HARMADIK FEJEZET.

I. Az elégedetlenség éledése. Birtok-kobzások. II. Pálóczy birtokok. Perényi Péter Debrővára ura. A pálóczi javak örökösei a Dobó testvérek. III. Az egri káptalan Nagy-Ivány és Szent-Miklós Pálóczy javakat örökli. IV. Hevesmegyei birtokosok, Országh, Báthory, Losonczy. V. Losonczy Antal birtokának konfiskatiója János kir. által, és adományozása Verbőczynek, VI. János kir. visszatérése Lengyelországból, és az elégedetlenség. VlI. Soliman 1529. szept. 3-án ismét elfoglalja Budát, foglyul ejti Perényit és Nádasdyt, oct. 14-én kivonul az országból. VIII. Egervára János király hivei által elfoglaltatik, Seredy Ferdinand kir. kapitánya visszafoglalja. Ferdinand kir. birtok adományozása Syladhi Doctor Péternek.

I. Hevesmegye s közvetlen környékén, néhány havi béke s nyugalom állott be az 1528. év második felében. A közeledő zivatar fellegei azonban Tarnowban egyrészről, másrészről Konstantinápolyban gyülekeztek. János király hivei élénk tevékenységet fejtettek ki itthon. Az ország különféle helyein, különösen, hol az országba hozott idegen katonák megfordultak, azok durva bánásmódja miatt, az elégedetlenség tüze kezdett kitörni. De az országon keresztül csapott testvér-háboru okozta sebek sem találtak gyógyírt, az uralomra jutott párt telhetetlen s fékezhetlen zsarolásai s birtok konfiskátióiban. A hütlenség s felségsértés bünében marasztaltak, Lengyelország határai felé gyülekeztek, hol megtalálták harczkész vezéreiket is. Láttuk fentebb Hevesmegyében, Tamás püspök hivei jutalmaztatását, a konfiskált birtokok adományozásával.

II. De egy kedvező körülmény is fenforgott a féktelen adományozás kihasználására. A mohácsi vész folytán, sok birtok gazda nélkül maradt s esett a fiskus kezébe. Igy az ország egyik legnagyobb birtokosa, a Tisza mentén és felvidéken, a hires Pálóczy Antal zempléni főispán elestével, több megyében fekvő birtoka, egyenes örökös hiányában kinálkozott hálás versenytárgyul, ugy az ellen-királyok mint párthiveik részére. Perényi Péter, a János király által kinevezett erdélyi vajda, Hevesmegyében Debrővára. s járulékos községeinek birtokosa, Ferdinand seregének sikeres előhaladása után, czélszerübbnek látta János királytól Ferdinandhoz átállaní; - s hüsége bizonyságául a koronát Ferdinand megkoronázására Budára hozta; minek dijául, a koronázás után, nyomban megkapta a Pálóczy javakra a donationális levelet Ferdinandtól, melynek egy részét különben is már, minden levél nélkül, még a mult évben; akkor még János király pártfogása mellett erőhatalommal elfoglalta. A Perényi család nem régi birtokos volt Hevesmegyében. Péter atyja Imre; kinek második neje Kanizsay Dorottya volt, - mert Imre fiai Péter és a mohácsi csatában szintén elesett Ferencz, első neje Báthory Borbálától, származtak, - 1518-ban szerezte meg Debrővárát, Debrő; Tófalu, Kaál, Csal falukkal és a gyöngyösi birtokrésszel, akkori urától bélteki Drágffy Jánostól, maga s két fia Péter és Ferencz részére 8000 arany ftért, magszakadásig. 1)

Ez ellen Rozgonyi István tiltakozott ugyan akkor, ki még 1403-ban szerzett jogigény alapján magának követelte Debrővárát; de mag nélkül halván el, a kereset teljesen elaludt. 2)

Perényi Péter, Ferencz testvére után örökös nem maradván, az ugy is terjedelmes Perényi birtokok egyetlen ura, ekként a Pálóczy javakkal gyarapodva, nagy tekintélyre emelkedett, különösen az ellen-királyok előtt. Egyik ugy mint másik, sietett maga részére hóditani; s a nemcsak dics de birtok vágyó főur, felhasználta az alkalmat oda fordulni, hol nagyobb szerzeményekre s biztositékokra nyilik kilátás. Ez utóbbira különösen nagy szüksége volt, mert a Pálóczy javaknak törvényes örökösei jelentkeztek: a Dobó-testvérek, Dobó Ferencz, Domokos és István a későbbi egri hős. Más részről pedig az elhalt Pálóczynak leánya Kata, a szintén Mohácsnál elesett Raskay György zempléni alispán özvegye, igényt támasztott apja némely birtokaira. Perényi az özvegygyel könnyen elbánt. Egyszerüen kiverte Patak és Ujhely várakból, elfoglalta, és Simon Péter tisztjét várnagyul behelyezte. A Pálóczy javakat igénylő Dobó testvérek egyike Ferencz egyezségre lépett az özvegy fiai Raskay Zsigmond, Mihály és Istvánnal 1527-ben, kik közül Zsigmond Hevesmegyében Hort, Adács, Szücsi és Ecséd Pálóczy birtokokat foglalta el. Ez egyezséget, mint érvénytelent később a Dobó testvérek a leleszi convent előtt felbontották. 3)

Ferdinand uralma alá jutván most Hevesmegye, Raskay Zsigmond, ugy testvérei, nem különben az özvegy is, valószinüleg Perényi Péter befolyásával, megfosztattak minden javaiktól, s ezek Nagy Imre, Maghy György, Kenderessy László, Parlaghy László hiveknek adattak. 4) Petervására szintén Pálóczy birtok, Parlaghy Miklós és testvérei Bertalan és Ferencznek adományoztatott 1528. febr l-én. 5) Rövid idő mulva azonban, ismét más kezekbe jöttek e birtokok.

III. Az egri káptalannak is jutott a Pálóczy birtokokból egy rész, Nagy-Iván és Szent-Miklós. 1527. nov. 23-án Esztergomban kelt donationalis levél szerint, e két egész birtokot Pálóczy Antal, mint mondatik; végrendeletileg az egri egyháznak hagyta; ennek alapján Ferdinand király a nevezett birtokokat az egri káptalannak, kanonokjainak s örököseiknek szent János apostol tiszteletére, kinek nevére alapitatott az egri cathedralis, mások jogai épségben hagyásával kegyelmesen adományozza, azon feltétellel, hogy az elhunyt végrendelkező lelki üdvéért hetenként misét szolgálni tartoznak. 6)

IV. Egyéb birtokadományozások s konfiskatiók is történtek akkor Hevesmegyében. Megyebeli nagybirtokosok voltak az Országh-testvérek, Báthory András, a Losonczy testvérek Antal és István, kik az akkori időben szerepeltek.

Országh Mihálynak négy fia, János a váczi püspök, Ferencz, Imre, László, fiu ágon birták Sirokvárát, Sirok; Ugra, Ráczfalu, Zaila, Nagyberek, Roznok, Verpeléth, Tar, Terebes, Sámsonháza birtokokat, Pásztó egy részével, melyekre még 1522-ben egyezség történt Kompolthi János Zsigmond és Ferencz fiaival, hogy esetleges fiörökös hiányában, az egyezségben foglalt birtokok, egyik vagy másik félre szálljanak. Ezen czélból egyesitett birtokok voltak: Sirok, Tar, Nána, Oroszlánykő várak, Domoszló, Markaz, Detk, Visonta, Ugra, Zaránk, Eörs, Peel, Roff, Kőtelek, Körü, Gyenda, Karácsond, Györk, Visznek, Kőkut, Athkár, Szakálos, Mosó-Halom, Szent-Jakab, Heves, Fegyvernek, Ványa, Jobbágy, Sirokallya, Nagyberek, Ráczfalu, Zajla, Roznok, Verpeléth. 7)

A kompolthi testvérek örökös nélkül halván el, az Országh-család ezen egyezség szerint üjabb vagyonokkal gyarapodott.

Az ellenkirályok első évében, az Országh testvérek a végzetes helyzettel szintén összeütközésbe jöttek. Országh János váczi püspök, mint tudjuk, jelen volt János király megkoronázásánál, a többi testvérek is meghódoltak Szalpolyainak. Ezért Ferdinand király 1529. nov. 27-én Imre és János több nyitramegyei birtokát confiskálta s Hencz Máté hivének adományozta. 8) Majd fordulván a sors kereke, János püspök meghódolt Ferdinandnak; Országh Imre pedig főajtónállóvá neveztetett ki.

Báthory András Poroszló, Gyöngyös részbirtokok, Bene, Halász egész birtokok ura, 9) előbb Jánospárti, a székesfehérvári koronázás, után szathmári főispánnyá neveztetett ki; később meghódolt Ferdinand királynak, megjelenve a koronázáson is, tárnokmesterré neveztetett ki.

V. A Losonczy-testvérek Antal és István közül Antal, már kezdetben ellenese volt Szapolyainak, csatlakozott mindjárt a Pozsonyban gyülekező Ferdinand-párthoz. Mint ilyen vonta magára János király haragját, ugyhogy 1527. aug. 31-én Mohin táborozva, Abád, Tomaj, Bánhalma hevesmegyei birtokát konfiskálta s Kenderessy Mihály hivének adományozta. 10) Tarnowban időzése alatt pedig, 1528 év juníus 15-én kelt adományozó levelével, Gyöngyös és Rimaszombat rész, - Lythwa és Vysk honti, Ecseg nógrádi egész birtokait, 11) Verbőczy Istvánnak és Imre fiának adományozta. Az adományozás ez idő szerint csak papiroson volt ugyan, de az későbben még is érvényre emelkedett. Verbőczy, János király visszatérése s Hevesmegye meghódolása után, tényleg is birtokba vette a gyöngyösi részbirtokot; kitünik azon szerződésből, melyet 1533. évben szent Ambruzs püspök napján Csaby Istvánnal, az egri püspökség akkori kormányzójával és várnagyával kötött: mely szerint Verbőczy István, Konstantinápolyba utazandó, 600 ft kölcsönt vett nevezettől, s ennek fejében Gyöngyös részbirtokát zálogba adja; vagyha azt Csaby birtokban nem tarthatná, felhatalmazza, hogy nógrádmegyei Theryen (terenyei) birtokát foglalja el. 12)

VI. Az 1528-ik év Hevesmegye felett, Ferdinand király hatalmi körében, minden nagyobb zavar nélkül vonult el. Az 1529. év tavasza azonban megváltoztatott és felforgatott mindent.

Még 1528. év október hó végén indult el János király tarnowi számüzetési helyéről; a telet Homonnay Ferencz bródi birtokán tölté. 1529. febr. 14. már Lippán volt, környezve a minden oldalról oda menő elégedetlenekkel: honnan küldé felhivását az országhoz, hüségre s meghódolásra intve a rendeket.

Már az 1528. év végén mutatkoztak az elégedetlenség jelei minden oldalról. János király egyik vezére Athinay Deák Simon, növekedő hadával majdnem akadály nélkül vonult Kassa alá; sept. 25-én Sárospataknál szétszórta Seredy Gáspár, Révay István és Laskano Tamás csapatát, a mi a fejetlenséget és a zavart Ferdinand hivei között rnég inkább fokozta. Hozzá, a királyi kincstár üres volt; a megyei segélypénz a viszonyok folytán bevehetetlenné vált, a katonák fizetést nem kaptak; s mert élniök kellett, a német katona csak ugy mint a magyar, ott vette az élelmet, a hol találta, zsarolva s az erőszak minden nemét felhasználva. Hogy mily állapotok uralkodtak, elég az akkori kormányszéknek, Ferdinand királyhoz, 1529. jan. 28-án kelt felterjesztésére utalni. "Felséged hadai roppant kárba és elszenvedhetlen nyomoruságba ejtik Felséged alattvalóit; az eleségen tul, még pénzétől vagyona és öltönyétől is megfosztják a jobbágyot, meztelenül hagyják; a hadak gyalázatos fajtalanságait most emliteni sem akarjuk. Az ellenség se bánhatnék gonoszabbul a néppel. Az általunk felajánlott huszezer frtnak nagyobb részét már lefizettük, de ők a pénz felvétele után is garázdálkodnak. Ha igy folytatják, nemhogy hüségre hozhatnák a lázadókat; még a hiveket is lázadásra kényszeritik." 13)

1529. febr. 10-én Tamás egri püspök, Budáról nem, kevésbé leverőleg ir a helyzetről Ferdinandnak. Tudósitja, hogy János e napokban Váradra ment, hogy Katzianer János hadával most kelt át Poroszlónál a Tiszán, s Várad felé tart; a pénzhiány azonban olyan, hogy lovasait sem képes fizetni, s ha Katzianer reménylett győzelemre nem vezet, nagyobb szomoruságok fognak érni, mint valaha.

VII. Soliman e közben bevonult az országba, aug. 18-án ütött tábort Mohács alatt, hol megjelent János király is. Ferdinand megkisérlé ugyan adófizetés felajánlásával visszavonulásra és békekötésre birni a sultánt, de sikerre nem juthatott. Sept. 3-án már Budán volt Soliman, hol Nádasdy Tamás várnagy foglyul esett. Útközben elfogatott Perényi Péter is a koronával együtt. Mindketten János király kezébe adattak, kikkel a király ismét kibékült, s Perényit előbbi méltóságában visszahelyezte. Nádasdyt később kincstartójává nevezte ki. Majd Esztergom is meghódolt a törökök előtt, Varlay érsekkel élén; kik Bécs sikertelen ostroma után okt. 14-én teljesen visszavonultak az országból.

VIII. 1529. év tavaszán, János királynak a felvidéken győzedelrneskedő serege gyorsan nyomult lefelé, s minden küzdelem nélkül került Egervára ismét Szapolyaiék hatalmába. Szalaházy Tamás püspök minden erőfeszitése hasztalan volt, kivált midőn Buda a törökök által elfoglalva, János királynak átadatott, Ferdinand pártfelei részint elvonultak, részint meghódoltak Hevesmegyében is. Egervárába várnagyúl Karthaly András neveztetett ki. A törökök elvonulása után azonban ujabb német csapatok küldettek az országba, s ezzel ismét erőre kaptak Ferdinand párthivei. A felvidéken Kassa körül különösen Seredy Gáspár vitézkedett, Bebek Ferencz és Herberstein Rupert kapitányokkal: Seredy 1529. november hó közepén Eger alá: vonult, hirtelen megtámadta a várat, bevette s elfoglalta azt. Karthaly foglyul esett. 14) A nem reménylett győzelem nagy örömet okozott ugy Tarnás püspök, mint az akkor Linczben időző királynál, a ki megemlékezve egyik hive Syladhi Doctor Péternek a mult évben, Eger Szarvaskő és Dédes várak visszaszerzése körül tett fényes vitézkedéséről, ez év nov. hó 30-án kelt donatiójával, megfosztván Parlaghy Miklóst, ki János királynak csak az imént meghódolt, Pétervásárától, melyet mult év febr. 1-én adományozott neki, Tornai Jakabot Kövesd részbirtokától, Scapi Györgyöt. Ezen zempléni birtokától, Liptay Lászlót borsod heves hont nógrádi birtokaitól,15) és Kürthy Jakab nánai várnagyot: ezekből 80 jobbágygyal és Budán Szabó Péter polgár házával megajándékozta.

A konfiskált birtokok többi részét a kir. kamara hasznára rendelte. 16)

Egervára visszavétele nem hagyta nyugodni a már akkor Budán időző János királyt. Seredy Gáspár pedig nagy reményeket kötött diadalához. Decz. 10-én Egerből 17) nagy önérzettel tudósitja erről Herberstein főkapitányt, irván következőket: "János török és lengyel katonákkal Rákoson táboroz, az egri vár vivására készül; de azt nem tanácsolja, mert az most kitünő erősség. Karthaly Andrástól foglalta eI, a. ki itt fogva is van. Egyébiránt a lengyel hadak már szökni készülnek, csak a Tiszán átkelni tudnának. Ha Herberstein a kivánt erősitést elküldhetné, Jánost minden fészkéböl kiszoritani lehetne."

---

1) DL. 23034

2) DL. 23051 20877.

3) NRA. es. 803. 34. sz.

4) Orsz. lev. Limbus I. cs.

5) U. o.

6) U. o.

7) Orsz. lev. DL. 8928.

8) Károlyi család ltára 8. k. 179. l.

9) NRA. fasc. 302. n. 5.

10) Károlyi csal. ltár 3. k. 167. l.

11) Lásd Okmánytárban 3. sz. a.

12) NRA. fasc. 870. n, 28.

13) Szalay IV. k. 84. l.

14) Tört. tár. I 883. évi foly. 303. l.

15) Ezen birtokok egyréaze később a 80-as években mint látni fogjuk-a Mocsáry csaIád kezéhez jutott.

16) Okmánytárban 2-ik sz. a.

17) Történelmi tár 1883. év foly. 303. l.