MÁSODIK FEJEZET.
I. Ferdinand Pozsonyban királylyá választatik. Bácsi Miklós egri prépost, Bernát egri kanonok. Ferdinand király bevonul az országba. II. Ferdinand kir. elfoglalja Pestet, János kir. visszavonulása Hevesmegyén át. Erdődy püspök Egerben. Megválása János királytól. János kir. Laad klastromnál. III. Gróf Salm Miklós János király üldözésére indul. IV. Ferdinand királlyá koronáztatik, s 1527. nov. 5-én történt kinevezései. Szalaházy Tamás egri püspök. V. Bodó Ferenez János király kapitánya megszállja Egervárát, majd fogságba kerül, szökési legendája Gyöngyös tájékán. 1528. Bodó Ferencz fogsága. VI. Az egri káptalan elveszett pecsétje megujitatik VII. Bodó Ferencz családi viszonya. VIII. János kir. Lengyelországba menekül. Heves-megye Ferdinand király alatt. Szarvaskő Ferdinand hivei által elfoglaltatik.
I. Az alatt mig a tiszai vonaltól kiindulva, ekként fejlődtek az események gyors egymásutánban, Szapolyai János királylyá koronáztatásáig, a felső dunai vonalon Pozsonyban, a nagy drámának másik felvonása készült, Ferdinand ellen király fellépése, s az országba fegyveres erővel történt bevonulásával.
Az özveggyé lett Mária királynő, mint érintők, a mohácsi vész hirül vétele után Budáról Pozsonyba sietett, hová megérkezett a mohácsi vészből szerencsésen menekült Báthory István nádor is. Majd többen is jöttek ide, köztök Nádasdy Tamás, a ki az itt levő rendek s Ferdinand között az érintkezést közvetitette, összeirván azon életben maradott tekintélyes egyének névsorát is, kikkel Ferdinand ügyében érintkezni, s kikre figyelmet forditani kell. Ezek között szerepel "tisztes Bácsi Miklós egri prépost" is. 1) Báthory István nádor, az özv. királynéval leveleket s felhivásokat bocsátottak ki, hogy nov. 25-én Komáromba jöjjenek a rendek, a teendők feletti tanácskozásra. Ez alatt Mária királynő s testvére Ferdinand között, a magyar királyi trón elfoglalására, Bernát egri kántor-kanonok s a királyné titoknoka 2) közvetitésével folyt a titkos tárgyalás. Pozsonyban többféle hir keringett Szapolyai terveiről; szárnyalt az is, hogy a vajda s az özvegy királynő között házassági frigy terveztetik. 3)
A Komáromba nov. 25-ére összehivott gyülés azonban ott nem tartatott meg, mert Raskay Gáspár, János király hive, e közben Komáromot megszállotta. E helyett Pozsonyban decz. 15-én tartatott meg az összejövetel, hol is Ferdinand kiáltatott kí magyar királylyá, s János koronáztatása törvénytelen és érvénytelennek jelentetett ki, miről országszerte felhivások bocsátattak ki.
E szerínt két kirá1y állván most már egymással szemben, a nagy dráma megoldásának cselekménye 1527. jun. hó 29-én, Ferdinandnak az országhoz intézett nyilt levelével vette kezdetét, melyben hirdeti, hogy most már seregével megindult az ország elfoglalására. A mi tényleg meg is történt.
II. Ferdinand serege megindulásával megváltozott az ország képe. Feltartóztatlanul haladt Pozsonyból 1527. jul. elején Pest felé. Esztergom rövid ostrom után megadta magát, Varday Pál érsek átállott Ferdinand pártjához. A győző sereg aug. hó közepén Pest alatt volt. János király aug. 19-én vonult el Pest alól, Hatvan felé huzódott csapatával.
János király ezen visszavonulási utjáról két egykoru, s mindkettő János táborában levö, tehát szemtanu iró emlékezik meg. Az egyik Szerémi György (Sirmiensis) a király udvari káplánja, a másik Zermegh, a király kíséretében volt Erdődy egri püspök segéd-titoknoka.
Szerémi szerint 4) János király aug. 20-án, szent István király napján már Hatvanban volt, ott meghált, s másnap Árokszállására mentek, a hová érkezett Czibak váradi püspök is hajduival, honnan a Sajó mentén a laadi klastromhoz vonultak, hol tábort vertek.
Zermegh, a ki mint Simon zágrábi püspök segéd-titoknoka, urával együtt János király oldala mellett volt szintén, ezen utban mint szemtanu, egész közvetlenséggel igy irja le János királynak Hevesmegyén keresztül vonulását 5´) "János ezen közben, értesülvén Ferdinand jöveteléről, - Budát elhagyta, átkelve a Dunán Pestre, onnan Gubacs pusztára ment, s ott tábort ütött. Vele volt Simon zágrábi püspök, Statilius János obudai prépost, s kevés világiak. - Mintegy 6 napig időzött itt. E közben fogatott el itt egy öreg nemes Okichy Balázs nevü, kinél a nádor több levelét találták, hogy az illetők kezéhez juttassa. Ezért elfogatván, feje vétetett; Gubacsról augustusban szent István napja előtt indult tovább Hatvanba. A király Bodó Ferenczet és Bakith Pált, katonáikkal Buda alá küldötte, hogy az oda szent István napján bevonuló Ferdinand seregét kémleljék ki. A küldetésnek eleget tettek, a mit láttak, mindent elbeszéltek, még azt is, hogy az ellenség észrevevén őket, ágyukkal tüzelt reájok, s néhány golyót mutatóul el is hoztak."
"Ezzel a király Gyöngyös város felé ment, s nem messze a várostól ütött tábort. 6) Innen Simon zágrábi püspök, kit a király az egri püspökséggel ajándékozott meg, engedélyt nyerve a királytól, Egerbe utazott. Az ő seregében volt Ravony János nemes férfiu, a püspök jegyzője, ki mellet tanult Zermegh, kivel ők innen Slavoniába tértek vissza." Igy beszéli Zermegh, mely elbeszélés valódiságát a tények is igazolják. Erdődy akkor Egerben püspökségét tényleg is elfoglalta s ott intézkedett is, kitünik onnan, hogy a valószinüleg vele egyidejüleg jött Erdődy Péter testvérét, Eger és Szarvaskő várába helyezte, Ercsy Ferenczczel, mint várnagyokat, kik Eger elvesztésével Szarvaskőre vonultak, s azt 1528. april 26-ig meg is tartották; mikor is Tamás püspök emberei, élükön Doctor Péterrel, ki ezért aztán megjutalmaztatott, Szarvaskőt bevették, s mindkét várnagyot foglyul ejtették.7)
János király tehát Hatvanból Árokszállás és Gyöngyös között vonulva ment tovább Eger felé, s aug. 24-én már Eger alatt Makláron volt, honnan 8) "Eger melletti táborából" hiveihez intő leveleket küldött, hogy hozzá hüségben maradjanak; ne fogadják el Ferdinand leveleit, miután szoros eskü tiltja, hogy idegen választassék királynak. Most kénytelen táborba szállani, mig az ország fel fog kelni. Addig is minden erőt összegyüjt, hogy az ellent, ki az ország belsejébe rontott, Isten segitségével megboszulja. Fej és jószág vesztés terhe alatt tiltja, hogy Ferdinand felhivásainak engedjenek, az általa országgyülésül jelölt helyre menjenek.
János király kiséretéhez visszatért Erdődy Simon püspök is, s követte utjában Tokaj felé, hol a szerencsétlen kimenetelü ütközet után, sept. végén elhagyta. 9) Nagyon valószinü, hogy Zágrábba tért vissza, s a későbbi események folytán lemondott egri püspöki igényeiröl. Később testvérével Péterrel átállott Ferdinand pártjára.
Eger alatt nem sokáig időzött János király, aug. 28-án már Muhin volt, honnan e napról keltezve irt a szebeniekhez intő s tiltó levelet, Ferdinand felhivása ellen. 10) Innen a Sajó melletti laadi klastrorn környékére vonulva, állandó tábort vert; itt időzött sept. hó 27-ig. 11) E klastromban főnöki minőségben volt György barát, kivel megösmerkedett, s innen emelkedett ki, a későbbi események nagy nevü férfia Martinuzzi György.
Ferdinand aug. 20-án szent István király napján vonult be Budára, s nyomban országgyülést hirdetett ide sept. 29-ére.
III. A visszavonuló János király után gróf Salm Miklós ment 4 ezer gyalog, 2 ezer lovas, kellő tüzérség, ágyuk s egyéb hadi szerekkel. Gróf Mansfeld nyomult még utána 700 lovassal.12)
Salm gróf háboritatlanul haladt János király után, ugyanazon uton, melyen ez keresztül ment. Sept. 20. táján, Eger alatt a maklár-szihalmi sikon táborozott. Az egriek ide követeket küldöttek, békés meghódolásukat bejelentve. A gróf tehát nem ment Egerbe, 13) jobbra folytatandó utját a fent jelzett irányban maradt, az egriektől csupán élelmi szereket követelt, kik annak ide szállitását megigérték. Az igéret teljésitéséről azonban megfeledkeztek az egriek-igy beszéli Ursinus Velius, mire Salm gróf haragra lobbanva, gróf Hardeck János vezérét megbizta, hogy rohanjon Egerbe s rabolja ki. Hardeck jövetelének hirére a gazdagabb polgárok és papok, mindenüket magukkal vive menekültek. Az ott hagyott s várba hajtott szegény nép, a várat nem igen védelmezte, az első ágyuszó hallatára megadta magát, a ki csak futni tudott, falakon s ablakokon át elfutott. Az igy üresen maradt város s vár elfoglaltatván, a gróf emberei mindent összeszedtek, a mit csak találtak, s a menekülők el nem vihettek; bort, eleséget kocsikra rakva a táborba kiszállitották.
Innen 14) a Sajó mellett táborozó János király ellen indultak, hová érkezve, János király sept. 27-én kora reggel megtámadta Salm gróf táborát, előbb sikerrel; de Salm fő ereje is esatába bocsátkozván, futásra kényszeritették János király seregét, honnan a futó had Tokaj várához menekült; de itt sem tarthatta magát, ujabb vereséget szenvedve és szétszóratvá, János király a Tiszán keresztül Debreczenbe, onnan Nagyváradra, majd Erdélybe menekült, hiveinek főbbjei pedig Ferdinandhoz állottak át. IV. E közben Ferdinand Budán, a sept. hó 29-ére összehivott országgyülés tanácskozását okt. 9-én megnyitotta, az összejött rendek Székes-Fehérvárra nov. 5-ére tüzték a koronázást, mely megtörténvén, onnan a megkoronázott Ferdinand király Esztergomba ment, honnan 1528. jan. 21-ére Budára ujból országgyülést hirdetett. Az 1527. nov. 5-én tartott koronázáson a pozsonyi káptalan protocolluma szerint jelen voltak: Varday esztergomi érsek, Tamás veszprémi "kijelölt" egri püspök s kancellár, Sulyok György pécsi, Podmaniczky István nyitrai püspök, a ki Jánost királylyá koronázta, s most ő tette Ferdinand fejére is a koronát. Az urak közül Török Bálint, Báthory András, Hadnycer Vitus külső Szolnok főispánja, Homonnay György stb; megjelent a koronával Perényi Péter is, s még többen János hivei közül. A koronázás után a király a főméltóságokra rögtön megtette kinevezéseit. János kir. által kinevezettek, ha hüség esküt tettek, legtöbbnyire meghagyattak. Szalaházy Tamás veszprémi püspök kinevezése egri püspökké s kancellárrá, a koronázás után, még november hóban szintén megtörtént; kitünik onnan, hogy már a koronázáson, mint egri püspök-jelölt szerepelt; de a most megkoronázott Ferdinand országgyülésének hozott törvényei I. czikkében, megnevezve Simon zágrábi püspök, kit mint tudjuk, János király egri püspökké nevezett, Bánffy János és Antal, Tahy János, Homonnay Ferencz, s a többi főispánok s főurak felhivattak, hogy nov. 25-ig megjelenve, a hűségesküt tegyék le. Erdődy Simon nem jelenvén meg, többé reá, János király kinevezéséből folyólag, figyelem sem lehetett, s az egri püspökség ügye Tamás javára végleg eldőlt. Ettől eltekintve, Ferdinand most már megkoronázott király az ország főméltóságai s az egyházak élére, a kinevezéseket nov. 10-én megtevén, semmi kétség, hogy akkor Tamás is kineveztetett egri püspökké 15) s mint ilyen, a már ekkor Ferdinand serege hatalma alá jutott egri várat is elfoglalta, s oda saját embereit helyezte.
V. A nyugalom azonban csak rövid ideig tartott Eger falai között. Az Erdély felé huzódott János király legkitünőbb vezére Bodó Ferencz, a Tisza mentén, csakhamar összegyüjtött egy harczképes csapatot; nov. hó vége felé Eger alá ment, hogy azt visszafoglalja. Ezen Eger falai között folyt harczokról, szintén két egykorú irónál olvasunk elbeszélést, az egyik a már ösmertetett Szerémi György, János király udvari káplánja, a másik Ursinus Velius, Ferdinand király udvari történésze.
Szerémi szerint ezen harczok decz. végén történtek. Az alább ösmertetendő okmányok adatai szerint, nov. végén, a mi valósziuübb, már csak a téli időt is tekintve, mely kivált a régibb időkben, pihenőt parancsolt a fegyvereknek. Ursinus Velius elbeszéléséből az 1527. év vége fele járó idöt igen, de a hónapot csak hozzávetőleg lehet novemberre következtetni.
Ursinus Velius elbeszélése szerint, a várost magát, mert az sem falakkal, sem erősséggel ellátva nem volt, mihamar hatalmába keritette Bodó. A várban azonban válogatott magyar s német őrség hagyatván, azzal könnyen nem boldogulhatott, sőt a várbeli lovasok kirohanva Bodó embereire, nagy pusztitást vittek véghez, mindenöket elfoglalták. Bodó ujabb erősitést kapott, a várost sikerült bevenni, s hallatlan kegyetlenséget követett el a győzelem után, a mi általában a vitéz katona jellemével összeférhetetlennek látszik, s lehetetlennek tartjuk, hogy akkora kegyetlen eljárás után, később Bodó elfogatván, rajta boszu ne vétetett volna. "Az oltárt sem kimélte-irja Ursinus Valius-a templomba menekült ártatlanokat s gyermekeket lemészároltatta, a templomi s egyházi jelvényeket lovaira aggatva vonult le diadalmenetképen a várból. A templom ékszereit, aranyait, a vár praefectusainak fejeivel küldötte a szepesi grófnak, hogy a holtak szemléletében, kiknek elesténél jelen nem lehetett, gyönyörködjék. A foglyok kötelekkel összefüzve, a vár körül játéktárgyul szolgáltak, soknak füle, orra levágatott. Ferdinand király értesülve mindezekről, mintegy 700 főből álló válogatott német lovasokat küldött Egerbe rögtön, más adat szerint 1200 lovas 1000 gyalog küldetett, a mi valószinűbb, s ezek élén Török Bálint, Pekry Lajos, Faxi Gáspár, Maylath István, az Egerből eltávozott Bodót utólérve, hadát széjjel verték, az ütközetben elfogták. Visszatérve Eger falai alá, a benhagyott őrség látva vezérök fogoly voltát, a várat önként feladta: Bodó Ferencz Gyöngyös felé kisérve, Gyöngyösön őreit leitatta, s éjjel megszökött tőlök. Ő maga is ittasan menekülve egy faluban megszállott; s ott kialudván magát, eszébe jutott, hogy mily hütlenül menekült, s. ezt adott szavához méltatlannak tartva, elég oktalanul vissza indult fogságába. Utközben találkozott őt kereső őreivel, s igy foglyul ejtve; vítetett Esztergomba a királyhoz, hol az előkelők s nemesek, közbevetették érette magukat, tetteit kimenteni igyekeztek, szabadon bocsátása esetében sokan kezességül ajánlkoztak. A király azonban bővebb megfontolásra tartotta fel Bodó ügyét. Esztergomból Németujhelybe vitette börtönébe. Igy s eddig Ursinus Velius.16) Az Esztergomban történtek alig engedik feltételezni, hogy Bodó ama kegyetlenségeket elkövethette volna. A király hiveinek eme részvéte a fogoly iránt, nem következendett be, ha a róla irt istentelenségek, valók lettek volna.
Szerémi 17) Bodó harczát melyet ő kassai utjában hallott, a következöleg beszéli. Boldogkőn volt Tomory Istvánnál, decz. 27. napján, hol Bodóról az a hit szárnyalt, hogy a német rész által Keresztes mezején elfogatott. Az összecsapás Silvester pápa (decz. 31.) napján történt. A német rész előtt rettegett név lévén, azért Török Bálint és Bakith Pál összebeszéltek, hogy csellel fogják el. A csel sikerült Keresztes mezön. Török Bálint, mint Bodónak egykori barátja, a táborban beszélgetés végett magához csalta Bodót, s hirtelen közre kapva elfogták. Bakith volt a csel kitalálója, s azzal biztatta Török Bálintot a végrehajtásra, hogy a király neki adja Tatát 18) ha Bodót foglyul ejtik. Bodót figyelmeztették hajdui, hogy vigyázzon; de áldozata lett a cselnek. Bodó elfogatván katonái széjjel verettek; Egervára védöi is megnyiták a vár kapuit látva urok fogoly voltát. Bodó nagy diadallal vitetett Buda felé, hol az utban megszállván, kisérői azon igéretére, hogy megszökni nem fog, eloldották kötelékeit. Éjjel mégis magok az őrizetre rendelt katonák, arra birták, hogy szökjék meg. Bodó sokáig habozott, "ne terhelje lelkiismeretét igérete, mondá az örző vitéz, hiszen mídőn elfogatott, hit alatti igérettel csalatott meg, s ugy jutott fogságba. "Igazad van-mondá Bodó. - valóban Török Bálint kétszeres csaló s hitszegő volt." "Tehát ha tudta uraságod ezt, miért hitt neki, menjen most a merre lát." A vitéz lovat hozott részére s Bodó utnak kelt. Mintegy 1/2 mérföldnyit menve, egy pusztához ért, hol egy házban világ égett. Bodót nem hagyta nyugodni lelkiismerete, hogy adott hitét megszegje. Bement az idegen házba, hol annak lakója enni s innivalóval kinálta meg. Ettől kért tanácsot, elmondván kilétét, hogy mit tegyen? A gazda azt mondá, a kinek hite nincs, istene sincs, a ki kicsiben hivséges, nagyban is az. Bodó megbánva tettét, visszatért, s nagy diadallal hurczoltatott Pestre."
Verancz csak annyit ir, hogy "Bodó Ferenczet Keresztes mezején fogták el az hajduk közül." 19) Szerémí szerint Bodó Budán át vitetett Esztergomba megkötözve, s onnan Bécsbe, hol három évig tartatott börtönben. Töbh izben felhivatott, hogy esküdjék hüséget Ferdinand királyhoz, és szabadon bocsátják. Bodó azonban azt felelte: "Adott hitem János királynál van, s azt halálomig megtartom." Csakugyan börtönében is halt meg. 1531. juniusban, még maga Ferdinand király ajánlotta tanácsosainak, hogy az akkor János királynál Budán fogoly Hobordonáczért, ajánlják cserébe Bodót. Hobordonácz 1530. január hóban fogatott el, állitólag mint János király meggyilkolására küldött bérencz. Ferdinand tanácsosai jobban féltek Bodó szabadon lététől, mintsem a cserén kaptak volna, lebeszélték a királyt a tervről. 20)
Szerémi elbeszélése az időre nézve, hogy Bodó elfogatása Silveszter pápa napján, azaz decz. 31-én történt, téves; kitünik ez Ferdinand királynak 1528. jan. 1-én Esztergomban kelt a bártfaikhoz íntézett leveléből, 21) melyben felhivja a bártfaiakat, hogy Török Bálint és Pekry Lajos kapitányainak segitséget nyujtsanak, kik Keresztesnél Bodó Ferenczet megverve, elfogták. A Miskolcz és Eger között fekvő Keresztesen decz. 31-én történtek, Esztergomban másnap még tudva nem lehettek; mert Keresztes és Esztergom között mintegy 30 mértföld távolság van. Ezzel, az időre nézve Szerémi elbeszélése tévesnek bizonyulván, Bodó Eger alatti harczait nov. hóban történteknek vehetjük; ugy azonban, hogy keresztesi csatája s elfogatási ideje, késöbb, decz. hó közepe felé eshetett meg. Erre nézve felvilágositást ad Ferdinand király ajándékozási levele, Szalaházy Tamás egri püspök s kancellár hivei részére, mely 1527. nov. 30-án kelt. Ezen ajándékozási levélben a király Nádasdy Tamás budai várnagy előterjesztésére, Tamás püspök kérése s az alább nevezendők érdemeihez képest is, Ercsy Ferencz és Bodó Ferencz vezérek követőit, kik Szapolyai János közellenség partjára állva, nemesek s nem nemesek javai s házaiban annyi dulást, pusztitást vitték véghez, Eger várát megtámadták, ostromolták, hütlenség s felségsértés bünébe estek, megfosztva minden javaiktól, azokat Tamás püspök következő hiveinek, Kezy Ferencz, Izdenczy Miklós, Markffy István egri várnagy, Horváth Péter és Mátyás, Bezeh Farkas Zalka Márton, Furkó Bálintnak hü szolgálataikért, különösen hogy a lázadók s hütlenek ellen az egri vár védelmében életök s vagyonuk veszélyeztetésével hősiesen harczclva, azokat kétszer legyőzve tüntek ki, minden hasznuk s tartozékaikkal adományozza, mások joga épségben hagyásával.22)
Ezen adományozás, minden bizonynyal, a Bodó harczok után történt, midőn az egri vár ismételten is támadtatott, s Ferdinand hivei győzelemmel diadalmaskodtak. Midőn Salm gróf sept. 20-a táján első izben elfoglalta az egri várat, ott feltünőbb csata, s különösen Bodó Ferencz szerepléséről mit sem tudunk.
VI. Ezen Bodóféle harcz idejében veszett el az egri káptalan hitelesitő pecsétje is. Tamás püspök előterjesztésére Ferdinand király 1528. febr. 2-án kelt intimatumával megengedte; hogy ezüst, réz, vagy más alkalmas érczből ujból készitessék. 23)
Az elveszett pecsét rajza l. sz. a. látható. Ez a tatár járás után, mikor szintén elveszett, következő kör irattal készitetett: S. Capituli Eccl. Agriensis post plagam. Közepén evang. szent János ösmert jelképe, a kiterjesztett szárnyu sas látható. A mohácsi vész után kiállitott káptalani okmányokon a 2-ik sz. a. pecsét kinyomatot találtuk.24)
Középen ülő alak, áldólag emeli kezét egy térdelő gyermek feje felett. Körírat: Sig. Capituli Agriensis. Az évszám MDXXVI. (1526). Az ujonnan készitett pecsét tehát ez lett volna, mely miért nyerte ezen évszámot, meghatározni nem tudjuk. 1596. évben, Eger elestével ez a pecsét is elveszett. A 17-ik századbeli okmányokon már ismét a kiterjesztett szárnyu sasos pecsét kinyomatot találjnk.
VII. Bodó Ferencz de Anyavára, János király e vitéz kapitánya, Tolna és Sümeg megyékben terjedelmes birtokok ura, neje Raskay Erzsébettől egy leány gyermeket Annát, hagyva hátra, halt el. Nevezett özvegy, testvére volt Raskay György zempléni alispánnak, ki szintén a mohácsi csatában halt el, kinek neje Pálóczy Kata, s gyermekei a Pálóczyféle birtokperben később nagy szerepet játszottak. Az özvegy nővére volt még Raskay Dorottya Bebek Ferenez neje, ki férjével, Fülekvára s hozzá tartozó falvaiban, mint Raskay birtokban, Bodó Ferencznét illetö részt, Csege szabolcsmegyei faluért elcserélte s magának megszerezte. Bodó Ferencz leánya Anna, bihari nagybirtokos Bajony Benedekhez ment nőül, a ki igen gazdag birtokos s pénzes ember volt, s több izben pénzt kolcsönzött a megszorult János királynak s hiveínek is, nevezetesen Grittinek és Laszkynak. Ily kölcsön fejében, 2000 frtért kapta zálogba János királytól 1532. jnl. 23-án Debreczen városában illetékes részét, hasonló módon Laszky Jeromosnak adott 600 frtért a tetétleni pusztát. Bajony Benedek elhalván, özvegye Bodá Anna, maga s gyermekei Ferencz, István, János, Katalin és Zsófia nevében tiltakozást nyujtott be az egri káptalanhoz, 1548. sept. 28-án, anyja Bodóné Raskay Erzsébet által a füleki vár s járulékos falvai iránt tett kiegyezés ellen, mely kiegyezést 1550. jan. 7. maga az özvegy is, mint törvénytelen módon reá erőszakoltat, ugyancsak az egri káptalan előtt vissza vonta. Bebek azonban ez idő szerint Ferdinand hive lévén, a várat háboritlanul birta. Később Fülekvára török kézre jutott. Bebek Ferencz halála titán, a Raskay fiág is kihalt, s leány ágon. gersei Pethev János, kinek nagy anyja Raskay Balázs leánya volt, 1563. év febr. 17-én, már előbb Bebek Ferencz fiával Györgygyel kiegyezve, a füleki birtokot megszerezte, s az egri káptalan által Fülekvárát s járulékos falvait, a mennyiben a törököktől lehetett, magának átresignáltatta. Bodó Ferencz sümegi s tolnai birtokaira nézve pedig, leánya Anna Bajony Benedekné után, fiai Bajony Ferencz, István, János inditottak keresetet, bár előbb fél-birtokra. István és János, a nő ágon követelő féllel, Zrinyi Miklós közbejárására 1564. jan. 4-én kiegyeztek, mely birtokrész azután Zrinyi Miklós tulajdonába bocsátatott a fél által. E kiegyezést azon év april 28-án a Bajony-testvérek visszavonták. A Bajony-testvérek, egymásután fiörökös nélkül haltak el, s János minden vagyonát Zsófia nővérére hagyta, ki előbb Pásztohy János, ennek halálával Kenderesy Boldizsár, majd ez is elhalván, Szerényi Mihály neje lett. Ezek mindhárman az egri várban katonáskodtak, s maga Zsófia asszony is egri lakos és birtokos is volt 1583-ik évben; mint erről majd maga idejében s helyén leszen szó.25)
VIII. Az 1528. évi János király ellen folytatott tavaszi hadjárat, elég jó sikerrel folyt. Ferdinand vezérei Katzianer János, Fels Lenard és Thurn Miklós, 3700 német s néhány száz magyar lovassal, marczius hóban, Sinán teljes győzelmet arattak János király felett, ki innen Lengyelországba Tarnowba menekült, hol aztán hónapokon át tartózkodott.
Hevesmegye igy ekkor egészen Ferdinand király uralma alá került. Eger szomszédságában, az egri püspökséghez tartozó Szarvaskővára azonban még mindig János király hivei kezében volt. Erchy Ferencz s Erdődy Péter, Simon püspök testvére, voltak a várnagyok. Egerből ide szorultak, és tartották azt tovább is. A Kassa alatti Sinán történt nagy győzelem után azonban, Ferdinand vezérei, jókora tüzérség s hadiszerrel érkeztek Egerbe, ostrom alá vették Szarvaskő és Dédes várakat. Az ostromot a püspök egri katonái élén Syladhi Doctor Péter vezette. Szarvaskő rövid idő alatt bevétetett, várnagyai Erchy és Erdődy Péter foglyul estek, s az egri várba vitettek. Dédes is elfoglaltatott utána; a mi annál könnyebben ment, mert várnagya a püspök hive volt. Dédesvára, Perényi Péter birtokába ment át; mintán Ferdinand király az összes Pálóczy javakkal megajándékozván, Dédes is ezek közé tartozott.26)
1) Jászay m. n. nap. 51. l.
2) Gévay Urk. Z. Gesch. Jászay m. u. napj. 94. l.
3) Smolka már érintett munkájában 35 l.
4) Magy. tört. Eml. I. k. 175-77. l.
5) Lásd Schwandtuernél 388. l.
6) Szerémi szerint Árokszállása határában. Árokszállása Gyöngyöstól 2 mértföld.
7) Lásd Gevay Gesandsehaft an Sultan 38. lap. s az okmánytárban 2. sz. a.
8) Ambrosius Simigiani Hist. lib r. 45. l. Pray epist. proc. I. k. 307. l.
9) Sirmiensis u. o. 187. l.
10) Ambr. Sim. Hist. Lib. I. 45. l.
11) Szerémy 177. l.
12) Mon. Hung. Hist. I. k. 67. l. Ferdinand levele Margit fhg. asszonyhoz.
13) Ursinus Velius 22. l.
14) Eredeti két m. kronika 20. l. mon. Hung. Hist. I. k. 67. l.
15) Suppl. ad vest. com. 3. k. 124. l.
16) U. V. 44-45. I.
17) Magy. tört. eml. I. k 201-3. l.
18) Szerémi azt irja, hogy akirály utólag figyelmeztetve lévéu igéretére, azt mondá Bakithnak.: "Kutyát kutyával fogatok." Tata nem adatott soha Török Bálintnak.
19) Eredeti két m. kronika 21. l.
20) Szalay IV. k. 94. l.
21) Pray epist.proc. I.k. 324.l.
22) Schmidt episc. agr. Il. k. 310. l.
23) Schmdt u. o. 312. l.
24)1591-ben kelt okmány. Fasc. 1016. n. l9. az országos levéltárban.
25) Károlyi csal. levélt. 3. k. 187-193 -246, 255, 296, 431. l.
26) Gévay Gesand. an Sultan 38. 1.
