A Magyar Televízió története


FEJEZETEK

A magyar televíziózás kísérleti korszaka

A televíziós adások megindulása hazánkban – annak ellenére, hogy a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében számos magyar tudós, pl. Mihály Dénes, Barta István, Czukor Károly, Terebesi Pál, Okolicsányi Ferenc, Nemes Tihamér is jelentőset alkotott – évtizedeket késett, hiszen Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés. Az Egyesült Államokban még a II. vh. sem szakította meg a gyors ütemű fejlődést.

1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. December 16-án elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról – egyelőre állóképekkel. Az Orion gyár hozzálátott egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészülék kifejlesztéséhez. 1954. január 20-án a Széchenyi-hegyen üzembe helyezték a 100 wattos, kísérleti adóberendezést. A Posta Váci utcai irodaházában ekkor már mozgóképet lehetett látni az Erdei sportverseny c. rajzfilmet és jeleneteket a Mágnás Miska c. filmvígjátékból. A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. Szeptemberben a Mezőgazdasági Vásáron és a Corvin (akkori nevén Budapest) Nagyáruházban már a közönségnek is bemutatkozott a televízió: az első hazai felvételt László Endre és Szécsi Ferenc rendezők készítették. 1955 februárjára megépült a Széchenyi-hegyen az első, 60 m-es antennatorony. Áprilisban a Szabadság téri Tőzsdepalotából kiköltözött a Lenin-intézet, egyik szárnyába fokozatosan betelepült a Televízió, s a stúdiók kialakítása is megkezdődött. Augusztusban az Orion gyárban megszületett az AT 501 típusú készülék prototípusa. 1956. május 1-jén már 1 kW teljesítménnyel működött a 40 km-es körzetben vehető kísérleti adó, amelynek antennatornya 70 m magas volt. A Posta Kísérleti Intézetben három felvevőkamerát készítettek a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével. Ugyanitt készült a mikrohullámú állomás adó-vevő antennája, a különleges kiképzésű parabolatükör és a keverőasztal is. Júliusban a Lenin körúti RAVILL-boltban kilenc nap alatt 150 tévékészüléket adtak el 5500 Ft/db áron. Ekkor már mintegy 600 készüléktulajdonos volt az országban. E kedvező előjelek nyomán az első évben 5000 vevőkészülék eladását tervezték. A Rádióújság augusztustól közölte a heti két kísérleti adás programját.

A Magyar Televízió rövid története az adás megindulásától 1974-ig

1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

A Magyar Televízió első monoszkópja

A Magyar Televízió első monoszkópja

Közvetítőkocsi az ötvenes években

Közvetítőkocsi az ötvenes években

Áprilisban a Népstadionból Szepesi György közvetítette a húsvéti labdarúgó tornát. A Hősök teréről sugárzott május 1-jei adást már a közönség is láthatta. Május 9-én volt az első „zárthelyi” közvetítés: a Párizsi Jégrevű műsora a Fővárosi Nagycirkuszból.

Működésbe lépett a 94 m magas, 11 emeletes szabadság-hegyi tévéállomás. Ettől kezdve már a hét három napján adtak műsort, a filmek mellett állandósultak a sport- és színházi közvetítések is. Az első két színházi közvetítés: május 21-én Erkel Ferenc–Katona József Bánk bánja az Állami Operaházból, illetve {III-460.} G. B. Shaw: Warenné mestersége c. színműve a Katona József Színházból. Július 11-én állt először a kamera elé Tamási Eszter – Illyés Gyula meséjével –, 25-én pedig az új bemondónő, Takács Marika.

Tamási Eszter, bemondó

Tamási Eszter, bemondó

Takács Mari, bemondó

Takács Mari, bemondó

Augusztus 18-án kormányrendelettel a Magyar Rádió nevét Magyar Rádió és Televízióra (MTV) változtatták. Szeptemberben indult a Művészet c. magazinműsor, Várkonyi Zoltán vezetésével; a beszélgetések és interjúk mellett különböző verses, zenés, dramatikus illusztrációkat is beleszőttek.

December 19-én került a közönség elé az MTV első stúdiójátéka: Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél c. operettje a Makarenko utcai filmműteremből. December 31-én az első élő szilveszteri kabarét Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán rendezte (konferált: Gádor Béla és Kellér Dezső). 1958 február végén indult a Telesport (szerkesztő: Radnai János). Március 1-jétől bevezették a havi 50 Ft kötelező előfizetési díjat. Március 21-én láthatták a nézők az MTV első önálló művészi produkcióját, Dobozy Imre: Tanya a viharban c. rádiójátékának tévéváltozatát (rend.: Katkics Ilona). Ekkortájt született az MTV hőskorának egyik legsikeresebb bemutatója is, a Gábor Andor művéből tévére alkalmazott Vacsora a Hotel Germániában (rend.: Mihályfi Imre).

Májusban magyar javaslatra megalapították az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet, amelynek résztvevői: Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK. A tv-előfizetők száma ekkor 7190. Augusztusban lépett először a kamera elé Vitray Tamás riporter és műsorvezető, majd szeptemberben az első férfi bemondó, Varga József. Novemberre elkészült a 240 négyzetméteres nagystúdió. A heti adásidőt 20 órára emelték.

Vitray Tamás a Csak ülök és mesélek c. műsorában

Vitray Tamás a Csak ülök és mesélek c. műsorában

Varga József, bemondó

Varga József, bemondó

A székesfehérvári VT (Videoton) gyár megkezdte a tévékészülékek gyártását. Év végén már lehetségessé vált a műsorok ún. telerecording rögzítése is. A Misinatetőn elhelyezett adó révén 1959-től Pécsen és környékén is lehetett venni az adásokat. Megkezdte működését az Avasra telepített miskolci reléállomás és a soproni közvetítőadó is. Májustól két új készüléktípust árusítottak: az Orion AT 403-as és a VT Munkácsy szériáját. Szeptemberben működésbe lépett az első képrögzítő berendezés. 1959-ben már 12 eredeti tévéjátékot és 120 filmet láthatott a 34 395 előfizető. 1959-ben a davosi Európa-bajnokság közvetítésével egy csapásra kedvenc sportággá vált a műkorcsolyázás. Ez év novemberében tíz ország vette át a Népstadionból a Magyarország–NSZK labdarúgó-mérkőzés közvetítését.

1960-ban heti ötre emelték az adásnapok számát, az adás hétfőnként és péntekenként szünetelt. Február 20-án fölavatták a 218 m magas szentesi adót. Az előfizetők száma június 30-án: 78 681. Az első félévi műsorstatisztika: 38 színházi és operaelőadás, 8 tévéjáték, 92 játékfilm. Az összes műsoridő: 672 óra. Nyáron élőben közvetítették a római olimpia eseményeit. Augusztus 20-án megkezdte próbaadását a 64 m magas kékesi adótorony. Ugyanezen a napon három ország is átvette a Vidám Magyarország c. tévéesztrádot, az első play back-módszerrel készült műsort. A VT gyár bemutatta Tavasz típusú készülékét.

1962 áprilisában működésbe lépett a TV saját szinkronstúdiója. Augusztus 20-án megkezdte próbaadásait a kabhegyi adó. Októbertől hetente kétszer délelőtt is volt adás – az előző esti bemutatók ismétléseiből. Eközben az Orion gyárban elkészült a 400 000. tévékészülék, ebből 53 ezret exportáltak. 1962 hozta az addigi legnagyobb műszaki teljesítményt, a chilei labdarúgó világbajnokság közvetítését. Az 1964. évi tokiói olimpia képei részben repülőgépen (a Tokió–{III-461.} Alaszka–Északi-sark–Hamburg útvonalon), részben – most először – a Telstar műhold révén jutottak el az immár 2 millió 700 ezer magyar nézőhöz. Az MRT Közvélemény-kutató Osztályának felmérése szerint minden családi készülékre három-öt néző jutott – a vendégeket nem számítva.

1965-ben egy falusi közvélemény-kutatás kiderítette, hogy a parasztság legkedvesebb kulturális tevékenysége a tévézés (46%), az olvasás (25%) és a rádióhallgatás (10%). A tévéműsor még parlamenti vita tárgya is volt: Mocsár Gábor–Szőnyi G. Sándor Pirostövű nád c. darabja miatt interpelláció hangzott el.

1966-ban 23 budapesti és 20 vidéki színházi előadást, 25 tévéjátékot, illetve -filmet és 5 zenés játékot mutattak be. A lejátszott játék- és rövidfilmek száma 164, a képzőművészeti adások 2600 percet tettek ki. 1967-ben ünnepelték az egymilliomodik előfizetőt, az Ikladon élő özv. Raffai Jánosnét. A televíziózás fejlődését jelzi, hogy immár színesben készült Bartók: A csodálatos mandarin c. balettjének felvétele, és hogy az Orion gyár bemutatta új színes készülékét, a Coloriont. Hatására pedig jellemző, hogy TV Könyvesbolt nyílt a budapesti Kossuth Lajos utcában. Július 25-én, a tévé-világnapon közép-európai idő szerint este 8 órakor a világ csaknem valamennyi készülékének képernyőjén ugyanaz a kép jelent meg; az öt földrész 18 országának 60 helyszínére kiterjedő körkapcsolás címe: A mi világunk; a magyar adás szerkesztője Rockenbauer Pál, rendezője Kende Márta, két riportere Vitray Tamás és Herskovits Pál volt.

1967-ben a Népstadionban megrendezett magyar–szovjet labdarúgó-mérkőzésen dolgoztak először kézikamerával, amelynek súlya ekkor még 17 kg volt. 1968-ban már a hét hat napján volt adás. A Ki mit tud? adásaiban alkalmazták először a drót nélküli, URH adóként működő mikrofont, a mikroportot, amely zárt térben 100–200, szabadban 300–400 m-es körzetben volt használható. A műsorpolitikában lassú minőségi változást eredményezett, hogy a minisztertanács Pécsi Ferencet nevezte ki a TV vezetőjévé. 1968-ban a mexikói olimpiáról már 48 órányi közvetítést láthattak a magyar nézők. 1969. január 1-jén Szecskő Tamás vezetésével megalakult az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja, hogy az alkotók fölmérhessék a közönség véleményét, rétegződését; vizsgálták például a szilveszteri kabaré fogadtatását.

Forgatás kézikamerával

Forgatás kézikamerával

Lukács Loránd operatőr egy pesti háztetőn

Lukács Loránd operatőr egy pesti háztetőn

1969. április 5-én sugározták az első színes adást, amelynek rendezője Horváth Ádám volt. A kiszolgáló apparátus azonban szűkös körülmények között dolgozott, a produkciók jó része a filmgyári műtermekben készült. A reklámokat készítő, s a közönségkapcsolatokat erősítő Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda az új gazdasági mechanizmus szellemében kiterjesztette tevékenységét. Felmérések szerint a legnépszerűbb műsorokat ekkor már 3–3,5 millió állampolgár nézte. 1970-ben volt látható az első színes helyszíni adás, az április 4-i díszszemle. Az előfizetők száma augusztusra elérte az 1 millió 700 ezret. Átlagosan tehát minden második családnak volt már tévéje. Ezentúl háztartásonként csak egy készülék után kellett előfizetési díjat fizetni.

1971-ben – heti két-három alkalommal – megkezdődtek a 2. műsor kísérleti adásai, részben már színes programokkal. 300 játék-, kisjáték- és dokumentumfilm szerepelt az ezévi műsorfolyamban. A politikai műsorok 26,5, az irodalom 6,1, a komolyzene 4,5, a zenés szórakoztató műsorok 5,2, a prózai könnyű szórakoztató műsorok 4,8, a vegyes szórakoztató műsorok 5,3, a sportközvetítések 14,1, a játékfilmek 14,8, az ismeretterjesztés 14,4, az Iskolatelevízió 1,8, a gyermek-, báb- és meseműsorok {III-462.} 1,4, az úttörő szórakoztató műsorok 1,1%-nyi műsoridőt töltöttek ki. Az előfizetők száma december 31-én: 1 942 647, az eladott készülékeké 247 ezer.

1971-től nyaranta Veszprémben megrendezték a tévések találkozóját, ahol szakmai zsűri és közönség előtt levetítették az előző év kimelkedőnek ítélt produkcióit, valamint szakmai tanácskozásokat, közönségtalálkozókat is tartottak. Az országosan sugárzott műsorban, a Telecsetepatéban is szembesültek a műsorkészítők a nézők véleményével.

A Veszprémi Tévé Találkozó helyszíne

A Veszprémi Tévé Találkozó helyszíne

A Magyar Televízió színes közvetítőkocsija

A Magyar Televízió színes közvetítőkocsija

1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott új színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították. Az innen közvetített első műsor a szilveszteri gálaest volt Gina Lollobrigida, a Kessler- nővérek és Svéd Sándor fellépésével. A „legnézettebb” hazai készítésű műsorok: a Ki mit tud? (88%), a Bors c. filmsorozat (82–84%), a Híradó (71,4%) és A Hét (49,2%). Nagy jelentőségű műszaki lépés volt a lassító-visszajátszó berendezés üzembe állítása, amellyel ezentúl a közvetített esemény utolsó 30 másodperce ismételhetővé vált. Ekkortól már állandó jelleggel sugárzott – heti négy napon át – a 2. program. Az első évben 150 filmet tűztek műsorra. 100 háztartásra vetítve már 66 készülék működött az országban.

Az önálló Magyar Televízió története 1990-ig

1974-ben különvált a Magyar Rádió és az Magyar Televízió (MTV). Az MTV elnöke Nagy Richárd, helyettese Megyeri Károly, közművelődési igazgatója Sándor György, művészeti igazgatója Szinetár Miklós lett. Tovább javította a vételi lehetőségeket, hogy 1974–1975-ben Tokajban, Nagykanizsán és Zalaegerszegen új adótornyokat helyeztek üzembe. 1974-ben áttörés történt a sportközvetítésekben: idehaza is látható volt a Cassius Clay (Muhammad Ali)–John Frazier nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnoki döntő. 1975-től naponta jelentkezett a tévétorna, Idősebbek is elkezdhetik címmel. 1976-ban megkezdte munkáját a szegedi és a pécsi körzeti tévéstúdió. A vidéki városokban már több a bejelentett televízió-, mint a rádiókészülék. A színes tévék forgalma egy év alatt megháromszorozódott. Az év során 58 országgal létesült tévékapcsolat, és 150 magyar forgatócsoport járta a világot.

Juhász Árpád a Delta c. műsorban

Juhász Árpád a Delta c. műsorban

Az 1977. évi távközlési világértekezleten hazánk öt műholdas tévécsatornát kapott. Ez évtől már rendszeresen délután fél 5-kor kezdődött az adás. Nagymaroson, Tamásiban, Körmenden és Lentiben új átjátszó adók kezdték meg működésüket. A Color Star készülék 1977-ben 20 300, a Munkácsy 26 ezer forintba került. Az év során 460 ezer fekete-fehér vevőkészüléket gyártottak, 36%-uk exportra került. Az 1978-as felmérések szerint a Delta (Várhelyi Tamás szerkesztésében) 66, a Jogi esetek (Petrik Ferenc) 81%-os nézettséget ért el. 1977-ben kapott helyet a műsorban az első Forma–I-es közvetítés Monacóból. 1980-tól az újonnan berendezett III. stúdióból már színesben jelentkezett a Híradó és A Hét valamennyi adása (az utóbbi új vezetője: Hajdú János). Az adásidő 1980-ban elérte a 4300 – vagyis a heti 83 – órát. Az előfizetők száma 2 765 000. Az 1. műsor az ország területének kb. 94, a 2. adás kb. 70%-án volt vehető. A két műsort 16 nagyadó és 47 átjátszó adó továbbította. A színes műsorok aránya 57%. Az adásidő 74%-ában hazai, 26%-ában külföldi és filmprogramokat sugároztak. A politikai és tájékoztató műsorok aránya 26, a szórakoztató adásoké 51, az ifjúsági-, gyermek- és oktató műsoroké 11, a sporté 10, a reklámé 2%.

Év Az előfizetők száma
(1000 fő)
Az eladott készülékek száma
1000 db
A színes készülékek száma
1000 db
1958 16 nincs adat
1960 104 53,1
1961 205 n. a.
1962 325 n. a.
1964 600 n. a.
1965 831 155,9
1970 1769 233,0
1973 2200 n. a.
1975 2390 239,4 3,3
1976 2477 n. a. n. a.
1980 2766 316,3 47,6
1981 2806 323,9 67,9
1982 2838 301,8 73,7
1983 2864 286,8 90,0
1984 2895 296,8 112,3
1985 2911 319,2 154,7
1986 2930 397,6 236,5
1987 2958 487,0 335,0

1981-ben a Kékestetőn felavatták az új adóállomást, ugyanekkor új műsorszerkezet lépett életbe: a délután a dolgozóké, {III-463.} a 10–12 óra közötti sáv a háziasszonyoké, a 16.30–19 óra közötti időszak a koránkelőké és nyugdíjasoké, s 21.30 után kerültek sorra az intellektuálisabb rétegműsorok. Ekkor már folytak a teletext próbaadásai, s a gyárak is fejlesztették a képújságdekóderrel ellátott készüléktípusokat. A nézők a Horizont moziban és a Fővárosi Művelődési Ház tévéklubjában is láthatták és megvitathatták az alkotókkal az új, illetve az izgalmakat keltő műsorokat.

A Képújság szerkesztése

A Képújság szerkesztése

1981-ben számos magazinműsor indult: Ablak, Autó-motorsport, Cimbora, Életet az {III-464.} éveknek, Fókusz (tudományos híradó), Kalendárium (ismeretterjesztő műsor), Pulzus (könnyűzenei körkép), Parabola (külhoni fonákságok Árkus József műsorvezetésével), Panoráma (jelenségek a világpolitikában), Sakk-matt, Természetbarát, Tízen Túliak Társasága, Hatvanhat. 1982-ben 21 ország 44 műsorunkat vette meg, a legtöbbet – 10-et – Ausztrália. Az MTI szerkesztésében létrejött a Képújság (témái: bel- és külpolitika, világgazdaság, sport, közhasznú információk, programajánlatok, műsorismertetés).

1983-ban Kornidesz Mihályt nevezték ki az MTV elnökévé. 1984-ben megszülettek az első regionális adások: Pécsett hétfőnként már rendszeresen sugárzott a városi televízió. Kábeltévés kísérleti adás indult Székesfehérvárott is. A Rádió- és Televízióújság ez év végén 1 394 000 példányban jelent meg, előfizetőinek száma: 811 203.

Az Ablak c. műsor közvetítése

Az Ablak c. műsor közvetítése

A TV Híradó közvetítése (1980-as évek)

A TV Híradó közvetítése (1980-as évek)

1985 elején áramtakarékossági okokból korlátozni kellett az adásidőt. Az esti műsor – átmenetileg – csak 22 óráig tarthatott, a délelőtti sugárzás – az Iskolatelevízió kivételével – elmaradt. Az 1984-ben bemutatott műsorok 43%-a új, saját gyártású, 26%-a vásárlásból származott, 31% pedig ismétlés volt. Az összes adásidő 43%-át a filmek foglalták le. Ez az utolsó év, amikor az MTV még önfenntartó volt. Az előfizetőknek ez idő szerint 15 fillérjébe került egy órányi műsor. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont felmérése szerint Szabó István hat filmből álló szerzői sorozatát összesen 17 millióan látták; a legtöbb – 3 millió – néző az Apa c. filmre kapcsolta be készülékét.

Ekkor már 170 000 háztartásba jutott el kábelen a tévé- és rádióadás. 1985-ben készült először képes összefoglaló a labdarúgó NB I heti fordulójának valamennyi mérkőzéséről.

1986-ban újabb személyi változások történtek; az intézmény új általános elnökhelyettese Gerencsér Ferenc, két elnökhelyettese dr. Murai György és Nemes Péter lett. Rohamosan terjedt a video: kb. 100 ezer képmagnó működött a családi otthonokban és kb. 10 ezer az intézményekben, iskolákban. 1986-ban a heti műsoridő átlagosan 68 óra az 1., és 32 óra a 2. programon. Az első Magyarországon rendezett Formula-1 autóversenynek világszerte kb. 1 milliárd nézője volt.

A heti műsoridő alakulása (átlagosan, óra):

1960 22
1965 40
1970 51
1975 67
1980 87
1981 88
1982 89
1983 91
1984 95
1985 95
1986 103
1987 101

1987-ben Kornidesz Mihályt felmentették, és Bereczky Gyulát nevezték ki az MTV elnökévé. Bereczky egyik első intézkedéseként elnöki rendeletben tiltotta meg a tévé alkalmazottainak a képernyőn való dohányzást, ami csak a művészeti alkotásokban, dramaturgiai okokból volt megengedett. Az előfizetők száma átlépte a 3 milliót. A televízió hatása a könyvforgalomra: Isaura regénye a tévésorozat után 274 ezer példányban, a Sogun-kötet 111 000, a BBC Shakespeare-ciklusához illeszkedő zsebkönyvsorozat 24–40 ezer példányban kelt el. Megalakult az MTV művészeti tanácsa; tagjai: Bereczky Loránd művészettörténész, Boldizsár Iván író, Czine Mihály irodalomtörténész, Glatz Ferenc történész, Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének {III-465.} igazgatója, Kállai Ferenc színművész, Petrovics Emil zeneszerző és Szabó István filmrendező.

A műszakiak érdeme, hogy elkezdődött a digitális televíziózás fejlesztése – egyelőre csak a stúdiókban. 1988. január 1-jétől a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem kellett előfizetési díjat leróniuk. Ez időtől kezdve külföldi származású árucikkeket is lehetett reklámozni. A szegedi körzeti stúdió havi 50 perces román nyelvű magazint közvetített; ezzel a román nyelvű adás elérte az évi 800 percet. A háztartásokban ekkor már 300 ezer képmagnó működött; a 18–19 évesek 70%-a rendszeresen videózott. Javította a műsorkészítés lehetőségeit, hogy már 11 közvetítőkocsija volt az MTV-nek. A hatalmi (politikai) szféra enyhülésének jeleként a Külügyminisztérium engedélyezte, hogy ezentúl a külföldi tévések külön forgatási engedély nélkül dolgozhattak hazánkban. Részben szétvált az 1. és 2. program, az előbbi igazgatója Wisinger István, az utóbbié Horvát János lett. A híradó-, riport- és dokumentumfilmek 1988. évi, 28. miskolci fesztiváljának vitatémája: Kihívások és televíziózás a 90-es években. 1988-ban öt földrész 34 televíziója közvetítette Budapestről a műkorcsolya világbajnokságot. Magyar napot rendezett a nyugatnémet ZDF televízió. S egy rekord: 35 ország vásárolta meg Chrudinák Alajos izraeli útifilmjét. Első alkalommal volt látható hanuka-istentisztelet a budapesti Hősök Zsinagógájából.

1989 elejétől végre műsornap lett a hétfő is, a heti adásidő 120 órányira bővült. Az 1. pogram már egész napos, a 2.-on délután 17 órától folyt az addiginál önállóbb, informatívabb és kötetlenebb műsor. A havi előfizetési díjat 80-ról 100 Ft-ra emelték. 230 fővel csökkentették az MTV munkatársi gárdáját. Az A Hét szerkesztőségét a Híradó kereteibe sorolták be; a közös főszerkesztő Aczél Endre lett. 600 oldalasra bővül a Képújság. Az alternatív szervezetek március 15-ei felvonulása keretében „a nemzet nevében” jelképesen „lefoglalták” az MTV-t. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tévés szerkesztők és újságírók oktatását vezették be; a tervek szerint háromévenként indult új osztály.

1989-ben létrejött a magyar TV 2 és az olasz RAI 1 első közös, kapcsolásos, szórakoztató adása. Próbaadásokkal megjelent a TV 1 programján a Nap TV. 1989-ben Baló Györgyöt nevezték ki a TV 2 igazgatójává; ő lett a műsorvezetője a Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető tárgyalásainak témáit ismertető adásoknak. A Minisztertanács Felügyelő Bizottságot hozott létre, amelynek megbizatása az országgyűlési választások után létrehozandó kormány megalakulásáig tartott. Az intézmény dolgozóinak egy része tiltakozást jelentett be, és a döntés megváltoztatását kérte, de a kormány kitartott elhatározása mellett. Ellenlépésként lemondott Wisinger István, a TV 1 igazgatója, majd Bereczky Gyula elnök is. Álláspontjuk szerint végre meg kell szűnnie a sajtó közvetlen politikai ellenőrzésének, hogy az újságírók számára lehetségessé váljon saját hajlamaik, beállítottságuk és elkötelezettségük érvényesítése a közvélemény tájékoztatásában. A Televíziós Dolgozók Szakszervezetének állásfoglalása szerint tízmilliós nemzetünk a maga nyelvével és kultúrájával nem engedheti meg magának, hogy a képernyő kommerciális szempontok vagy kül- és belpolitikai taktikázások áldozatává váljon. A szakszervezet a jövő érdekében követelte, hogy az MTV irányításáról, felügyeletéről, szervezetéről csak az egész magyar népet képviselő, demokratikusan megválasztott Országgyűlés dönthessen.

Ebben az évben a Híradó átlagosan 6 millió, a Panoráma és az Ablak 3 millió {III-466.} nézőt vonzott. A hazai előfizetők 17%-a tudott már külföldi műholdas adásokat nézni. A Telesport ettől fogva naponta jelentkezett. Köszönet Magyarországnak c. budapesti gálaműsort kb. 25 millió néző számára egyszerre közvetítette az MTV 1. műsora és a kölni RTL Plus állomás. Az év utolsó napjait szinte az egész ország a készülékek előtt töltötte; az MTV történelmi eseményeket, a romániai Ceausescu-rendszer összeomlását közvetítette egyenes adásban.

A magyar televíziózás a rendszerváltoztatás után

Az MTV felügyelőbizottsága – az addigi funkciók megszüntetésével és betöltőik felmentésével – az MTV vezetését az elnökségre bízta, amelynek vezetője Nemeskürty István lett, tagjai: Chrudinák Alajos, Czigány György, Dömölky János, Gombár János, Kővári Péter, Pálfy G. István és Vitray Tamás. Első intézkedésként leváltották Aczél Endrét a Híradó főszerkesztői posztjáról. A választások második fordulója előtt lemondott a pártsemlegességet szavatolni hivatott felügyelőbizottság, majd az elnökség is. Az átmeneti korszakban az MTV ügyvezetője Szalacsi Tóth Albert megbízott gazdasági igazgató volt.

Augusztus 1-jei hatállyal Hankiss Elemér szociológus lett az MTV elnöke, az ügyvezető igazgató pedig Bányai Gábor. Szeptember 1-jén megkezdte adásait az első alternatív tv-adás, a Szív TV, s ugyancsak szeptemberben indult a szombat reggeli Falutévé, Práger György vezetésével. 1991 elején Pálfy G. Istvánt kinevezték a TV Híradó főszerkesztőjévé, Bányai Gábort a TV 1, Vitray Tamást pedig a TV 2 intendánsává. Vitray azonban az új program indulásának másnapján lemondott, mivel a 2. műsor, a korábbi ígéretekkel ellentétben, előnytelenebb működési feltételekkel láthatott munkához. A TV 2 vezetését igazgatótanács vette át (tagjai: Érdi Sándor, Illés Tiborné, Peták István és Pócsik Ilona), Vitray főmunkatársként dolgozott tovább. Indoklás nélkül megszüntették a népszerű Családi kört. A Napkelte május 27-étől ideiglenesen szintén szünetelt, de június 7-étől folytatódott. Érdi Sándort kinevezték a TV 2 műsorigazgatójává. Júliustól Sárközy Erika szerkesztette az 1. adón a 6 órakor kezdődő Reggel c. műsort. Az Országgyűlés kulturális bizottsága meghallgatta a TV új alelnökjelöltjeit: Bányai Gábort, Chrudinák Alajost és Peták Istvánt, majd jóváhagyta kinevezésük szándékát. Göncz Árpád azonban lelkiismeretére, a médiában uralkodó zavaros viszonyokra és a hatáskörök tisztázatlanságára hivatkozva nem írta alá véglegesítő okmányukat, emiatt levélbeli polémia keletkezett a köztársasági elnök és a miniszterelnök között. Végül a kinevezések lekerültek a napirendről, mert a jogszabályok nem tették lehetővé az elnöki döntés felülbírálását. Az MTV-n belül ún. alkotói irodákat (szerkesztők-dramaturgok-riporterek; rendezők; gyártásvezetők; adminisztratív dolgozók) létesítettek – élükön egy-egy főszerkesztővel – azon munkatársak számára, akik az átszervezéskor egyik szerkesztőségbe sem kerültek be.

1991-től rendszeresen helyet kapott a műsorban a 180 perces információs magazin, a Napkelte. Az 1. programon Jó reggelt, Magyarország címmel rövidesen aktuális magazin indult, s a Napkelte (producer: Gyárfás Tamás, főszerkesztő: Székely Ferenc) átkerült a 2. adóra. Tartalmilag is, technikailag is megújult a Képújság, a nézők a módosításoknak köszönhetően hamarabb jutottak a kívánt információhoz. 1992 januárjában megalakult az Esti Egyenleg Főszerkesztőség. A TV 2 a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett magazinokra, vetélkedőkre, játékokra és dramatikus művekre.

{III-467.} 1993. március 2-án Göncz Árpád – Antall József javaslatára – Nahlik Gábort a Televízió alelnökévé nevezte ki. Az államfő és a kormányfő között többfordulós levélváltás kezdődött a médiaelnökök személye és alkalmassága tárgyában. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította azt az 1974. évi minisztertanácsi határozatot, amely szerint a rádió és a tévé a kormány felügyelete alatt áll, egyben felszólította az Oszággyűlést, hogy az érvényben lévő határozat helyett hozza meg az új médiatörvényt. Nahlik Gábor ellen, hatáskörének túllépése és szolgálati titoksértés miatt a tévéelnök fegyelmit indított. Antall József levélben közölte, hogy az államtitkár-helyettesi besorolásba tartozó alelnök ellen csak a kormány mint munkáltató kezdeményezhet fegyelmit. Nahlik végül megrovásban részesült, ezzel felfüggesztése megszűnt. Kormányzati kezdeményezésre az Országgyűlés Kulturális Bizottsága újból beidézte a médiaelnököket, hogy megvizsgálja alkalmasságukat. Három meghallgatás után a bizottság 13 igen szavazattal 10 nem ellenében, 1 tartózkodással elfogadta a kormánykoalíció állásfoglalását, és javasolta a miniszterelnöknek, hogy kezdeményezze Hankiss Elemér elnöki megbízatásából való felmentését. A miniszterelnök ismét az Alkotmánybírósághoz fordult; az AB döntésének értelmezése körül újabb nyilatkozatháború kezdődött, mivel Göncz Árpád nem írta alá a rádió- és tévéelnök felmentését.

1992 májusától napi 10 percben regionális híreket is láthattak a TV 2 nézői. Hankiss Elemér tévéelnök októberben menesztette Pálfy G. Istvánt a Híradó és A Hét éléről, s helyére Csák Elemért nevezte ki. Hankiss a Külpolitikai Szerkesztőség vezetőjének, Chrudinák Alajosnak a megbízását is visszavonta; utódjává helyettesét, Kocsis L. Mihályt jelölte ki. Október 23-án Göncz Árpád a Kossuth Lajos téri ünnepségen a nagy tömegzaj miatt nem tudta elkezdeni beszédét. A Parlament körüli események rögzítésének, archiválásának és kommentálásának módja körül hosszas vita kezdődött a kormánypártok és az ellenzék, illetve a TV vezetése és az Esti Egyenleg munkatársai között. Hogy a szerkesztőségben meghamisították-e az eredeti videofelvételt, azt a Sony cég szakértői sem tudták egyértelműen megállapítani. Antall József november 6-án újból előterjesztette Göncz Árpádnak Hankiss Elemér felmentésére tett javaslatát, és indítványozta, hogy az új tévéelnök kinevezéséig Sára Sándort bízza meg az elnöki teendők ellátásával. A köztársasági elnök még ugyanaznap elutasította az átiratot. Decemberben a kormány „az MTV gazdálkodása körében elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt” fegyelmi eljárást indított, és felfüggesztette állásából Hankiss Elemért. A határozatot a legfőbb ügyész is értelmezte, rámutatva: „a felfüggesztést kimondó határozat végrehajtásáról Nahlik Gábor alelnök köteles gondoskodni.” Másnap az alelnök az Esti Egyenleg kamerái előtt kijelentette, hogy nem szándékozik Hankisst kitiltani az intézményből.

1994. január 6-án Hankiss Elemér lemondott tévéelnöki tisztéről. A miniszterelnök Nahlik Gábor alelnököt bízta meg az intézmény vezetésével. Februárban megszűntek az intendatúrák, és beiktatták az MTV új vezetőit. Az alelnök a műsorszerkesztőség igazgatójává Kocsis L. Mihályt, produkciós igazgatóvá Hajdufy Miklóst, hírigazgatóvá Feledy Pétert, regionális igazgatóvá Peták Istvánt nevezte ki. Az igazgatók irányítása alá tartozó egyes tévés műhelyek közül a drámai stúdió élére Szőnyi G. Sándor, a zenei műhelyek vezetésére Czigány György, a szórakoztató szerkesztőség irányítására Szalay Károly kapott megbízást. A távoktatási programokat {III-468.} Kelemen Endre, a gyermek- és ifjúsági műsorokat Érdiné Szabó Márta, a képzőművészeti adásokat Osskó Judit, a gazdaságiakat Pomezansky György vezette. Februárban Csák Elemért nevezték ki a TV Híradó főszerkesztőjévé, tőle április 3-án Pálfy G. István vette át a hírműsorok vezetését. Egyidejűleg a Napkelte műsorát a TV 2-ről áthelyezték az 1. programra, a megszüntetett Reggel helyére.

A Nap TV műsorát 1994. január 4-étől az ország teljes adóhálózata közvetítette. Januárban megkezdődtek az új közszolgálati tévé, a Duna Televízió adásai. A Duna TV Részvénytársaság június 29-ei közgyűlésén Sára Sándort választották elnök-főigazgatóvá.

Gazdasági okok miatt megszűnt az Össztűz, a Szószóló, az Átmenet, a Tényképek és a Pénzvilág; más műsorokkal cserélték le az Aktuális, a Napzárta előtt, a Menedzser magazin és a Reggeli Mérleg c. adássorozatot. Ideiglenesen szünetelt a Csak nézünk mint a moziban, ritkábban jelentkezett a Civil kurázsi. Mivel országgyűlési képviselő, illetve jelölt nem vezethetett műsort az MTV-ben, Nahlik Gábor alelnök a következő választásokig szüneteltetni rendelte Ilkei Csaba Új Reflektor Magazin c. érdekvédelmi műsorát. Az intézmény fizetőképességének megőrzése érdekében szeptembertől felére csökkentették a drámai, a képzőművészeti, a zenei és a művelődési stúdió műsorgyártási keretösszegét. November 5-én megszüntették a Bánó András vezette Esti Egyenleget és elbocsátották a főszerkesztőség tíz munkatársát, akik azonban nem vették át felmondólevelüket. Az Esti Egyenleg helyett ezután a TV Híradó késő esti kiadása volt látható, s az új struktúrában ismétlési időpontokat kapott A Hét, a Panoráma és a Parabola. Friderikusz Sándor bejelentette, hogy felfüggeszti televíziós tevékenységét, mivel öt hónappal korábbi, írásban benyújtott szerződéstervezetére nem kapott érdemi választ. November 30-ai hatállyal a Televízió hírigazgatójává Juhász László ügyvédet, a Szabad Európa Rádió volt szerkesztőjét, belpolitikai főszerkesztővé Várkonyi Balázst, a Rádió, majd a TV Híradó munkatársát, a Juventus Rádió műsorigazgatóját nevezték ki. December 29-étől a parlamenti közvetítések főszerkesztője Murányi László lett.

A közszolgálati médiában tapasztalható állapotok elleni tiltakozásul 29 író, költő és más alkotó letiltotta új művei felvételét, és a korábban rögzítettek ismétlését. „Az MTV Közalkalmazotti Tanácsa december 4-én Bánó András főszerkesztőt elbocsátás büntetésben részesítette, mivel munkaköri és hivatalbeli kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegte. Hardy Mihály és Losonczy Lívia közalkalmazotti jogviszonyát alkalmatlanságuk miatt felmentéssel megszüntette.” Az 1991 végén felállított négy alkotói irodához újabb hármat csatoltak: a vágók, a hangmérnökök és a jelmeztervezők egységeit. A gyakorlatilag tevékenység nélkül állományban tartott munkatársak létszáma így közel 600-ra emelkedett. Gombár János, az Ablak felelős szerkesztője 1994-ben lemondott belpolitikai főszerkesztő-helyettesi tisztségéről, ezután a TV központi állományába helyezték.

1994. január 1-jétől 30%-kal, havi 460 forintra emelkedett az előfizetési díj. Nem kellett fizetni az egyedül élő 70 év felettieknek, a 100%-os hadirokkantaknak, a súlyos látás- és hallássérülteknek, valamint az l. és 2. csoportbeli rokkantaknak. Ugyancsak januártól a budapesti kábéltévé-tulajdonosok már fogni tudták az HBO kereskedelmi adót és a TV4 műsorát. AM mikro rendszerrel fogható a Szív TV, az ATV Weekend, a TV Plusz, a Budapest TV, a VTV, és csak a fővárosban a Star TV, az Óceán TV, az Óbuda TV, a TV 11, a Zugló Kft. videostúdiója {III-469.} és a TV 20. Szegeden és Kecskeméten városi tévé kezdte meg működését. A körzeti stúdiók műsorában naponta 18 órától jelentkeztek a régiók helyi híradói; februártól közös műsorokban számoltak be a vidéki eseményekről. A TV 1 a Határtól határig c., kora esti műsorában tette közzé a megyei jelentéseket.

Augusztus 1-jétől a TV elnöke Horváth Ádám, két alelnöke Somosi Péter és Székely Ferenc lett. Három hónapon át kísérleti – jó minőségben egyelőre csak Budapesten vehető – sztereó-adásokat sugárzott az Antenna Hungária. November 5-én megindult a TV3 független tévécsatorna. Programja szerint „célja a színvonalas szórakoztatás és az elfogulatlan tájékoztatás”. Romantikus sorozatokat, játékos vetélkedőket, kulturális és politikai háttérműsorokat ígért hétköznap este 6-tól, hét végén délután fél 3-tól éjfélig. December 22. óta az MTV 2. csatorna műsorát már PAL-rendszerben sugározták; a teljes átállás 1995. január 2-án történt meg. Az 1. csatorna műsorát 1996. január 1-jétől adták a nyugati szabvány szerint. Segítségül a hallássérülteknek, a TV Híradó és a hétvégi játékfilm mellett ezentúl a Delta c. tudományos híradó és a Panoráma szövege is olvasható a teletexten.

1995. április 1-jétől Fodor Imre lett a szórakoztató stúdió vezetője. Május 1-jén saját kérésére távozott posztjáról Obersovszky Péter, A Hét főszerkesztője. A műsor vezetését Szombathy Pál belpolitikai stúdióvezető és helyettese Rudi Zoltán vette át. Betlen János megvált a Híradó vezetésétől, utóda Hídvégi József lett. Az MTV vezetése sorozatban adta ki a szponzorálást szabályozó, megszigorító intézkedéseket – nem sok eredménnyel. Miközben a belső kapacitások kihasználatlanok voltak, a gyártás nagy része külső helyszíneken történt. Egyre több lett a barterszerződés, amikor a gyártó nem pénzt, hanem reklámidőt kapott a műsorért; ilyen szerződés jött létre többek között a Walt Disney-filmek amerikai forgalmazójával.

Az Országgyűlés 1995 karácsonya előtt 90%-os többséggel végre elfogadta a médiatörvényt, amelyet két hét után a köztársaság elnöke is aláírt; 1996. február 1-jén lépett hatályba az 1996. évi I. tv. (az ún. médiatörvény). Ettől kezdve beszélhetünk a hazai rádiózás és televíziózás intézményrendszerének és működésének átalakulásáról. A törvény legfontosabb eleme, hogy Magyarországon is megvalósult az Európa legtöbb országában már bevezetett alapstruktúra: a közszolgálati, illetve a kereskedelmi rádiók és televíziók kettős rendszere. A törvény egyik fő célja, hogy a médiumok ne lehessenek politikai alkudozások tárgyai. Alapelvei között leszögezi, hogy a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás szabadon gyakorolható. A műsorszolgáltató ugyanakkor köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek; nemzeti, nyelvi, etnikai és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A műsorszolgáltatás nem irányulhat sem valamely kisebbség, sem bármely többség nyílt, vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A törvény a tájékoztatás legfontosabb alapelvei között említi azt is, hogy a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely – tartalom vagy műfaj szerinti – csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve {III-470.} ezek nézeteinek szolgálatában. A törvény a műsorszolgáltatás elvei között meghatározza a magyarországi gyártású műsorok arányát, a reklámozásra és a műsortámogatásra (szponzorációra), valamint a közszolgálati és a közműsorszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. Ezután a média felügyeletét ellátó testületről rendelkezik.

Révész T. Mihály vezetésével felállt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a rádió- és tévékuratórium elnöksége; e szervezetekbe a pártok paritásos elven delegáltak tagokat. A szervezetek függetlenek a mindenkori végrehajtó hatalomtól, tagjai csak az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. A műsorpolitikába a kuratórium tagjai közvetlenül nem szólhatnak bele. Az ORTT alapvető feladata a szólásszabadság védelme, a sajtószabadság alkotmányos elvei érvényesülésének figyelemmel kísérése, a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítése, a tájékoztatási monopóliumok lebontása és újak létrejöttének megakadályozása, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelme. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén a Panaszbizottsághoz lehet fordulni. A bizottság orvosolhatja a panaszt, és súlyos esetben bírságot is kiszabhat. A kuratóriumok tíztagú elnökségei a parlamenti pártok paritásait alapul véve négy éven keresztül működnek, úgy, hogy valamennyi párt jelöltjének helyet adnak, 50–50%-os szavazati arányt biztosítva a kormányzati és az ellenzéki oldalnak. A további 21, illetve – a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány esetében – 23 kurátort a törvényben meghatározott hazai és határon túli szakmai és társadalmi szervezetek delegálják. A törvény rendelkezik arról is, hogy az MTV 2. csatornájának adását műholdról kell sugározni.

A részvénytársasággá alakuló MTV elnöki tisztségének betöltésére 13 – a Duna {III-471.} Televízióéra 10 – pályázat érkezett. Május elején a nyolc főből álló elnökség hat jelöltet hallgatott meg a pályamunkák szerzői közül, eredmény nélkül. Többszöri szavazás után az utolsó fordulóban 7:1 arányban végül megszavazták Peták Istvánt, akit október 2-án beiktattak az MTV elnöki tisztségébe. A két alelnök – az SZDSZ által támogatott – Sárközy Erika, illetve Horváth Lóránt lett. 1995 novemberében Peták megfosztotta Sárközyt a programszerkesztés és művészeti vezetés feladatától; kevéssel ezután az alelnök lemondott.

Az új műsorstruktúrában megfogyatkozott a dokumentumfilmek mennyisége, de gazdagodott a kínálat a különböző művelődési, kisebbségi, szolgáltató és magazinműsorokból. Mindent elözönlöttek viszont a reklámok – a Nap TV adásaiban pl. napi 28 percet töltöttek ki, a bevétel csak itt meghaladta az 5 milliárd forintot. A csaknem 33 milliárd forintos rekordköltségvetéssel működő MTV meg tudta őrizni hegemón szerepét: 1995–1997 között nézőinek csak mintegy 7–10%-át veszítette el. Némileg emelkedett a Duna TV hazai népszerűsége (évi 4%), ami annak is köszönhető, hogy adásait júliustól kötelezően közvetíteni kellett minden kábelhálózaton.

A Magyar Televízió műsoridejének alakulása (óra)
Év TV1 TV2 TV összesen
1985 3 381 1 583 4 964
1986 3 555 1 803 5 358
1987 3 276 1 989 5 265
1988 3 399 2 292 5 691
1989 3 886 3 001 6 887
1990 4 548 3 300 7 848
1991 5 025 4 307 9 332
1992 5 588 4 516 10 104
1993 5 885 5 272 11 157
1994 6 403 4 903 11 306
1995 6 385 4 931 11 316
1996 6 526 5 392 11 918
Az első tíz legnézettebb hazai készítésű műsor 1997-ben
(a teljes népesség körében)
Műsor címe Adásnap Súlyozott nézettség
% 1000 fő
(Az MTV Médiakutató Irodájának felmérése alapján)
Szomszédok, 206. fejezet 03.02. 51,3 4819
Uborka 01.29. 50,1 4710
Friderikusz-show 01.18. 47,9 4500
Kisváros – Zárjegy 11.16. 47,3 4440
Híradó 11.05. 42,8 4019
Szeszélyes évszakok 08.18. 39,4 3697
Szilveszteri kabaré, ismétlés 01.19. 39,3 3695
Patika, 14. rész 03.06. 38,8 3649
Családi nyár (magyar tévéfilm) 12.20. 38,1 3580
Szerencsekerék 01.28. 38,0 3570

1997-ben tíz növendék kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskola televíziós tanszakán. A végzősök újságírást, kamerakezelést, filmvágást, logopédiát és pszichológiát is tanultak. Az államilag elismert diploma birtokában a végzettek szerkesztői, riporteri, műsorvezetői, rendezői munkát vállalhatnak. Különösen fontos szerep várhat rájuk a digitális technika várhatóan rohamos elterjedésekor, azután, hogy a televíziózás a számítógépes világrendszer interaktív eszközévé válik.

1997 júliusában és augusztusában takarékossági okokból csökkent az MTV {III-472.} adásideje. Nem jelentkezett a Tudományos Híradó, a Múzsa, a Törzsasztal, a Stúdió 97, a Tízórai, a Szieszta. Az Aktuálist csak heti két alkalommal sugározták; a nyári műsorrendből kikerült a Szó van róla, a Sajtóklub, és a Jani házhoz megy (Betlen János műsora).

Az ORTT-nek 1996. május 30-áig pályázatot kellett volna hirdetnie országos kereskedelmi televíziós szolgáltatásokra – ez azonban csak 1997 januárjában történt meg. Jelentősen késtek az új országos frekvenciahálózatok tervezésével, majd a frekvenciák kijelölésével is. Végül az ORTT úgy döntött, hogy az MTV 2 által használt, illetve a harmadik országos frekvenciakészletet nem külön-külön hirdeti meg, hanem a kettőt vegyíti egymással és megfelezi. Ezáltal két teljesen egyenrangú műsorszolgáltatási lehetőség jöhetett létre. Az egyik az MTM, egy németországi tőkén alapuló kelet-közép-európai vállalatcsoporté lett, amelynek hazai cégét két magyar üzletember alapította. Az MTM már évekkel korábban az MTV egyik legnagyobb beszállítójává vált amerikai tévéjátéklicencek – Szerencsekerék, Mindent vagy semmit – honosításával. Az MTM–SBS a „Kereskedelmi 1.”, a Magyar RTL a „Kereskedelmi 2.” csatornán kezdhette meg a sugárzást 1997 októberétől. A harmadik résztvevő, a mindkét csatornára sikertelenül pályázó – bár a legnagyobb árat felajánló – az Írisz TV volt. Az ORTT – indokolása szerint – nem az anyagilag legelőnyösebb ajánlatot, hanem a műsorterv figyelembevételével a közszolgálati és európai irányultságú, sokszínű programterveket részesítette előnyben. 1997. július 4-én az Írisz TV keresetet nyújtott be a bíróságon, annak megállapítását kérve, hogy a pályáztatás során az ORTT súlyos szabálysértéseket követett el. 1998. március 25-én az első fokú bíróság elutasította az Írisz TV kérelmét; a fellebbezési eljárás még folyik. Míg a perben a bizonyítás zajlott, az Írisz többségi tulajdonosai megvásárolták a Budapesti Kommunikációs Rt. részvényeinek 75%-át, így TV3 néven mégis részeseivé lettek a magyar kereskedelmi televíziózásnak. Október 4-én a TV 2, október 9-én az RTL Klub kezdte meg műsorszolgáltatását. Az átállást követően a közszolgálati MTV 2. műsorát csak a műholdas vagy az AM-mikro vevőberendezéssel lehet nézni, mindenki másnak saját költségén külön dekódert kell beszereznie. A világon példa nélküli, hogy egyszerre három magántelevízió szálljon versenybe egy nemzeti piacért, ahol ráadásul három közszolgálati adás is jelen van.

Peták Istánt az ORTT elnöksége – harmadszori meghallgatása után – végül leváltotta elnöki tisztéből, és átmenetileg Horváth Lórántot bízta meg az ügyvezetői teendők ellátásával.

1998-tól, a módosított adótörvény szerint, a személyi jövedelemadó bevallásakor mindenkinek nyilatkoznia kell: működtet-e otthonában tévékészüléket. Ez a szabályozás előkészíti az elmaradt előfizetési díjak adó módjára történő behajthatóságának lehetőségét. Az MTV Rt. l997. évi mérlegét – amely 1 milliárd Ft veszteséget tartalmaz – a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma 1998. május 19-i ülésén 26 milliárd 695 millió Ft-os főösszeggel elfogadta.