Magyar tudományos eredmények – iskolák és csoportok

A mechanika különféle területein a 20. század során elért magyar kutatási eredmények egy-egy kiemelkedő tudós nevéhez kötődnek, az elért eredmények ezért többnyire elszigetelten jöttek létre. Bizonyos mértékig érzékelhető, hogy időnként és helyenként egy-egy tudós tanár körül kialakultak mechanikai iskolák, de ezek körülhatárolása nagyon nehéz és meglehetősen szubjektív. Néhány alkotóműhelyt és néhány jellegzetes csoportot mégis ki lehet emelni.

Eötvös Loránd és tudományegyetemi követői a fizika oktatásában a kísérletek, a szemléltetés fontosságát emelték ki. Zielinski Szilárd tekinthető a hazai vasbeton-építészet atyjának, aki megteremtette a vasbeton hidak, tornyok, silók szilárdsági tervezésének elméleti alapjait, s kidolgozta gyakorlati módszereit. Csonka Pál, majd Menyhárd István és Szmodits Kázmér az építészeti héjszerkezetek, vasbeton héjak elmélete és gyakorlati tervezési módszerei területén alapított iskolát. Sályi István a miskolci mechanikai iskola alapítója, a vektor- és tenzorszámítás hatékony alkalmazásának hazai úttörője, tanítványainak – Béda Gyula, Kozák Imre, Páczelt István – tudományos tevékenysége a szilárd kontinuumok mechanikája területén fémjelzi ezt a vonalat. Czakó Adolf, majd tanítványa, Muttnyánszky Ádám, továbbá Cholnoky Tibor, Korányi Imre azokat a műegyetemi tudós tanárokat képviselik, akik a mérnöki gyakorlat igényeit tartották alapvető szempontnak a mechanika oktatásában. Előadásaikban a mechanika világos, szemléletes, az egyszerűtől a bonyolult felé haladó felépítésére törekedtek. A gyakorlatból is ismerték a mérnöki szerkezetek tervezését, s ezt a tudásukat is igyekeztek átadni tanítványaiknak. Az Építőmérnöki Kar Mechanika Tanszékén Szabó János a rugalmas tartószerkezetek mechanikájában, Kaliszky Sándor a tartószerkezetek képlékeny analízisében dolgozott ki olyan módszereket, amelyek elsősorban numerikusan, számítógép alkalmazásával használhatók hatékonyan a tervezésben. Tanítványaik és munkatársaik is az igényes, újszerű matematikai módszerek és a számítógépet igénylő eljárások kidolgozásával szereztek tudományos hírnevet, mint pl. Gáspár Zsolt és Tarnai Tibor. Kollár Lajos az IPARTERV-ben, a BUVÁTI-ban, az IPARTERV-TTI-ben és a műegyetemen a tartószerkezetek statikai és dinamikai analízise, a mérnöki stabilitásvizsgálatok témakörében alakított ki munkatársaival és tanítványaival kiváló kutatási és gyakorlati tervezői eredményeket elérő csapatot.