi Mihály, Miklósy, Lászy; 1886–87: Somogyi Károly.