Veress Sándor; Róth Mór

(Hejőcsaba, 1859. ápr.–Bp., 1913. szept. 30.): énekes. Tanulmányai befejeztével apja mészárszékében dolgozott Miskolcon. Klár József karnagy felismerte a képzetlen őstehetséget, és ő segítette, hogy szerződést kapjon a pesti Népszínházhoz. Ekkor kapta a Veress Sándor nevet. Innen 1880 telén Pécsre ment. 1881 telén Szentesen házasodott össze Molnár Erzsébet énekesnővel, akivel 1890-ig járta a vidéki városokat. 1882-től 1890 nyaráig Jakab Lajos, Csóka Sándor, Nagy Vince társ.-ánál játszott, majd két évadon át Kolozsvárott szerepelt. 1890-től 1895-ig az Operaház magánénekese volt. A század végén Angliába, majd Amerikába utazott, de hamar visszatért. A Royal Orfeum portása lett. Kétszer is megírta élete regényét: Tépett babérlevelek (1909); Egy énekes emlékiratai (1914). F.Sz. Valentin (Gounod: Faust); Montano (Verdi: Otelló); Escamillo (Bizet: Carmen).

M.A. 1881: Aradi Gerő; 1881 tél: Szentes; 1882: Székesfehérvár; 1883: Kassa; 1884–86: Győr; 1886–87: Kassa; 1887–88: Szabadka; 1888–90: Kolozsvár; 1896 eleje: Kassa; 1896 nyár: Ős-Budavár; 1898 k.: Wekerle kávéház.