Kőzetek, ásványok, ásványosztályok

A Föld szilárd kérgét alkotó – emiatt a természetben óriási tömegben jelenlévő – kőzetek építőelemei a természetes úton képződött, határozott kémiai összetételű és általában kristályszerkezettel jellemezhető anyagok, az ásványok.

A Kárpátok hegyláncait, a Kárpát-medence hegységeit és kiterjedt alföldjeit alkotó kőzeteket különböző ásványok építik fel. Az egyes kőzetfajtákat alkotó ásványok száma rendkívül változó. A márvány pl. egyetlen ásvány, a kalcit igen apró kristályaiból áll, a mészkövet is általában csak néhány ásvány alkotja. Valamennyivel több ásványból áll az andezit és a gránit, a fémek kinyerésére alkalmas kőzetek egyes fajtáit, az érceket viszont akár 30-40 féle ásvány is felépítheti.

A Kárpát-övezet ásványokban leggazdagabb területei tehát általában éppen az ércesedésekhez kötődnek. A kristálykémiai alapon történő rendszerezés 9 ásványosztályba (1. terméselemek; 2. szulfidok; 3. halogenidek; 4. oxidok és hidroxidok; 5. nitrátok, karbonátok és borátok; 6. szulfátok, kromátok, molibdátok és volframátok; 7. foszfátok, arzenátok és vanadátok; 8. szilikátok; 9. szerves vegyületek) sorolja az ásványokat.

A Kárpát-övezetben e 9 osztály kb. 900 ásványfaját, a Földön ismert összes (kb. 4000 féle) ásvány közel egynegyedét találták meg. Közülük több mint 50-et itt fedeztek fel. Ezek az ásványok nevüket általában lelőhelyükről, felfedezőikről vagy jellegzetes tulajdonságaik alapján kapták.