Állattenyésztő szervezetek

Az állattenyésztő szervezetek nagy része már a 19. században kialakult. Szerepük abban áll, hogy állatfajonként és fajtánként egységes módszerekkel vizsgálják a nő- és hímivarú tenyészállatok fontos termelési és küllemi, főként a szervezeti szilárdságukkal kapcsolatos tulajdonságait és szervezik a tenyésztői munkát.

Az első tenyésztői szervezet alapítója gróf Széchenyi István volt, aki az angliai tapasztalata alapján 1830-ban megalakította az Állattenyésztő Társaságot. Ennek célja a lóversenyzés fejlesztése, állatkiállítások és árverések tartása, lóversenyek tartása, országos méneskönyv (törzskönyv) vezetése és minden gazdasági tenyészállatra kiterjedő nemesítő munka. Széchenyi az általa tervezett munkát elkezdte, de kezdeményezésével az Állattenyésztők Társaságát 1935-ben átalakították Gazdasági Egyesületté. Később Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) néven a földbirtokosok érdekvédelmi és igen széles körű munkát végző szakmai szervezete volt 1944-ig.

1896-ban Ujhelyi Imre, az Óvári Gazdasági Akadémia tanára és igazgatója külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatai alapján megalakította a Mosonmagyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesületet és a megye 27 községében virágzó tejszövetkezetet hozott létre. Tejelési versenyeket szervezett az általa betanított ún. fejőbiztosokkal végzett próbafejések alapján. Ujhelyi ezzel a munkájával kedvező irányban változtatta meg a Moson vármegyei kisüzemek gazdálkodását. Munkája Európa-szerte ismertté vált és követésre talált.

Az OMGE szervezte 1858–1943 között az állattenyésztő szervezetek jelentősebb hányadát, akik utakat szerveztek a külhoni állattenyésztő szervezetek tanulmányozására. Ezek hatására alakult meg 1910-ben társadalmi kezdeményezéssel a Károlyházai Szarvasmarha Ellenőrző Egyesület, majd 18 vármegyében, főként a Gazdasági Egyesületek szakosztályaként a Tejellenőrző Egyesület.

Az OMGE keretében 1884-ben megalapították az Országos Törzskönyvező Bizottságot (OTB), amely a Földművelésügyi Minisztériummal (FM) együtt 1948. december 31-éig az összes állattenyésztő szervezet szakmai irányításával foglalkozott. 1949. január 1-jétől napjainkig a szervezetek az FM és az általa megbízott Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet felügyeletével működnek.

Az OMGE szervezésével alakult meg 1891-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár intézménye, amely hatással van a mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlődésére.

Az Országos Törzskönyvező Bizottság évenként szervezett országos tejelési és tenyésztési díjazást. Ezek ösztönzést adtak a legértékesebb egyedek kiválasztására. Megszervezte az országos fajta- és tejelő {IV-716.} elit és az arany törzskönyv vezetését, amelybe a szarvasmarhák kimagasló termelésű és küllemű egyedei kerülhettek. A kistenyésztők oktatására előadásokat és tanfolyamokat szerveztek.

A tenyésztői szervezeteket 1949-ben feloszlatták. Az ellenőrzési munkát a megyei és járási mezőgazdasági igazgatóságok állattenyésztési állomásai végezték.

1955–1963 között országos és megyei törzskönyvezési felügyelőségek működtek.

1964-ben az országos és a megyei törzskönyvezési felügyelőségeket Országos és Megyei Állattenyésztési Felügyelőségekké szervezték. A felügyelőségeket állami feladatokkal bízták meg: mesterséges termékenyítő állomások, apaállatok ellátása és felügyelete, a gazdasági tenyészállatokra kiterjedő tenyésztési, termelés-ellenőrzési és törzskönyvezési munka, törzstenyésztés, utódellenőrzési munka szervezése. Általában az FM irányelvei szerint végezték az állattenyésztés irányítását.

1978-ban a szarvasmarha-tenyésztésben a termelési adatok feldolgozására számítástechnikai központ létesült.

1982-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) az országos és a megyei állattenyésztési felügyelőségek működését megszüntette. Laboratóriumai, számítógép-központja és a lótenyésztési felügyelősége megszűntek és az 1983–1993 között fennálló Állattenyésztő Vállalatok hatáskörébe kerültek a feladatok. Ezzel az intézkedéssel megszűnt az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség kitűnően szervezett munkája és felbomlott a jól kialakult állattenyésztési irányítás.

1987–1989-ben a MÉM többször foglalkozott az állattenyésztő vállalatok vakvágányra jutott ügyeivel, végül 1987-ben a vállalatot felszámolták. 1989-ben újrakezdődött a társadalmi úton szervezett egyesületek és szövetségek megalakítása.

A MÉM alapította 1992-ben az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-t Gödöllőn. Ez a szervezet korszerű, világszínvonalú módszerekkel végzi a termelés-ellenőrzés alatt álló tehenek tej-, tejzsír, tejfehérje és a tej szomatikus sejtszám-vizsgálatát, és az önként csatlakozó kistenyésztőknél is folytatnak termelés-ellenőrzést. A Magyar Állattenyésztők Lapjában és más kiadványban közlik vizsgálataik eredményeit.

1989–1998-ban sorra alakultak az összes gazdasági állatfajt külön-külön felölelő tenyésztő egyesületek, szövetségek és a legfontosabb feladatokat is átfogó Magyar Állattenyésztők Szövetsége. Munkájukat az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet felügyeletével az 1993. évi CXIV. állattenyésztési törvény és az FM 30/1994. (VI.28.) rendelete alapján végzik.